Gépjárművek erőátviteli berendezései

1. Gépjárművek erőátviteli berendezései Robogók,Nagytestű robogók,kisgépek Röpsúlyos kuplung variátoros hajtással

2. A robogó születése azokra az időkre esik, amikor mindenkit megragadott a géppel való utazás lehetősége. 1900 körül már adottak voltak a technikai feltételek egy főleg városi forgalomban használatos, takarékos és viszonylag kényelmes jármű megépítésére, de az első robogószerű szerkezetek zajosak voltak és gyengék .A kezdeti időben valóban rollerek voltak, motoros rollerek, ahol a motor valamelyik kerék fölé került, a vezető állt, járművét betolással indíthatta. A gázt a kormányról lehetett szabályozni, a motor lánccal hajtotta  a kereket. Némelyiket ellátták segédkerékkel, hogy az indulás és a megállás során csökkenjen a borulásveszély. Később már fotelszerű üléseket és lábdeszkát használtak. Egy kis történelem…

3. Az amerikai Ner-a-car(1921) már még inkább robogónak nevezhető, hiszen a hídvázra lemezkarosszéria készült, a hajtás pedig fokozat nélkül, dörzskerékkel volt megoldva. A különleges elsőkerék felfüggesztés már csak ráadás volt. Az Unibus nevű robogó 1920-ban készült. A készítők kezdettől számítottak a női vásárlókra. Fontos volt a nyitott váz, hogy szoknyában is illedelmesen ülhessenek. A társadalmi forradalom ilyen szempontból a robogó és a robogógyártók kezére játszott, az új vásárlói réteggel.

4. A húszas évek elején nagy kereslet alakult ki az olcsó közlekedési eszközök iránt. A nagy áttörés mégis a tengeren túlról jött. A gazdasági válság hatására jelentek meg az USA-ban a kis helyigényű, takarékos modellek, amiket jól tudtak használni a zsúfolt forgalomban. Kétségkívül jobb motorok, fékek, váltók voltak akkoriban, tehát jobban használható és üzembiztosabb járművek voltak, mint elődeik. Az 1936-ban bemutatott Motor Glide 85ccm-es volt és 3500/min fordulaton 0,75 lóerős. Ennél fontosabb esemény volt az 1937-ben, a  Salsbury robogóiban megjelent a fokozatmentes ékszíjhajtás, amit a mai napig használnak a robogókban!

5. Az amerikai robogómánia megihlette az olasz robogótervezőket is, elsőként a FIAT tervezett Olaszországban robogót. Le kell tehát számolni azzal a közhellyel, hogy a második világháború után a Piaggio gyár tulajdonosa kiállt az udvarra azon töprengeni mit is kezdjen a nyakán maradt bombázó-repülő kerekekkel. Így a Piaggio-Vespák gyártása kezdődött, nem  a robogóké. A fejlődés rohamosan haladt, szinte minden országban gyártottak, terveztek valamilyen robogót. Hazánkban a Panni nevű robogót 1953-tól gyártották. Kézi indítókarral lehetett berántani, a lámpafej burkolatba sebességjelző került, benzintartálya 5,7 literes volt. Végsebbesége 45-50 km/h volt. 1958-ban kapott nyilvánosságot egy új konstrukció, ami a Tünde nevet kapta, egy 176-ös Danuvia blokkal szerelt, 10 colos kerekű robogó.

6. A hajtás és a fokozat legjobban egy szorzóváltós kerékpár elvéhez hasonlít.A legkisebb fokozat-ból indulunk… Majd fokozatosan felváltunk,és végül legnagyobb fokozatban elérjük a végsebességet! A meghajtás elve

7. 1) Görgős variátor feladata az, mint a bicikli váltójának. Azzal a különbséggel, hogy itt nem fokozatonként történik a váltás, hanem fokozatmentesen, az első és a hátsó variátor segítségével. Alapvetően 3 részből áll: 1) Görgős variátor 2)Hátsó variátor Ékszíj 1 2

8. a centrifugális erőt kihasználva,a belsejében lévő röpsúlyok (variátorgörgők), a fordulatszámtól függően kifelé vándorolnak a számukra bemart pályákon, elmozdítva így a variátort kifelé, ami által változik az ékszíjáttétel,azaz a szíj „felmászik”. Egy jól beállított variátornak, mindig a motor legnagyobb teljesítményéhez tartozó fordulatszámon kell váltani (ékszíjáttétel váltás).

