1 / 41

ÉLETTAN-ANATÓMIA

ÉLETTAN-ANATÓMIA. Az idegrendszer. A neuron: Felépítése: - neurocyta (idegsejt) - dendrit (plazmanyúlvány) - axon (tengelyfonal) - telodendrion (végfácska) Csoportosítása Működése. Az idegrendszer felosztása. A gerincvelő (medulla spinalis): Szerkezete

joel-holden
Télécharger la présentation

ÉLETTAN-ANATÓMIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ÉLETTAN-ANATÓMIA

  2. Az idegrendszer A neuron: • Felépítése: - neurocyta (idegsejt) - dendrit (plazmanyúlvány) - axon (tengelyfonal) - telodendrion (végfácska) • Csoportosítása • Működése

  3. Az idegrendszer felosztása A gerincvelő (medulla spinalis): • Szerkezete • Működése: - reflexközpont - ingerület szállítása - reflextevékenység: Gerincvelői reflexek: - saját v. proprioceptív reflexek - külső v. exteroceptív reflexek - vegetatív reflexek

  4. Az agyvelő (encephalon) Az agyvelő részei: Nyúltvelő (medulla oblongata): · Gerincvelő közvetlen folytatása, agytörzs része · Kb. 3 cm hosszú · Hátsó részén (fossa rhomboidea): IV. agykamra alapja, az agytörzs és a kisagy között · Kisaggyal összeköttetésben van, az alsó kisagykaron keresztül

  5. Nyúltvelő Életfontosságú központok helye: • Vasomotor-központ (keringés) • Légzőközpont • Hányás-, köhögés-, nyelésközpont • IX., X., XI., XII. agyidegmagok helye • felszálló és leszálló pályák helye • Piramis-pálya 85%-a a nyúltvelő alsó részén kereszteződik • extrapiramidális mozgatóközpontok

  6. Híd (pons) • A nyúltvelő fölött helyezkedik el • Szintén agytörzsi rész. • Kb. 3 cm hosszú. • A kisaggyal a középső kisagykaron keresztül van összeköttetésben. Fontos területei: • Légzőközpont összehangoló része • Extrapiramidális mozgatóközpontok • VI., VII., VIII. agyidegek magjai • Átfutó pályák (fel- és leszállók) • Hátsó részén: fossa rhomboidea

  7. IV. Agykamra (ventriculus quartus) • A fossa rhomboidea területén van: nyúltvelő, híd – kisagy között • Alsó határa: alsó kisagykarok • Felső határa: felső kisagykarok • Páratlan agykamra Összeköttetései: • III. agykamrával az aqueductus cerebri Sylvii-n keresztül • Agyburkok közti térrel is hátsó és oldalfali nyílásokkal Feladata: • az agykamrákban termelődik a liquor a plexus chorioideus (érgomolyag)-szerű hálózatban

  8. Kisagy (cerebellum) • Két féltekéből áll, köztük vermis : féreg • Állománya: tekervények és barázdák • Kívül szürkeállomány • Belül fehérállomány • Agytörzsi részekkel kisagykarokon keresztül érintkezik (nyúltvelő, híd, középagy) • Belül: kisagyi magvak • Kéreg többrétegű, benne különböző sejttípusok vannak: - Kosársejtek - Purkinje-sejtek dendritjei - Szemcsesejtek

  9. Kisagy (cerebellum) Feladata: • Mozgáskoordináció pl. járás, futás kiegészítő mozgásai (pl. kézmozgások) • Egyensúlyozás központja • Extrapiramidális mozgásközpontok vannak itt, pl. a fogazott mag

  10. Középagy (mesencephalon) • Közvetlenül a híd fölött van • Hátsó felszínén 4 db ikertest van • A felső kisagykarok révén kapcsolódik a kisagyhoz • Belsejében fut a Sylvius-csatorna Részei: • Tectum (itt van a 4 db ikertest) • Tegmentum: főleg érzőpályák, extrapiramidális központ. Területén érzőpályák, itt van a nucleus ruber. • Basis: területén mozgatópályák haladnak át • Substantia nigra: a tegmentumot és a basist választja el egymástól. Extrapiramidális központ.

  11. Középagy (mesencephalon) Funkciói: • Fontos extrapiramidális mozgatóközpontok (nucleus ruber és substancia nigra) • III. és IV. agyidegek magjai • Afferens és efferens pályák A nyúltvelő, a híd és a középagy az alsó agytörzset alkotja, mely területén végighúzódik a formatio retikularis.

