Az Európai Kutatási Térség (ERA)

1. Az Európai Kutatási Térség (ERA) és az Uniós tudománypolitika tényezői

2. A Lisszaboni Stratégia háttere • „Az Európai Unió és elődintézményeinek a fejlődése nem más, mint az integráció fokozatos előrehaladásának folyamata. • Az eredetileg csak vámunió formájában megalakított Közös Piac a tagság szakaszos kibővítése mellett az évtizedek során a tagországok gazdasági, társadalmi, és politikai életének egyre nagyobb hányadát fogja át. • Az Európai Unió történeti fejlődésének vizsgálata azt mutatja, hogy az integráció elmélyülésének e folyamatát részben az integráció saját logikája diktálta, részben pedig a félelem, hogy az európai gazdasági térség a gazdasági versenyben lemarad a rivális amerikai és ázsiai gazdasági régióktól.” (Gács, 2005)

3. Globális/nemzetközi verseny és jelzőszámai • Az kutatás-fejlesztés EU fő riválisai: az USA és Japán („Triád”). • A (K+F) és az innováció mérhetővé és összemérhetővé tételének igénye • Megoldás: : kvantitatív tudománymetria alkalmazása, a tudományos és innovációs tevékenység színvonalát a közösségek (pl. országok, az EU) szintjén jellemző számszerű mutatók használata

4. A K+F és az innováció aggregált, közösségi szintű mutatói Bemeneti (input) mérőszámok • Bemeneti (Input) mérőszámok: a K+F-tevékenység alapját képező ráfordításokat méri: „hagyományos” makrogazdasági statisztikák (K+F ráfordítások, a K+F-szektorban dolgozók létszáma stb.) • Pl. A K+F-re fordított bruttó összráfordítás (GDE) a GDP százalékában (GERD); Az üzleti szféra bruttó fajlagos ráfordítása (BERD) stb. • Ahol 1: állami finanszírozású, 2: magánfinanszírozású, 3: külföldi fedezetű

5. A K+F és az innováció aggregált, közösségi szintű mutatói Tudományos kibocsátást mérő (output) mérőszámok • Kimeneti (Output) mérőszámok: a tudományos teljesítményt, annak színvonalát mérik, főként bibliometriai eszközökkel (publikációk száma, publikációk hatása, szabadalmak száma, PhD-fokozatok: a tudományos utánpótlás színvonala stb.) Kombinált mérőszámok • Az input- és output viszonyát, a hatékonyságot mérő indikátorok (pl. publikációk száma/GDP stb.) Vö. King, 2004. Összetett (Composite) mutatók (Eredménytáblák) • Több, eltérő dimenziójú mérőszámból képzett informatív mutató (pl. összevont innovációs index)

6. Az EU-15 és az USA versenye az output mutatók tükrében

7. Az „Európai Paradoxon” Általános megfogalmazások • Európában az állami szférában meglévő-keletkező erőteljes tudományos tudásbázis és a magánszektor alacsony K+F teljesítménye között erős aránytalanság áll fenn (GERD, BERD) • Az akadémia (közszféra kutatóhelyei) és ipar (magánszféra) között elégtelen a tudásáramlás • Az EU nem képes megfelelően „piacosítani” a kutatási eredményeket és termékeket, és gazdaságilag hasznosítani azokat

8. Az „Európai Paradoxon” Kísérletek az EP tényezőinek azonosítására (EC Green Paper on Innovation, 1996.) • 1. A piaci és társadalmi igények elégtelen meghatározása [kormányzat] • 2. a külső támogató üzleti környezet hiánya [ipar] • 3. a vállalkozói motiváció hiánya és a befektetők rossz kockázattűrése [ipar] • 4. a szabályozás és a szellemitulajdon-védelem átláthatóságának hiánya [ipar] • 5. a közvélemény viszonyulása az új technológiák valós és vélt veszélyeihez [társadalom] • 6. a K+F-ráfordítások, befektetések elégtelenül alacsony szintje [ipar, kormányzat] • 7. a K+F-tevékenység intézményes és földrajzi széttagoltsága [kutatási közszféra] • 8. a kutatási termékek és az alkalmazások közti kapcsolat hiánya [ipar-kutatási közszféra]

