A F ö ld felhőkkel

1. Bolygókról A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül

2. A Föld teliholddal A Föld újholddal A Föld növekvő Holddal

3. A Nap koronával

4. A Nap körül kilenc bolygó kering, s közülük hetet holdak kísérnek. Kivétel a Merkúr és a Vénusz. A bolygók naptávolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. • A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb, a Nap. • átmérő: 1,390,000 km. • a mag hőmérséklete: 15,000,000 K. • tömeg: 1.989e30 kg • felszíni hőmérséklet: 5800 K A Nap korona nélkül

5. A bolygónak mind a tömege, mind mérete, mind pedig átlagos sűrűsége nagyon közel áll a Földre jellemző értékekhez, gyakran nevezik ezt az égitestet "bolygótestvérünknek" vagy "bolygónővérünknek". A Vénusz felhők nélkül

6. A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó, átmérője 12,103.6 km. • A Vénusz a legfényesebb égitestek közé tartozik, ezért a szépség istennőjéről nevezték el. Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval a görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője. Hol Esti Csillagként, hol Hajnalcsillagként ötlik a szemünkbe. Nem véletlenül hívta a népnyelv Esthajnalcsillagnak. • Amikor alsó együttállásban van, minden más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellettünk. A Vénusz felhőkkel

7. A nap bolygói közül a Naphoz legközelebb a Merkúr kering. • A Merkúr a latin Merkurius szóból ered, ez az egyik isten neve volt a római mitológiában. • A Merkúr tengelyforgási ideje 58,65 földi nap, a Nap körüli keringési idejének 88 nap. • Átmérője 4876 km, aminek a Föld átmérője több mint 2,6 szorosa. • Légköre igen ritka • A sötét és a világos oldal a Merkúron 176 nap alatt cserél helyet. Maximális hőmérséklete a (nappali oldalon) +425 C, míg minimális hőmérséklete (az éjszakai oldalon) -170 C. AMerkúr

8. A Mars A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve. Amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

9. A Mars körül keringő Phobosz és Deimosz

10. A Jupiter Naprendszerünk Naptól számított ötödik és legnagyobb bolygója. Fényessége miatt akár szabad szemmel is látható. A római mitológia főistenéről nevezték el. • A Jupiter nem fémekből és kőzetekből áll hanem gázokból. • A Jupiter légköre 87% hidogénből és 4,5% héliumból áll. A külső részén ammónia és metán kristályokból álló felhőzetet láthatunk. • Az ammónia a légkörben alacsony hőmérsékleten (-125 C°) fagy meg, fehér pehelyfelhőket formálva. • A felszíni mágnesesség a földinek a százszorosa . • A Jupiter Nap körüli keringési ideje 11,9 év, viszont egy jupiteri naphoz, tehát amíg egyszer megfordul tengelye körül, csak 9,9 órára van szüksége. Ez a gyors tengely körüli forgás okozza a távcsöveken keresztül lárható ellipszis alakú formáját. A Jupiter

11. A forgás nem egyenletes. Felhőtakarójának csíkos megjelenése erős légköri áramlások jelenlétét tükrözi, Ezek a vonalak a felhők pasztell színei miatt látványosak, beleértve a híres okker színű, ovális Vörös Foltot. A színek az ultraibolya sugárzás, az elektromos kisülések és a hőhatások együttes eredményeként keletkeznek.

12. Ehhez a hatalmas égitesthez tizenhat hold tartozik. Ehhez a hatalmas égitesthez tizenhat hold tartozik. A Jupiterhez legközelebb keringő 8 hold

13. A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Átmérője 120,536 km. Szaturnusz az egyik legősibb római isten. Az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, egyenlítői területei enyhén vörösesek, övei barnás, sarkvidékei pedig kékesszürke árnyalatúak. • A Szaturnusz a gázbolygók családjába tartozik, és nincs szilárd felszíne. • A légköre hidrogénből és hidrogénvegyületekből, • valamint 6% héliumból áll, a hélium cseppecskék formájában kicsapódik, ami esőszerűen lehull a bolygó belsejében. A Szaturnusz

14. A bolygókhoz túlságosan közel keringő holdak szétmorzsolódnak a gravitációs erők hatására, mivel a bolygóhoz közelebbi részei gyorsabban akarnak keringeni, mint a távolabbiak. A Szaturnusznak 18 holdja van. Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygó egyik holdja volt, amely széttöredezett. A Szaturnusz körül keringő holdak

15. Az Uránusz elsősorban hidrogén- és héliumgázból áll, de légkörének1/7-e metán. Ennek köszönhető, hogy a bolygó nagy távcsövön át kékes színű. A bolygó magja kőből és vasból épül fel. A Nap megkerüléséhez 84 évre van szüksége. Az Uránusz hőmérséklete kb. -220oC. Nagyon különösen alakulnak rajta az évszakok. Körülbelül 20 évig az északi pólusa fordul a Nap felé, miközben a déli pólusa teljes sötétségbe borul. Az Uránusz

16. Az Uránusz körül keringő holdak

17. Neptunusz A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb méretű óriásbolygó. Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el. Jele az isten háromágú szigonyát jelképezi (Unicode: ♆). Holdjai közül a két ismertebb a Nereida és a Triton.

18. A Neptunusz körül keringő holdak (a Nereida kivételével)‏

19. A Neptunusz körül keringő Nereida és Triton

20. Plútó A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló, metángáz légkörű törpebolygó. Az Erisz után a második legnagyobb törpebolygónak számít.

21. A Plútó körül keringő Charon

22. A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat. A Tejút (Hadak útja, Országút, Isten útja, Jézus útja, Szent Mihály útja, vagy Tündérek útja)‏

23. Nincs többé helye a szónak, amikor a fény és a színek ilyen monumentális alkotását látjuk. Találkozhatunk a Sas-köddel vagy az M16-tal a Kígyó csillagképben: ez egy nyitott ablak a csillagos éjszakában. Belül éppen fiatal csillagok fűzére jön létre, látványos gázkibocsátás közepette.