9. tétel

1. 9. tétel • Áttérés egyéni vállalkozásról társas vállalkozásra, annak lehetőségei • Gazdasági társaságok fajtái

2. Áttekintés a leggyakoribb vállalkozási formákról

3. 10. tétel • Üzleti vállalkozás, a vállaltfogalma, jellemzői, típusai • A vállalati piaci pozíció javítás eszközei • A vállalkozás indításának személyi feltételei

4. Üzleti vállalkozás • Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. • Alapvető céljának megvalósításában önálló • Profitorientált • Kockázatot vállal • Valóságos piacon működik • Vállalt: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete

5. A vállalati piaci pozíció javítás eszközei • A tevékenységhez kapcsolódó vevői elégedettség növelése (mérés) • Többletszolgáltatás • Az árban • Felárért • Magasabb szinvonalú kiszolgálás • Marketing, reklám • Kapcsolatrendszer építése, lobbizás

6. A vállalkozás indításának személyi feltételei • Szakmai kompetenciák, szükséges végzettségek • Hatósági engedélyek • Egészségügyi alkalmasság • Személyi kompetenciák – egyéni képességek • Kockázatvállalás, döntési képesség • Tárgyalás, kommunikáció • kapcsolatépítés

7. 12. tétel • Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó egyéni vállalkozóra vonatkozó adózás • A vállalkozói jövedelem szerinti adózás • Az egyéni vállalkozó átalány adózása • A vállalkozói osztelékalap és osztelékadó • Alap és részletező nyilvántartások

8. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás • Elválasztandó a vállalkozás és a vállalkozó személyes jövedelme • Vonatkozó legfontosabb jogszabályok: SZJA, ART, ÁFA, JTv

9. A vállalkozói jövedelem Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. • Az egyéni vállalkozó - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként - a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.

10. Bevétel és költség • Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás. Bevétel különösen • az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; • a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, 3. a kapott kamat; • kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, • a felvett támogatás • Biztosításból kapott összeg

11. Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, Költségként elszámolható jellemző kiadások • az anyag, az áru, a göngyöleg beszerzése • a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás • kifizetett bér és annak közterhei, • szavatossági és jótállási költség • az üzlet, a műhely, a gazdasági épület bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, • a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára kifizetett összeg • Lízingdíj • tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírás

12. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. • Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, • valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet e törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. E rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókörében és feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) szükséges dolog (eszköz, berendezés) használata, szolgáltatás igénybevétele esetén csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként adóztatható körülményként határozza meg. Ilyen körülménynek kell tekinteni az úthasználatra jogosító bérlet, jegy magáncélú használatát, azzal, hogy az e címen elszámolt költségből - az egyéni vállalkozó döntése szerint - vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minősül vállalkozói kivétnek, kivéve, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után cégautó adót fizetett. • Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának napja, ha azonban a vállalkozói kivét felvételét az adóhatóság az ellenőrzés során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja).

13. Egyéni vállalkozó Adókulcs Évközi változás 2010. július 1-től feltétel nélkül 250 millió forint adóalapig 10-os adókulcs Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, e fölött 19 százalékkal teljesíti adófizetési kötelezettségét. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött. Kivétkiegészítés Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködés díj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok.

14. Vállalkozói osztalékalap 49/C. § (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli pl: • a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkenthető pl: • a tárgyi eszközből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el; • az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni; • az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg. (7) A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék.

15. Átalányadózás • Az egyéni vállalkozói bevétel az adóévben kisebb, mint 8 M Ft. • kiskereskedelmi tevékenységesetén a forgalom kisebb, mint 40 M Ft. • Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól. • Az átalányadó alapját a bevételbőlaz egyéni vállalkozó 40 % költséghányad levonásával állapítja meg. • Az adóév egészében kizárólag építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költséghányada 80 %.

16. SZJA A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi összevont adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivétel: - kivétel az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó, - a tartós befektetésb&l származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem 10 százalékos adókulcsa

17. Alap és részletező nyilvántartások Alapnyilvántartás: • a naplófőkönyv, • a pénztárkönyv, • a bevételi és költségnyilvántartás, a bevételi nyilvántartás Részletező nyilvántartások: • Vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása • Szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása • Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása • A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás • Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása • Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása • Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) • Letétbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása • Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása • Selejtezési nyilvántartás • Alkalmi foglalkoztatás nyilvántartás • Leltár • Alvállalkozói nyilvántartás • Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

18. 13. tétel A gazdasági társaságokra vonatkozó adózási jogszabályok • Számviteli Törvény • Társasági adó • Osztalékadó • Az adóelőleg, a feltöltési kötelezettség

19. A Számvitel A vállalkozásokban végbemenő gazdasági folyamatokat jegyzi fel időrendben, mennyiségben és értékben. Célja a megbízható valós összkép biztosítása a vállalkozás vezetése és a külső érintettek számára

20. Az eredménylevezetés Egy adott időszakra vonatkozóan, értékben, összevontan megmutatja a vállalkozás bevételeit, ráfordításait, a működés eredményét. A kiindulási alapja a vállalkozót terhelő társasági adó meghatározásának.