9. A variomatik beállítása nagyrészt a helyes görgök megválasztásából áll. úgy kell beállítani a variátort, hogy a motor maximális teljesítményen kezdje el az áttétel váltását. Csak így érjük el a lehető legjobb gyorsulást. Ennél egy dolgot szem előtt kell tartani, méghozzá azt, hogy csak egy bizonyos súlyú görgőszett van ami jól is működik, nem 2 vagy 3, az ideális beállításhoz. Ha a görgők túl nehezek, vagy túl könnyűek (itt már fél gramm is számit) akkor a motor teljesítményét nem optimálisan használjuk ki. Nehezebb görgök gyorsabban hamarabb mozdulnak el ezáltal hamarabb váltanak, és hamarabb érnek el egy hosszú áttételt, a könnyebb görgök lassabb mozgás által rövidebb áttételt érünk el. (az áttétel itt az ékszíj áttételére vonatkozik) Egy túl könnyű görgőkkel ellátott variátort a motor maximális teljesítményhez tartozó fordulatszám felett dolgozik, a gyorsulás romlik. Képzeljétek el, hogy mindig az első, legkönnyebb sebességben mennétek biciklivel, agyon tekeritek magatokat viszont távolságot nem igazán tesztek meg! Túl nehéz görgőzésnél a motor sosem éri el a maximális teljesítményhez tartozó fordulatszámot, folyamatosan váltja a fordulatokat és lassan felküzdi magát. Itt is jó példa a biciklis. ( túl nehéz sebességgel hegynek felfelé).

10. 2)Hátsó variátor 4 részből tevődik össze: 1)Szíjtárcsa 2)Rugó 3)Kuplung 4)Kuplungharang Alapjáraton a rugók visszatartják a pofák kinyitódását, növekvő motorfordulatszámnál elindulnak a kuplungpofák a centrifugális erőnek köszönhetően, mindaddig, amíg fel nem fekszenek a kuplungharang belsején, és így megteremtik a kapcsolatot a főtengely és a hátsókerék között. 1 3 4 2

11. A kuplungpofák tömege meghatározó szerepet játszik a kapcsolási fordulatszám-tartományban, minél nehezebbek, annál alacsonyabb a kapcsolási fordulatszám. Másrészt a kuplungrugók erőssége, és előfeszítettsége játszik még nagy szerepet, minél erősebb rugót szerelünk be, annál nagyobb lesz a kapcsolási fordulatszám, amit az előfeszítés változtatásával még feljebb vagy lejjebb tudunk vinni. A kontraszt vagy nyomórugó a megfelelő nyomást gyakorolja az ékszíjra (hátsó varióra), így megakadályozza hogy ékszíjcsúszás lépjen fel. Egy állítható versenykuplung, alapjában nem növeli a teljesítményt, de az a feladata hogy a motor erejét optimálisan használjuk ki, ezzel a robogó gyorsulását javítva .

12. A meghajtás a Görgős variátoron keresztül a hátsó variátorra jut. Itt növekvő fordulat-számnál kinyitnak a röpsúlyos pofák, és a kuplungharangon keresztül a bordázott tengelyen meghajtja a hátsó kereket.

13. Fontos alkatrész a hajtásban maga a szíj is. Az elkopott, elhasználódott ékszíj teljesítményvesztéshez vezet. Ha ránézésre épnek is tűnik, lehet, hogy már nem megfelelő. Legkönnyebben egy tolómérővel lehet ellenőrizni, ha több mint 10-15%-os a kopás, a gyári szíj szélességéhez képest, akkor csere javasolt. A tartósságuk miatt, jobban használhatók a kevlár erősítésű szíjak. 8000 km után cserélendők!

14. Előny: Könnyű használat Megbízható Gondozást nem igényel Gazdaságos motorüzemeltetés Hátrány 20-30 kW-hoz alkalmazható Érzékeny a szíjtárcsa kopásra,akad a szíj 4000 km-ként görgőcsere 8000km-ként szíjcsere Összegzés

15. Irodalom: • http://www.egumotors.hu/robogo-kisokos/robogo-tortenelem.html • http://www.scootermagazin.hu • http://images.google.hu • Zinner György: Gépjárművek erőátviteli berendezései Klincsok Péter CYM94P 2009.10.28.