9. Az „Európai Paradoxon” Agy- ill. tudáselszívás (esettanulmány a telekommunikációs és számítástechnikai-informatikai szektorra, R.J.W. Tijjsen, R. van Dijk, 1999) • Az EU-15 negatív „hivatkozási mérlege” a tudásexportot jelzi

10. Az ERA formális életrehívása • A nemzeti kormányok kutatáspolitikáinak koordinálására irányuló elsõ jelentõs döntés az Európai Kutatási Térség (European Research Area) létrehozása. • Az Európai Bizottság 2000 januárjában terjesztette elõ az Európai Kutatási Térség létrehozásáról szóló javaslatát. • A javaslatról EU állam- és kormányfõi 2000 márciusában Lisszabonban hoztak döntést (Lisszaboni Stratégia).Az Európa Tanács lisszaboni ülése a Térség kiépítésérõl hozott döntésével lefektette az egész unióra érvényes kutatási és technológiapolitika alapjait.

11. A Lisszaboni Stratégia Általános célok • Az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig • Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig

12. A Lisszaboni Stratégia Speciális célok a Kutatás-Fejlesztés (K+F), innováció és infokommunikáció területén Információs társadalom • Növekedjen a háztartások, iskolák és közszolgáltatások Internethez való hozzáférése • Segítsük elő új technológiák mint a harmadik generációs mobil telefonok és a szélessávú internetezés elterjedését Kutatás és fejlesztés • 2001 végére alkossuk meg és fogadjuk el a Közösségi Szabadalom törvényi szabályozását. • A K+F-re fordított kiadások EU-átlagban érjék el a GDP 3 százalékát 2010-re.

13. A Lisszaboni Stratégia Az új eszköz: „nyitott koordináció” a tudománypolitikában (is) • Probléma: közös tudománypolitikai cél, de nemzeti kompetenciába tartozó eszközök • Megoldás: „nyitott koordináció” • Funkciója az, hogy segítségével az unió egy jól definiált és hatalommal bíró Központ nélkül érje el, hogy közös tervek készüljenek, és ezeket minden egyes tagországban, ütemezett és egymással öszszehangolt módon hajtsák végre. (Gács, 2005)

14. A Lisszaboni Stratégia Nyitott koordináció • Irányelvek meghatározása az Unió számára, valamint az ezekkel kapcsolatos rövid, közép- és hosszú távú célok elérésének ütemezése; • kvantitatív és kvalitatív mutatók (GERD!) kialakítása, valamint olyan irányadó szintek és megoldások (benchmark) kiválasztása, amelyek a tagországokra illetve a szektorokra vonatkozóan a világon élenjáró gyakorlatot testesítik meg; [utánzás] • a fent említett európai irányelvek lefordítása nemzeti és regionális politikákra olyan speciális célok kitűzésével és intézkedések foganatosításával, amelyek figyelembe veszik a nemzeti és területi sajátosságokat; • az elért eredmények rendszeres nyomonkövetése, értékelése és társak általi elemzése (peer review) egy közös tanulási folyamat keretében (Gács, 2005).

15. A Lisszaboni Stratégia Nyitott koordináció • Irányelvek meghatározása az Unió számára, valamint az ezekkel kapcsolatos rövid, közép- és hosszú távú célok elérésének ütemezése; • kvantitatív és kvalitatív mutatók (GERD!) kialakítása, valamint olyan irányadó szintek és megoldások (benchmark) kiválasztása, amelyek a tagországokra illetve a szektorokra vonatkozóan a világon élenjáró gyakorlatot testesítik meg; [utánzás] • a fent említett európai irányelvek lefordítása nemzeti és regionális politikákra olyan speciális célok kitűzésével és intézkedések foganatosításával, amelyek figyelembe veszik a nemzeti és területi sajátosságokat; • az elért eredmények rendszeres nyomonkövetése, értékelése és társak általi elemzése (peer review) egy közös tanulási folyamat keretében (Gács, 2005).

