1 / 37

Magyar Nobel-díjasok

Magyar Nobel-díjasok. Pár szó az alapítóról:. Alfred Nobel (1833. okt. 21. Stockholm – 1896. dec. 10. Sam Reno ) Svéd vegyészmérnök, feltaláló. A dinamit felfedezése fűződik az ő nevéhez. A díj alapításáról.

kara
Télécharger la présentation

Magyar Nobel-díjasok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MagyarNobel-díjasok

  2. Pár szó az alapítóról: Alfred Nobel (1833. okt. 21. Stockholm – 1896. dec. 10. Sam Reno) Svéd vegyészmérnök, feltaláló. A dinamit felfedezése fűződik az ő nevéhez.

  3. A díj alapításáról Alfred Nobel a díjat a tudomány és a kultúra kiemelkedő alkotói számára alapította, melyről végrendelete tanúskodik. A Nobel Alapítvány 1901. óta adományozza minden évben ezt a díjat az arra érdemesnek.

  4. 2000-ben a Nobel-díjjal járó összeg 9 millió svéd korona volt. Minden díjazott kap egy kb. 200g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. Ennek átmérője 64 mm. Az érem egyik oldalán Alfred Nobel profilban ábrázolt arcképe. A másik oldalon a különböző díjazási területekre jellemző kép látható.

  5. A különböző érmek hátoldalai A kémia- és fizikai Nobel érem hátoldala Az orvosi Nobel érem hátoldala

  6. Az irodalmi alkotásért járó érem hátoldala A békéért legjobban munkálkodónak járó érem hátoldala

  7. 1969. óta a Svéd Állami Bank a Nobel-díjjal egyenértékű Alfred Nobel-emlékdíjjal jutalmazza a közgazdaság-tudomány legkiválóbb képviselőit. Az emlékdíj elülső oldala És a hátsó oldala

  8. Magyarország büszkeségei, a magyar Nobel-díjasok: A sorban az első Lénárd Fülöp. A századelő kétségkívül egyik legjelentősebb fizikusa. 1862-ben született Pozsonyban. 1907-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Ekkor már német állampolgár. Politikai nézeteivel támogatta a náci politikát. 1901-től többször ajánlották a díjra, de csak 1905-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a katódsugárzással kapcsolatos felfedezéseiért.

  9. Lénárd Fülöp 1905 katódsugárzással kapcsolatos munkáiért

  10. Lénárd Fülöpöt Bárány Róbert követte. Magyar származására megdönthetetlen bizonyíték az, hogy ma is élnek rokonai Magyarországon, Rohonc környékén. 1876-ban született Bécsben. 1914-ben kapott orvosi Nobel-díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúly-szerv) élettanával és működésével kapcsolatos munkáiért. Ennek a díjnak köszönhette életét, mert az I. világháborúban orosz fogságba került és a svéd kormány közbenjárására engedték szabadon. Svédországban telepedett le és az Uppsalai Egyetemen tanított és itt is halt meg 1936 áprilisában.

  11. BárányRóbert-1914 –Az egyensúly-szerv élettanával kapcsolatos munkáiért

  12. Az első kémiai Nobel-díjasunk Zsigmondy Richárd. 1865-ben született Bécsben. Szülei magyarok, de ő már nem állt kapcsolatban a magyar kultúrával. 1925-ben kapta meg a díjat. A kolloid oldatok heterogén természetétmagyarázta és ezért terjesztették fel. Munkásságához még a modern kolloidkémia kutatásához nélkülözhetetlen, alapvető jelentőségű módszerek is hozzátartoztak. Ilyen például az ultramikroszkóp felfedezése is. A Természettudományi Közlöny meg sem emlékezett a díjról. 1929. Szeptemberében halt meg Göttingenben.

  13. Zsigmondy Richárd 1925 a kolloid oldatok természetének magyarázatáért

  14. Negyedik Nobel-díjasunk nevét ismerjük talán a legjobban! Ő Szent-Györgyi Albert. 1893-ban született Budapesten. Dolgozott holland, német, angol és amerikai egyetemeken, de Klebelsberg Kúnó meghívására a szegedi egyetemen folytatta kutatásait. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta meg a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért. Foglalkozott még az izommozgás biokémiájával, és ezen a téren is igen jelentős eredményeket ért el. 1986-ban halt meg Woods Hole-ban.

  15. Szent-Györgyi Albert - 1937 A C-vitamin felfedezéseiért

  16. Hevesy György volt a második kémiai Nobel-díjasunk. 1885. július 1-én született Budapesten. Több egyetemen végezte tanulmányait és Freiburgban doktorált. Szoros munkakapcsolatban állt többek között Rutherforddal, Bohrral. 7-szer jelölték a díjra, amit végül 1943-ban kapott meg a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban. 1966-ban halt meg Freiburgban.

  17. Hevesy György 1943 a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban

  18. Bárány Róbert és Szent-Györgyi után Békésy György is feliratkozott az orvosi Nobel-díjasok képzeletbeli listájára. 1899-ben született Budapesten. Több iskolában végezte tanulmányait, mert édesapja diplomata volt. A Postakísérleti Állomáson végezte hallással kapcsolatos kísérleteit.Ezért jutalmazták a díjjal 1961-ben. Kísérleteinek lényege a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusa. A Hawaii Egyetemen is tanított és itt halt meg 1972-ben.