  12. Formatio reticularis Hálózatos állomány. Az egész agytörzset behálózza. Funkciói: • Testtartási reflexek helye • Alvás-ébrenlét szabályozó központja • Tudatállapot szabályozó központja • Fel- és leszálló pályák helye • Vasomotoros központ • Légzőközpont

  13. Köztiagy (diencephalon) Részei: • Thalamus: • páros szerv • a III. agykamra falának határolásában vesz részt • kéreg alatti érzőközpont: minden érző pálya áthalad rajta, és át is kapcsolódik. (az ingerület erősségét képes befolyásolni) • Thalamus-magvak: egy részük extrapiramidális szerepű • Összeköttetései: hypothalamusszal, limbikus rendszerrel

  14. Köztiagy (diencephalon) 2. Hypothalamus: • A két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyi terület • hipofízisnyélen keresztül összeköttetésben van a thalamusszal. • III. agykamra falának egy részét alkotja Vegetatív központ: • Éhség- és jóllakottságérzet • Hőszabályozás

  15. Hypothalamus Kissejtes magcsoportok: Hormonszerű anyagokat termelnek: • releasing-faktorok (serkentő) A portális keringés révén jutnak az agyalapi mirigy elülső lebenyébe. Nagysejtes magcsoportok: Valódi hormonok termelődnek: • ADH • oxytocin A hipofizisnyélen keresztül szállítódnak, a hipofízis hátsó lebenyében tárolódnak

  16. III. agykamra (ventriculus tertius) • Köztiagy területén belül van. Határolásában részt vesz a thalamus, hypothalamus, a kérges test, a boltozat, és az elülső ereszték • Páratlan kamra • Itt is van plexus (érgomolyag), agyvíztermelés is Összeköttetései: • IV. agykamrával a Sylvius csatornán keresztül • Oldalkamrákkal: foramen interventriculare Monroi

  17. Féltekeagy (telencephalon) • Két féltekéből áll az agy. • Tekervényei: gyrusok • Barázdái: sulcusok • A féltekéken lebenyeket különítünk el, melyekben fontos központok vannak. Koponyacsontoknak megfelelően helyezkednek el.

  18. Homloklebeny (lobus frontalis) • Hátsó határa jellegzetes terület sulcus centralis. • Előtte: gyrus precentralis. Innen indul a piramis-pálya, ez az akaratlagos mozgatóközpont. Jellegzetessége a somatotópiás lokalizáció, azaz a finom mozgást végző területeknek nagyobb terület felel meg, mint a kevesebb mozgást végzőknek. • Intelligencia, magatartásszabályozás központja • Beszéd mozgatóközpontja (Broca-féle area) • Fájdalom tudatosulási központja • Tekintő központ: akaratlagos szemmozgás központja • Mélyebb területei a gyrus cinguli, mely a limbikus idegrendszer része

  19. Falilebeny (lobus parietalis) • A homloklebenytől a Sulcus centralis, míg a nyakszirtlebenytől a sulcus parietooccipitalis választja el • Mögötte: gyrus postcentralis: kérgi érzőmező. Ide futnak be az érzőidegek. Ez is somatotóp lokalizációjú. • Itt van az olvasóközpont (az írás emlékképeit őrzi.)

  20. Nyakszirtlebeny (lobus occipitalis): • A fali lebenytől a sulcus parietoccipitalis választja el • Látóközpont helye • A látási emlékképet is raktározza Halántéklebeny (lobus temporalis): • Hallóközpont helye • Szenzoros beszédmező helye, a beszéd megértési központja

  21. Az agykéreg (cortex cerebri) • Néhány mm vastag, idegsejtekből álló szürkeállomány • 10 milliárd sejtje 6 rétegben helyezkedik el (piramissejtek, szemcsesejtek) • A sejtek között vízszintesen és függőlegesen is nagyszámú összeköttetés található • A függőleges összeköttetések a meghatározóbbak, így az általuk alkotott hatrétegű hengerek az agykéreg működési egységei

  22. Fehérállomány • Idegrostok alkotják • Benne idegsejtekből álló, ún. törzsdúcok (szürke magvak) találhatók : • Farkos mag: oldalkamra határolása • Lencsemag: belső oldalán a capsula interna található, mely területén fontos pályák haladnak át (piramis-, érző-, látó-, hallópálya) • Mandula alakú mag: limbikus rendszer része