16. Az ERA kialakításának célrendszere • Piac. Létre kell hozni a kutatás belsõ piacát, amelyen belül biztosított a tudás, a K+F, a kutatók és a technológia szabad áramlása. Ez megkönnyíteni az együttmûködést és a versenyt, továbbá az erõforrások gazdaságosabb elosztását és hatékonyabb kiaknázását. • Struktúra. Térség kiépítése maga után vonja az európai kutatási struktúrák átalakítását, elsõsorban a nemzeti keretekben folyó kutatások és a nemzeti kutatáspolitikák jobb összehangolása révén. • EU-politika Az említett fejlemények elõrevetítik egy közös európai kutatáspolitika létét. E közös politika a pénzügyi támogatás terén is szélesebb távlatokat nyit meg, mint a jelenleg hatályban lévõ Keretprogram kínálta lehetõségek.

17. Az ERA kialakításának célrendszere és az EP Milyen általános célokra szolgál az ERA? • 1. a kutatás és innováció összekapcsolására • 2. a kutatási eredmények jobb hasznosítására, azaz termékekké és szolgáltatásokká transzformálására • 3 az állami és a magánszféra közötti együttmûködés javítására, • 4. a magántõke beruházásainak ösztönzésére. ►► Tudomány- és Innovációs politika az Európai Paradoxon ellenében

18. A Térség „definíciója” • „az Európai Kutatási Térség az Európai Unión belül kiépítés alatt álló kutatási és innovációs struktúra, azaz az ismeretek, a kutatók és a technológia szabad mozgását biztosító térség, amely elõsegíti az együttmûködés öszeszehangolását és elmélyítését, a verseny ösztönzését, a források jobb elosztását. Az Európa Tanács lisszaboni ülése által elhatározott és útjára indított struktúra kulcsszerepet játszik az Európai Unió azon stratégiai célkitûzésének elérésében, hogy az unió 2010-re a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalma legyen és a kutatás-fejlesztés az EU tevékenységeinek központi pillérévé váljon.”

19. A Térségre vonatkozó felfogások • Milyen dimenziókat, milyen mértékben érintsen az integráció? • Közös Piac. Súlyponti kérdéseket itt a közös kutatási piac megteremtése, és az ennek útjában álló akadályok felszámolása képezi. • Az Európai Kutatási Térség, mint konstruktív hálózat. A koordináció nem hangsúlyos, az együttmûködést megnehezítõ akadályok felszámolása van a középpontban. • A kiváló színvonal eléréséért folytatott verseny fóruma. Néhány közös, nagyméretû, magas színvonalon felszerelt kutatási intézmény létrehozása jól harmonizál ezzel a felfogással. A kutatás-fejlesztés színvonalának az emelése az intenzív verseny révén. • Az Európai Kutatási Térség, mint politikai-adminisztratív struktúra (szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogalkotás, a kockázati tõke bevonása, stb.) • Az Európai Kutatási Térség, mint történelmi-kulturális tudásalapú közösség Cél: az európai tudományos gyakorlat.

20. A Térség szereplői: kiket érint az EU tudománypolitikája? Politikaformálás, döntéshozatal és –végrehajtás szervei: • közösségi [DG Research], nemzeti [Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal], regionális, helyi önkörmányzati) • Tanácsadó szervek (CREST), alapítványok (ESF-European Science Foundation) Kutatóhelyek („Performers”) • Állami szféra: felsőoktatás, kutatóintzézmények (Akadémia kutatóhálózata) • Érdekképviseletek (ALLEA) • Magánszféra: magánfinanszírozású kutatóhelyek, és • Technológia- ill. tudásintenzív cégek („KKV-k”) • Ipari Innovációs hálózatok (EUREKA) Tudománypolitika ►►Innovációs politika

21. Intézkedések a Térség kiépítésére A nemzeti kutatás-fejlesztési politikák összehasonlító elemzése (benchmarking) • 20 tudományos és technológiai indikátor. Az értékelés témakörei: emberi erõforrások a kutatás-fejlesztés területén; állami finanszírozás és magánberuházás a szóban forgó területen; a kutatás-fejlesztés hatása a versenyképességre és a foglalkoztatottságra; tudományos és technológiai termelékenység; a tudományos kutatások kultúrájának továbbfejlesztése • Az innovációs teljesítmény értékelése. Az „Innovációs eredményjelzõ-tábla” (Innovation Scoreboard) 17 indikátor elemzése alapján bemutatja a tagállamok innovációs teljesítményének erõs és gyenge pontjait.

