280 likes | 389 Vues
1. 1.3 Relációk. Def. (rendezett pár) (a 1 , a 2 ) := {{a 1 } , {a 1 , a 2 }}. Javítva!!!!!!!. Def. (rendezett n-es) (a 1 , ..., a n ) := ((a 1 , ..., a n-1 ), a n ).
E N D
1 1.3 Relációk Def. (rendezett pár)(a1 , a2 ) := {{a1}, {a1 , a2 }} . Javítva!!!!!!! Def. (rendezett n-es)(a1 , ..., an ) := ((a1 , ..., an-1 ), an ) . Def. (Descartes (direkt) szorzat )A1 A2 ... An:= {(a1 , ..., an ) | ai Ai } ,ahol A1, A2 , ... , An tetszőleges halmazok . Def. (n-ér reláció (n-változós))R A1 A2 ... An . jelölés binér relációknál: ( a, b ) R , vagya R b .
2 Def. (Homogén reláció)i, j { 1, 2, ...,n } : Ai = Aj . Def. (RXY reláció értelmezési tartománya )dmn(R):= { a X | b Y : (a, b) R} . Def. (RXY reláció értékkészlete )rng(R) := { b Y | a X : (a, b) R} .
3 Def. Ha S R, akkor S azRleszűkítése, Raz Skiterjesztése. Def. Az Rreláció X halmazra valóleszűkítéseR|X := { (a, b) R | a X } . Def. Az RXY reláció inverze:R-1 = {(b, a) Y X| (a, b) R } . Észrevételek:
4 Def. Az A halmaz képe inverz (ős)képe Észrevétel: R(A) = A dmn(R) = . Def. Az S és R binér relációk kompozíciója Észrevétel: rng(S) dmn(R) = R o S = .
5 dmn(R) rng(S) z S R x y B A C Tehát R o S A C
Legyen A = { 1, 2 , 3, 4, 5}, 6 B = { 6, 8 , 10, 12, 14}, C = { 30, 36 , 42, 48, 54} , D = { 2, 3 }, S A B, ahol (a, b) S, ha b = 2a , R B C, ahol (a, b) R, ha b = 3a . Ekkor S(D) = { 6 }, S-1(S(D)) = { 3 }, S = { (3, 6) , (4, 8) , (5, 10) }, R = { (10, 30) , (12, 36) , (14, 42) }, dmn(S) = {3, 4, 5}, rng(S) = {6, 8, 10}, dmn(R) = {10, 12, 14}, rng(R) = {30, 36, 42}, R o S = { (5, 30) }.
1.3.27. 7 1.3.28. rng(S) z dmn(R) S R rng(R) x y B A C
8 Homogén binér relációk tulajdonságai Legyen R A A alakú, ekkorR 1. reflexív: a A (a Ra) 2. irreflexív: a A ¬(a Ra) 3. szimmetrikus : a, b A (a Rb b Ra) 4. antiszimmetrikus : a, b A (a Rb b Ra b =a)
9 5. szigorúan antiszimmetrikus (asszimmetrikus): a, b A (a Rb ¬(b Ra)) 6. tranzitív : a, b, c A (a Rb b Rc a Rc) 7. intranzitív : a, b, c A (a Rb b Rc ¬(a Rc)) 8. trichotom : a, b A (1!áll fenn a Rb, b Ra, a=b közül) 9. dichotom : a, b A (a Rb b Ra)
10 Def.~ ekvivalenciareláció ha reflexív, tranzitív, szimmetrikus. Def. ( halmaz osztályfelbontása ) A tetszőleges X halmazt osztályozzuk (osztályokra bontjuk), ha páronként diszjunkt, nemüres részhalmazainak úniójaként állítjuk elő. Az x X elem ekvivalencia osztálya:
1.3.38. . Biz. 1. ,azaz tfh ~ ekvivalenciareláció X –n. ~ reflexivitás x x osztályok nem üresek Mi újság két osztály metszetével ? ~ ~ tfh van nem üres: z x y tranz.+szimm. x ~ y , továbbá ~ ~ ~ ~ tranz.+szimm. w x w y és w y w x . ~ ~ ~ ~ Kaptuk: x y x = y 11
12 Tehát a következő halmaz X –nek egy osztáyfelbontását adja: 2. , tfh X –nek osztályfelbontása: X1 X2 ... Xn= X Legyen a relációnk: ρ := {(a, b) X X | a, b Xivalamely 1 i n –re } . szimmetrikus ? reflexív ? tranzitív ?
13 Def. AzR X Xreláció részbenrendezés ( ), ha - reflexív, - tranzitív, - antiszimmetrikus, szigorú részbenrendezés ( < ), ha - irreflexív, - tranzitív. Def. Tetszőleges részbenrendezett halmaz esetén, ha bármely két elem relációban van, rendezésről (teljes rendezés) beszélünk. (X, ) részbenrendezett vagy rendezett struktúra, ha részbenrendezés vagy rendezés.