21. Eredménykimutatás összköltségeljárással 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (+C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23)

22. A Társasági Adó A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy. (2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a közhasznú társaság, a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttműködési csoportosulás. (3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. (4) Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig 10 %, a felett 19 % az adómérték

23. Adóelőleg és feltöltés Nem kell az adóelőleget kiegészíteni 2010. december 17-től, ha az elző adóévi árbevétel nem több 100 millió forintnál.

24. Osztalékadó 2011-BEN Megszűnik az EGT államban működő, elismert piacnak minsül tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.

25. 14. tétel Egyéni vállalkozó EVA-ja Az EVA választás feltételei Adóbevallás Adóelőleg Az EVA megfizetése Az ÁFA

26. EVA • 50. § (1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, és b) nem áll munkaviszonyban, és c) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot. (2) A mezőgazdasági kistermelő a Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat. (3) Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére választható. (4) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 40 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

27. 53. § (1) Az átalányadó alapját a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a) az egyéni vállalkozó 40 százalék, b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék, c) az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék, d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó - feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki - 93 százalék, e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékos mérték a) az a) pontban meghatározott helyett 25, b) a b) pontban meghatározott helyett 75, c) a c) pontban meghatározott helyett 83, d) a d) pontban meghatározott helyett 91, akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők: a) ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés; b) növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01.4, 01.5, 02.02), kivéve: - valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás;

28. ÁFA • Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült előzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetendő áfát a következők szerint veszi figyelembe: • 1. Ha az Áfa-törvény általános szabályai szerint az áfát tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a költségei között nem mutathatja ki. E rendelkezés alól kivétel az Áfa-törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó, amely a költségek közt kimutatva azokat növeli, feltéve, hogy ez az előzetesen felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. • 2. Az Áfa-törvény különös rendelkezései alá tartozó magánszemély a bevételeiből a különös szabály alapján adódó áfa-fizetési kötelezettséget levonja, a levonható előzetesen felszámított adó összege nem számolható el költségként. A le nem vonható előzetesen felszámított adó a költségeket növeli, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. • 3. Amennyiben a magánszemély az áfa-rendszerben személyes (alanyi) mentességben, illetve tárgyi alapon adómentességben részesül, bevételeit a fizetendő áfa nem csökkenti, a költségei között a beszerzéseit terhelő le nem vonható áfa költséget növelő tényezőként figyelembe vehető, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. • 4. Ha az Áfa-törvény rendelkezései szerint az 1-3. pont alapján költségnövelő tényezőként elszámolt le nem vonható áfa utólag (részben) levonhatóvá válik, a korrekció a levonás évében a költségeket csökkenti.

29. 15. tétel Számlaadási kötelezettség

30. A számla Számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma; b) a számla kibocsátásának kelte; c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma; d)[64] a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett; e)[65] Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma; f)[66] a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a számlakibocsátás időpontjától; g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához; h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége; i) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adó nélkül számított egységára; j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen; k) a felszámított adó százalékos mértéke; l)  az áthárított adó összege összesen; m) a számla végösszege;

31. Egyszerűsített számla egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma; b) a számla kibocsátásának kelte; c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma; d)[71] a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett; e)[72] Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma; f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához; g) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége; h) a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adóval együtt számított egységára; i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen; j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték; k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma; l)[73] amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma; m)[74] a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;

32. Nyugta nyugta: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a nyugta sorszáma; b)[77] a nyugta kibocsátójának neve, címe, adószáma; c) a nyugta kibocsátásának kelte; d) a fizetendő összeg;

33. 16. tétel A vállalkozás vagyona A mérleg Pénzgazdálkodás

34. A vállakozás vagyona • A mérleg egy adott időpontra vonatkozóan mutatja meg a vállalkozás vagyonát értékben, összevontan, kétoldalú kimutatásban; egyrészt az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint, másrészt eredete, forrása szerinti csoportosításban. • Leltár: A vállalat vagyonát tételesen, mennyiségben és értékben felsoroló dokumentun, egy adott időpontra vonatkozóan.