  23. A nagyagy összeköttetései Comisszurális rendszerek (két félteke közötti összeköttetések): • Kérges test (corpus callosum): Részt vesz a III. agykamra és az oldalkamrák határolásában. Rostjai az agykéregben végződnek. • Elülső ereszték (comissura anterior): a kétoldali temporális lebenyt köti össze, itt található a szaglás központja • Boltozat (fornix): limbikus rendszerhez tartozik Asszociációs pályák (féltekén belüli összeköttetések): • Rövid és hosszú asszociációs pályák

  24. Oldalkamrák (ventriculus lateralis) • Páros kamrák, a legnagyobbak a kamrák között • Részei: - Elülső szarv - Központi rész - Hátsó szarv - Alsó szarv • A III. agykamrával kapcsolódik • A hátsó szarvnál lévő hippocampus a limbikus rendszer fontos része • Benne agyvizet termelő plexus chorioideus található

  25. Mozgató pályarendszerek Piramis pályarendszer: • Akaratlagos mozgásokat irányítja • Többször átkapcsolódik, míg az izmokhoz juttatja az ingerületet: Gyrus precentalis→capsula interna→agytörzs mozgató magvak → pl. szemmozgatás, nyelv mozgatása Nyúltvelő→gerincvelő→izmok

  26. Extrapyramidális pályarendszer Akaratunktól független működésű, a törzsdúcok biztosítják a feladatait: • Járás és futás kiegészítő mozgásait • Mimikai arcizmok mozgásainak egy részét • Védekező, elhárító, támadó mozgásokat Afferens pályák→extrapiramidális mozgatóközpontok →efferens pályák→gerincvelő→izmok

  27. Érző pályarendszerek Gnosztikus érzések: • Helyzetérzés • Ízületérzés • Tapintás • Elektromos érzés • Vibrációs érzés Vitális érzések: • Hőérzés • Fájdalomérzés

  28. Limbikus rendszer Szerepet játszik az ösztönök, a közérzet és a hangulat kialakításában, részt vesz a hormonális és a nemi működések magasabb rendű szabályozásában. A rendszer részei: • Formatio reticularis (alsó agytörzs) • Gyrus cinguli (homloklebeny) • Corpus mamillare (hypothalamus) • Thalamus egyes magvai • Nucleus amygdalae (törzsdúc) • Hippocampus (oldalkamra hátsó szarvánál) • Fornix (boltozat)

  29. Agyhártya Kívül: kemény agyhártya (dura mater), mely kettőzetét sinusoknak nevezzük, bennük vénás vér kering. Belül: lágy agyhártya (leptomeninx). Két lemeze van: • A külső arachnoidea, mely az agy- és gerincvelőt lazán veszi körül, míg • A belső lemez a pia mater hozzátapad a felszínükhöz. A két lemez közötti résben agyvíz kering.

  30. Agyvíz (liquor cerebrospinalis) • Az agykamrákban lévő plexus chorioideus termeli a vérből • Fehérjét, cukrot és kevés vérsejtet tartalmaz • Mennyisége 120-200 ml • Miután az agykamrákban megtermelődik, körüláramlik az agy- és a gerincvelőn, majd a sinusok vénás vérébe szívódik vissza. Jelentősége: • Véd a mechanikai hatásoktól • Állandó hőmérsékletet biztosít • Táplálja az idegsejteket

  31. Az agyvelő és gerincvelő vérellátása • Arteria vertebralis az a. subclavia ága, a foramen magnumon keresztül lép be az agyba • Arteria carotis interna a carotiscsatornán lép be az agyba A két nagy artériás rendszer között fontos anasztomózis található. A vénás vér a sinusokba ömlik, ahonnan legvégül a vena cava superior rendszerbe jut. A gerincvelő főleg az a. vertebralisból kapja a vérellátását.

  32.  A reflexívek vázlata a a gerincvelő metszetén

  33. A gerincvelő elhelyezkedése

  34. Egyszerű (két neuronos) reflexív vázlata (patella reflex)

  35.  Három neuronos reflexív vázlata (fájdalomérző reflex)

  36. A fontosabb kérgi központok  a nagyagy külső felszínén

  37. A testrészek képviselete az agykéreg mozgató központjaiban

  38. A testrészek képviselete az agykéreg érző központjaiban

  39. Az agyidegek kilépése

  40. A vegetatív idegrendszer vázlatos felépülése (Teljes vonallal: paraszimpatikus idegrendszer, szaggatott vonallal: szimpatikus idegrendszer )

More Related