Tetszőleges X, a relációval részbenrendezett halmaz bármely Y részhalmaza részbenrendezett a YY relációval. Ha (Y, YY ) struktúra rendezés, akkor lánc. Tfh RX –beli reláció. Ha S X –beli reláció olyan, hogy xSy akkor áll fenn, ha xRy és x y, akkor S az R –nek megfelelő szigorú reláció. Tfh RX –beli reláció. Ha T X –beli reláció olyan, hogy xTy akkor áll fenn, ha xRy vagy x = y, akkor T az R –nek megfelelő gyenge reláció. < szigorú részbenrendzés irreflexív, tranzitív, szigorúan antiszimmetrikus . rendezés < trichotóm 14
Zárt intervallum: [x, y] = { z X | x z y } . Nyílt intervallum: (x, y) = { z X | x < z < y } . Jel: ] , x [ 15
16 Legyen(X, )részbenrendezett struktúra, ekkor m X az X minimális eleme, ha nem létezik olyan (m ) x X, amelyre m ≥ x , legkisebb eleme, ha maximális és legnagyobb elem hasonlóan minden x X – re m x . Észrevételek: legkisebb és legnagyobb elem legfeljebb egy van minimális és maximális elem több is lehet rendezett halmazban legkisebb és minimális egybeesik
Legyen B A (A részbenrendezett), ekkor a A a B alsó korlátja, ha minden x B – re a x , felső korlátja,ha minden x B – re x a . Észrevételek: lehet 0, vagy több korlát a korlát nem biztos, hogy B eleme ha egy korlát B –ben van, akkor 1! (legkisebb, vagy legnagyobb elem) 17
B infinuma (inf B), ha létezik, B legnagyobb alsó korlátja, pontos felső/alsó korlát, felső/alsó határ Bsupremuma (sup B), ha létezik, B legkisebbb felső korlátja. Tetszőleges részbenrendezett halmaz jólrendezett, ha bármely nemüres részhalmazának van legkisebb eleme. Észrevétel: jólrendezett rendezett 18
19 1.4 Függvények Def. Az f reláció függvény, ha (x, y) f (x, y’) f y = y’ Kapcsolódó jelölések, fogalmak: Az összes olyan függvény halmaza, amelynek értelmezési tartománya X – nek, értékkészlete pedig Y – nak része. rng(f) Y dmn(f) =X dmn(f) X parciális függvény
Mikor egyenlő két függvény? f = g ( dmn(f) = dmn(g) ) ( x dmn(f) f(x) = g(x)). Def.Az f :A B függvény szürjektív, ha B = rng(f) ,injektív,ha a, b dmn(f) : (a b) f(a) f(b),bijektív, ha injektív és szürjektív is. ráképezés kölcsönösen egyértelmű 20
21 Észrevétel: injektív függvény inverze is függvény. 1.4.11. Ha adott egy X halmazon értelmezett ekvivalenciareláció, akkor az X elemeihez saját ekvivalenciaosztályukat rendelő leképezést (függvényt) kanonikus leképezésnek (függvénynek) nevezzük. Fordítva: ha f : X Y függvény, akkor ~ X X ekvivalenciareláció, ahol (x, y) ~ , ha f(x) = f(y)
22 Legyen (A, 1 ) , (B, 2 ) részbenrendezett struktúra. Ekkor az f: A B függvény monoton növő, ha x, y dmn(f): x 1 y f(x)2 f(y) , szigorúan monoton növő, ha x, y dmn(f): x <1 y f(x)<2 f(y) . Csökkenő hasonlóan! Észrevételek: ha A és B rendezettek, akkor f szigorúan monoton f injektív f injektív monoton szigorúan monoton és f inverze is monoton .
Családok Legyen x függvény, dmn(x) = I és x(i) = y helyett írjunk x(i) = xi –t. Ekkor Iindexhalmaz, rng(x) indexelt halmaz, xindexeltcsalád. Ha rng(x) elemei halmazok, akkor halmazcsaládról beszélünk és egy Xi , i Ihalmazcsaládunióját így definiáljuk: I esetén halmazcsaládmetszetét így definiáljuk: 23
1.4.22. 1.4.24. 24
25 Descartes – szorzat Def. Az Xi , i I halmazcsaládhoz tartozó kiválasztási függvénynek nevezzük azokat az alakú függvényeket, ahol iI -re xi Xi . Def. Az Xi , i I halmazcsalád Descartes – szorzata a hozzá tartozó összes kiválasztási függvény halmaza. Jel: vagy Észrevételek: ha i I : Xi = I = Def.
26 Példa (relációs adatbázis) I = {személyi_szám, név, lakcím, végzettség} attribútumok (mezőnevek) Xszemélyi_szám ={11 jegyű decimális számok} olyan függvény, ahol iI -re xi Xi . Xi indexelt családhoz tartozó rekord xi a rekord i nevű mezője. Adattábla : Xi indexelt családhoz tartozó rekordok egy halmaza. Általánosítva: rekord: egy Xiindexelt családhoz tartozó kiválasztási függvény. Xiindexelt családhoz tartozó reláció: kiválasztási függvények egy halmaza.
27 f : An A az A-n értelmezet n-váltotós (n-ér) művelet. Jel: f (a1, a2, ..., an) Műveleti tábla operandusok jobboldali eredmény baloldali binér művelet
28 Függvénytér (műveletek függvényekkel) Ha X, Y tetszőleges halmaz és binér művelet Y-on, akkor legyen tehát binér művelet az X-et az Y-ra képező függvények halmazán, azaz : (X Y) (X Y) (X Y) Mindkét fogalom értelmezhető nullér és unér műveletre is! Művelettató leképezés (homomorfizmus) Legyen · az A, a B halmazon értelmezett binér művelet.A : A B függvényt homomorfizmusnak nevezzük, ha művelettartó, vagyis minden a1, a2 A esetén (a1a2) = (a1) (a2). injektív és művelettartó