35. A vállalkozás vagyona Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források (passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

36. 17. tétel • Pénzforgalom • Fizetési tranzakciók • Megtakarítási lehetőségek

37. Számlavezetés Számlavezető bank • Adóhatóságnál bejelentett számlaszám • Árfolyamok kezelése • Pénzügyi befektetések • Betétek • Értékpapírok

38. Fizetési módok • Készpénz • Átutalás • Csekk Bejelentési határ 1,5 M Ft (Bank, Rendőrség) Társas vállalkozások: kötelező a pénzkezelési szabályzat

39. 18. tétel • Piaci környezet • Versenyképesség

40. Fogyasztói igény Olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes keresletként jelenik meg.

41. A küldetés végrehajtásához elengedhetetlen: Marketing A vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók Innováció A fogyasztói igények új, magasabb szintű kielégítése

42. A piac A termékcsere helyszíne, ahol az egyezség létrejön Típusai: • A tárgy szempontjából: • Fogyasztási javak piaca • Beruházási, ipari javak piaca • A célközönség szempontjából • Végső fogyasztók • viszonteladók • Vállakozók, befektetők • Magán tőke • Állami, kormányzati tőke

43. Piackutatás Célja a piacra vonatkozó információk összegyűjtése, csoportosítása, a marketingstratégia kialakítása: • Fogyasztói szükséglet meghatározása • Piac szegmentálása (részpiacok meghatározása) • Elérhető piac • Potenciális piac • Célpiac • A célpiac kiválasztása • Pozicionálás (amiért a mi termékünket vásárolja a vevő) • Versenyhelyzet, versenytársak elemzése • Piacvezető (Legnagyobb részesedés, diktálja az árat • Piackihívó (Felfutó pozíció, piaci részesedés növelése) • Piackövető (Meglévő piaci részesedés megtartása) • Meghúzódó (Célpiac egy szegmensének megszerzése) • Fogyasztó kiszolgálása (marketingmix) • 4 P • Product • Price • Place • Promotion • A kereslet meghatározása • A költségek becslése (ÁKFN) • A versenytársak árképzése • Az árképzési módszer kiválasztása • A végső ár meghatározása

44. 19. tétel • Az üzleti terv • A tervezés folyamata • A terv tartalmi elemei

45. Az üzleti terv A vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalati helyzetértékelés és a környezetből származó előrejelzés alapján

46. A tervezés előkészítése • Helyzetfelmérés • Külső környezet • Gazdasági helyzetelemzés • Kilátások, gazdasági kiszámíthatóság • Adórendszer • Politikai rendszer • Természeti környezet • Belső környezet felmérése • Rendelkezésre álló erőforrások (tőke, berendezések, munkaerő) • Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek • Helyzetértékelés, pozicionálás

47. Az üzleti terv tartalmi elemei • Bevezetés (az ok, amiért a terv készült) • Összegzés (a fő célok és az elérhető eredmény, főbb elérési utak bemutatása • Iparági környezetelemzés ( a helyzetelemzés összefoglalása) • A saját vállalkozás bemutatása, elhelyezése a környezetben • Piacelemzés, piacszegmentálás, marketingterv • A jelenlegi és a tervezett kapacitások bemutatása • A rendelkezésre álló és a tervezett erőforrások bemutatása • A vállalkozás folyamatai, szervezet • Kockázatéerékelés • Pénzügyi terv fejezet • Mérleg • Eredménylevezetés • Pénzforgalmi terv • Cash-flow

48. 20. tétel • Marketing

49. A marketing A vevői bizalom elnyerésének tudománya Olyan tvékenységrendszer, eszköz- és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztó- és piacorientált szemléletét. Michael Marks(1887): „Sikerült eladni a megfelelő terméket a megfelelő helyen a megfelelő áron a megfelelő módon kínálva a megfelelő embereknek.”

50. A marketing tevékenységrendszere Fogyasztói szükséglet meghatározása Versenyhelyzet, versenytársak elemzése Fogyasztó kiszolgálása (marketingmix) Marketingstratégia, tervezés Termékmarketing Ármarketing Értékesítési utak Marketing kommunkáció Marketing szervezet A marketing vállalati működése Teljesítmény-elszámolás, Értékelés, kommunikáció Piackutatás, jelentések, elemzések Ráfordítások, költségek