22. Intézkedések a Térség kiépítésére A nemzeti kutatás-fejlesztési politikák összehasonlító elemzése (benchmarking) • 20 tudományos és technológiai indikátor. Az értékelés témakörei: emberi erõforrások a kutatás-fejlesztés területén; állami finanszírozás és magánberuházás a szóban forgó területen; a kutatás-fejlesztés hatása a versenyképességre és a foglalkoztatottságra; tudományos és technológiai termelékenység; a tudományos kutatások kultúrájának továbbfejlesztése • Az innovációs teljesítmény értékelése. Az „Innovációs eredményjelzõ-tábla” (Innovation Scoreboard) 17 indikátor elemzése alapján bemutatja a tagállamok innovációs teljesítményének erõs és gyenge pontjait.

23. Intézkedések a Térség kiépítésére A nemzeti kutatási programok közötti hálózati együttmûködés kiépítése • a Térség megvalósításának egyik leghatékonyabb és szimbolikus jelentõségû módja. A hálózati együttmûködés az egyszerû információcserétõl a programok közös megvalósításáig terjedhet. A tudományos kiválóság feltérképezése • Európa meglévõ kutatási kapacitásának felmérése a kutatócsoportokig bezárólag. Az elsõ körben a munka a következõ három tudományterületre terjedt ki: élettudományok, nanotechnológia, közgazdaságtan.

24. Intézkedések a Térség kiépítésére A kutatók mobilitása • az Európai Unió tagállamainak kutatói a személyek szabad áramlását biztosító jog alapján elvben szabadon mozoghatnak az unió belsõ piacán. A gyakorlatban azonban ez a mozgás korlátozott Cél a mobil kutatók „kritikus tömegének” megteremtése. • A humán erõforrás fejlesztésével foglalkozó bizottsági elemzés nyomán létrejött a „Mobilitási Központok Európai Hálózata”. A mobilitási központok feladata, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a kutatóknak. Hazánkban a Nemzeti Kutatói Mobilitási Központ funkcióit a Tempus Közalapítvány és a Tudományos és Technológiai Alapítvány látja el. Jelentõs lépés volt a kutatók mobilitási portáljának létrehozása is a világhálón. A portál információt szolgáltat a kutatókat érintõ álláslehetõségekrõl, az EU országokban hatályban lévõ jogszabályokról és adminisztratív elõírásokról. http://eracareers-hungary.tpf.hu/

25. Intézkedések a Térség kiépítésére A kutatási infrastruktúrák A Térség nemzetközi dimenziója A Térség regionális dimenziója Tudomány és társadalom • Az akcióterv célja, hogy elõsegítse a tudományos kutatással járó kockázatok kezelését, • ráirányítsa a figyelmet az etikai szempontokra, • erõsítse a kutatók és a nagyközönség közötti párbeszédet, fokozza a nagyközönség tájékozottságát tudományos kérdésekben, • arra ösztönözze a fiatalokat, hogy minél többen válasszák a kutatói pályát élethivatásul. • a nõk a jelenleginél lényegesen nagyobb számban vegyenek részt a kutatómunkában.

26. Intézkedések a Térség kiépítésére A kutatási és innovációs célú magánberuházások ösztönzése • Tudásközpontok támogatása. A kiváló tudományos központok (kutatóintézetek, egyetemek, stb.) jelentõs ösztönzõ hatást gyakorolnak körzetükben a vállalkozások kutatási és innovációs célú beruházásaira, • az állam érdekelt abban, hogy a fejlesztésre kijelölt régiókban támogassa helyi tudásközpontok létrejöttét. • Az állami támogatás segítségével és az erõforrásoknak néhány ígéretes szakterületre való koncentrálásával létrehozható a kutatók és a tudás kritikus tömege, • amely egy-egy területen áttörést ígérõ lehetõségeivel vonzza és aktivizálja a magánberuházásokat is.