  19. Békésy György 1961 a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért

  20. Hosszú idő után Wigner Jenő a következő fizikai díjjal kitűntetett honfitársunk. 1902-ben született Budapesten. 1925-ben doktorált a berlini Technische Hochschulén. Nagy szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. 1965-ben kapta meg a Nobel-díjat megosztva M.G. Mayerrel és J.H.D. Jensennel az atommagok és az elemi részekkel foglalkozó felfedezéseiért.1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja. 1995-ben halt meg Princetownban.

  21. Wigner Jenő - 1963 - az atommagok és az elemi részek elmélete terén, elért eredményeiért

  22. Gábor Dénes a 8. aki felfedezéseivel kiérdemelte ezt a komoly elismerést, díjat. 1900-ban látta meg a napvilágot Budapesten. 1927-den doktorált charlottenbourgi Műszaki Egyetemen.Több híres cégnél dolgozott, mint kutatómérnök. 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért. 1964-ben lett az MTA tiszteletbeli tagja. 1979-ben halt meg Londonban.

  23. Gábor Dénes 1971 a holográfia módszerének felfedezéséért

  24. Milton Friedman, 1976 Nobel-díjas közgazdász, a monetarizmus alapelveinek kidolgozója

  25. Wiesel, Elie az első, aki a világbéke ügyében alkotott maradandót és ezt a neki adományozott Nobel-díj is bizonyítja. 1928-ban született Máramarosszigeten. Iskoláit magánúton végezte. 1963. óta amerikai állampolgár. 1986-ban kapott béke Nobel-díjat, mert vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, mikor az erőszak és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára. Emellett jelentős irodalmi tevékenységet is folytatott.

  26. Wiesel, Elie - Béke Nobel-díj, 1986

  27. Wiesel, Elie-vel kapott egy évben Nobel-díjat Polanyi, John C. is, de ő a kémiai felfedezéseiért. 1930. január 23-án született Berlinben. Egyetemi tanulmányit Manchester-be végezte. Ezután angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott. Az 1986-os díjat megosztva kapta D.R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel. Kutatásaik az elemi kémia dinamikájával foglalkoztak.

  28. Polanyi, John C. 1986 az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért

  29. Oláh György a 11. Nobel-díjasunk és ő volt a negyedik aki a kémia területén szerzett elismerést. 1927-ben született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett és a BME-n szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1994-ben kapta meg a díjat a karbonkation kémiájához való hozzájárulásával. Ezzel megdöntötte a szénatom négy vegyértékűségének dogmáját. 1990-től az MTA tiszteletbeli tagja.

  30. Oláh György 1994. „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.

  31. Harsányi János volt az első magyar származású Nobel-díjas, a közgazdasági díjat kapott. 1920-ban született Budapesten. A Fasori Gimnáziumban érettségizett és a Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát. Ezt követően a Sydneyi Egyetemen kapott közgazdász diplomát. 1994-ben kapta meg a díjat, de sajnos megosztva John Nashsel és Reinhard Seltennel. Úttörő tevékenységük a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly elemzés terére terjedt ki. 2000-ben halt meg Berkeley-ben.

  32. Harsányi János 1994. évi közgazdasági Nobel-díj „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörő munkásságáért”.

  33. Az első olyan díjazottunk, aki irodalmi alkotásával nyerte el a döntéshozók tetszését, Kertész Imre. 1928-ban született Budapesten. Túlélte Auschwitzot, és ezután érettségizett. Író, műfordító. 1975-ben írta a Sorstalanság című könyvét, mely a koncentrációs táborban történteket dolgozza fel és az író saját emlékeiből táplálkozik. 2002-ben kapott ezért a művéért Nobel-díjat. A regényből Koltai János rendezésében film is készült.

  34. Kertész Imre - 2002 - Irodalmi Nobel-díj - Sorstalanság

  35. A legfrissebb Nobel-díjazottunk pedig Herskó Ferenc. 1937-ben született Karcagon. Családja a II. világháború után kivándorolt Izraelbe és ott szerzett orvosi diplomát. 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat két kutatótársával együtt. A két társ: Aaron Ciechanover és Irwin Rose. Kiemelkedő eredményeket értek el a test fehérjéinek lebomlásának területén:

  36. Herskó Ferenc- 2004 - Kutatásaiknak köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthetjük, miként ellenőriznek a sejtek bizonyos központi folyamatokat az emberi szervezetben

  37. Miért nincs matematikai Nobel-díj? Erre vonatkozólag sok mendemonda látott napvilágot, de semmiféle hiteles adat nincs, ami magyarázatot adna erre a kérdésre. Valószínűsíthető, hogy Alfréd Nobel azért nem gondolt a matematikusokra, mert Gösta Mittag-Leffler stockholmi egyetemi professzor feleségével együtt már alapított egy, a Nobel-díjhoz hasonló díjat. Ez főleg a skandináv matematikusokat támogatta.

More Related