27. Intézkedések a Térség kiépítésére A kutatási és innovációs célú magánberuházások ösztönzése • Spin-off cégek támogatása. Az állam másik lehetõsége a kutatási eredmények hasznosítására létrejövõ, innovatív, ún. spin-off cégek alapításának támogatásaEzek a vállalkozások célzottan egy-egy kutatási eredmény termékké vagy szolgáltatássá transzformálására, ill. a gazdaság más szereplõi felé közvetítésére jönnek létre. • Technológiai Park. Hasonlóképpen ösztönözheti az állam a K+F és innovációs célú magánberuházásokat a kutatóhelyek, a vállalkozások és más gazdasági szereplõk közötti kapcsolatépítés elõmozdításával, közvetítõ szervezetek (pl. technológiai parkok, üzleti inkubátorházak) létrejöttének segítésével, valamint a kutatóhelyek, innovatív vállalkozások és kockázati tõkebefektetõk egymásra találásának támogatásával.

28. Intézkedések a Térség kiépítésére A kutatási és innovációs célú magánberuházások ösztönzése • Spin-off cégek támogatása. Az állam másik lehetõsége a kutatási eredmények hasznosítására létrejövõ, innovatív, ún. spin-off cégek alapításának támogatásaEzek a vállalkozások célzottan egy-egy kutatási eredmény termékké vagy szolgáltatássá transzformálására, ill. a gazdaság más szereplõi felé közvetítésére jönnek létre. • Technológiai Park. Hasonlóképpen ösztönözheti az állam a K+F és innovációs célú magánberuházásokat a kutatóhelyek, a vállalkozások és más gazdasági szereplõk közötti kapcsolatépítés elõmozdításával, közvetítõ szervezetek (pl. technológiai parkok, üzleti inkubátorházak) létrejöttének segítésével, valamint a kutatóhelyek, innovatív vállalkozások és kockázati tõkebefektetõk egymásra találásának támogatásával.

29. A Kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram (6. KP). • A 17,5 milliárd euró költségvetésû négyéves program a kutatási és technológiafejlesztési (KTF) célokat, forrásokat és tevékenységeket azokra a szakterületekre koncentrálja, amelyek az EU gazdasági versenyképességének fokozása és az életminõség javítása szempontjából különösen fontosak. • A 6. Keretprogram a támogatásban részesítendõ tevékenységeket három nagy csoportra (ún. aktivitási területre) osztja: • Az európai kutatás koncentrálása és integrálása (tematikus) • Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása (pl. mobilitás) • Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerõsítése (együttm.)

30. Az EUREKA: magyar részvétel

31. Az EUREKA: követendő minta • EUREKA: összeurópai decentralizált hálózat a piacorientált ipari kutatás és fejlesztés területén. • Résztvevői ipari szervezetek, kutatóintézetek és egyetemek. • Tevékenységei -- „klaszterek és ernyők” -- eredményeként innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások válnak elérhetõvé a fogyasztók számára. • Alapítás:1985, 36 tagja van (35 európai ország és a Bizottság). • Mivel az EUREKA program jellemzõje, hogy ipar által vezérelt és piacorientált, ezért jól kiegészíti a nemzeti és európai szintû programokat, és ennek megfelelõen nagyon fontos szerepet játszik az Európai Kutatási Térség kialakításában. Az EUREKA hálózat jó példája lehet a nemzeti kutatási programok együttmûködésének.

32. Az EUREKA: követendő minta EUREKA elõnyei • az EUREKA vonzó az európai programok fõ célcsoportját alkotó KKV-k számáraaz • Az EUREKA jó arányt jelenít meg az ipari/költségvetési finanszírozás tekintetében a 3%-os cél eléréséhez • Az EUREKA projektek esetében a költségvetési/ipari támogatás aránya 1:3 • az EUREKA által kínált piacorientált szemléletre szükség van Európában • az EUREKA klaszterei vonzóak az ipar számára

33. Az ERA elterjedt vizualizációja

34. Problémák • Alap- és alkalmazott kutatás viszonya: egyszerre elavult és új tudománykoncepciók • Diszciplínáris monopóliumok (társadalom- és humán tudományok helyzete) • A társadalomtudományok metaszinten • Megoldások: 7. keretprogram? Kulturális Keretprogram?