1 / 32

szemiot i ka

szemiot i ka. II. ELŐADÁS. a jel és szerkezete 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete. 1.1 a jel fogalma. 1.1.1 dologi lét – jellét 1.1.2 a jellét 1.1.3 a jelkapcsolat 1.1.4 a jellét határai. 1.1.1 DOLOGI LÉT – JELLÉT. létezők – önmaguk viszony – jellét

keenan
Télécharger la présentation

szemiot i ka

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. szemiotika

  2. II. ELŐADÁS a jel és szerkezete 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete

  3. 1.1 a jel fogalma 1.1.1 dologi lét – jellét 1.1.2 a jellét 1.1.3 a jelkapcsolat 1.1.4 a jellét határai

  4. 1.1.1 DOLOGI LÉT – JELLÉT • létezők – önmaguk • viszony – jellét • dolgok világa ≈ jelek világa --- ember számára • a DOLOG az JEL is • Eric Gans: jelként megnevezés • megjelenő identitás elfedi a másikat • józan ész : OOO – dolog vagy jel?

  5. 1.1.2 A JELLÉT • Szent Ágoston: • megmutatkozás - túlmutatás „A jel (…) olyan dolog, amely alkalmas arra, hogy érzékeinkbe vésődő látszata mellett még valami másra is ráirányítsa gondolatunkat.” (De doctrina christiana)

  6. 1.1.2 jellét: a jel jelent és jelenít a. érzéki megmutatkozás: a dolog maga, a jel dologi mivolta b. szellemi túlmutatás: a dolog szellemi vonatkozása, jelvolta a más(ik)ra irányítja gondolatunkat: JEL itt JELENTÉS ott megJELENít nincs JELEN JELENvalóvá tesz

  7. 1.1.2 a jel paradoxona A JEL másvalaminek, a saját dologi valójától különbözőségnek a jele. Tartalom: egyszerre közvetlenül létező + közvetítő (immanencia) (transzcendencia) A JEL ambivalenciája: - megjelenít - elrejt

  8. 1.1.2 Gadamer a jelszerepről • JEL : funkció – fennálló és működő összefüggés két tartalom között • Jel magára vonja a figyelmet, hogy másra utaljon • Elkülönülésével feltűnik – de nem annyira, hogy magánál fogja a figyelmet • külső különbözőség – figyelemfelkeltő érzéki elkülönülés • belső különbözőség – értelmi elkülönülés – utalás: absztrakció (Veress, p. 37)

  9. 1.1.3 JELKAPCSOLAT - természetes kapcsolat - oksági (ritka) - hasonlósági - konvencionális kapcsolat - önkényes, (általános) - véletlenszerű hozzárendelés

  10. 1.1.3 jel-létesítés Gadamer: létesítés ! • jellét eredetkölcsönző aktusa: szimbólumfunkció (Veress p. 39) JEL – nem természetes, hanem létrehozott dolog : TERMészetes – I – jel : TEReMtett létesítés – kozmogónia, világteremtés: jelek világa – új létdimenzió: kultúra : : : nooszféra (Hankiss)

  11. 1.1.4 A JELLÉT HATÁRAI • tiszta utaláslét: – jeliség elfedi a dologiságot -:- fokozatok… • tiszta jel: – NEM tartalmaz semmi hasonlóságot azzal, amire utal • határesetek: kép és szimbólum

  12. 1.1.4.1 a kép kép funkciója (szerepe): ábrázolás dologi és jellét nincs élesen elválasztva kapcsolat: természetes fokozatok: 1 2 3 4 5 képszerűség >>> jelszerűség

  13. 1.1.4.2 a szimbólum: jelkép jelkép funkciója (szerepe): rePREZENTálás megJELENítés dologi és jellét élesen elválik kapcsolat: önkényes, konvención alapul „kölcsönadott másság” pl. zászló, Szabadság-szobor

  14. 1.1.4.3 jel és értelmezés általános szabály: ‘Semmi sem JEL mindaddig, amíg nem ÉRTelmezik JELként.’ (Ch. S. Peirce) Következésképp: bármi lehet JEL, ha valaki ÉRTelmet tulajdonít neki - ÉRTelemmel ruházza fel – jelképzés – létesítés - közÉRThetővé teszi – jelzés, közlés - ÉRTelmezi, megÉRTi – jelértés, értelmezés

  15. 2. A jel összetevői 2.1 jelmodellek 2.2 diadikus modell - Saussure 2.3 triadikus modell - Peirce

  16. 1.2.1 Jelmodellek: 2 jelmodell – diadikus – kettős szerkezetű jelmodell (Saussure) – triadikus – hármas szerkezetű jelmodell (Peirce)

  17. 1.2.2 Diadikus vagy kettős jelszerkezet – Saussure JEL: önelégséges düád • jelölő (signifiant) – az alak (forma), amiben a jel megjelenik (amit a jel magára ölt) • jelölt (signifié) – a fogalom (concept), amit a jel jelent

  18. 1.2.2.1 kettős szerkezetű jelviszony J E L j_e_l_ö_l_ő_ - a két elem viszonya a jelentés j e l ö l t (significacion) pl. „NYITVA” feliratú táblácska : szó – jelölő az üzlet nyitva van – a jelölt fogalom

  19. 1.2.2.1 kettős jelviszony elvontsága F A • eredetileg immateriális - - - ma: a jelölő az anyagi (!) forma (megjelenés) – érzéki • Saussure-nél mindkettő a jelölt az elvont fogalom (jelentett) inkább forma, mint anyag - pszichikai -

  20. 1.2.2.1 kettős jelviszony fogalmisága JELÖLT a „T” hang (fogalma) JELZETT - beszélt (hangzó) nyelv J E L ≡ F O G A L O M

  21. 1.2.2.1 a jel jelentése • JELENTÉS: tisztán strukturális (szerkezeti) és relacionális (viszonylagos) DE NEM referenciális (utaló)! • nem a dolgok a fontosak, hanem a viszonyaik • 2 Jelentéssík – Hjelmslev, Saussure – folyóábra hidakkal… (Chandler 3:16) • hang és gondolat • langue párhuzamosan húzódik a valósággal - - - nyelvi jelek megfelelnek valós dolgoknak • X valami Y jeleként áll…

  22. 1.2.2.1 különbözőség elve • differencialitás – különbözőség elve • A JELt az teszi azzá, amiben KÜLÖNbözik! : Valami AZ, ami semmi más NEM ! – fogalmak NEM pozitív módon határozódnak meg – a tartalmuk által – fogalmak negatív módon határolódnak el – a másságuk által

  23. 1.2.2.1 az Ali Baba elv A festékjel csak addig hordoz információt, amíg az ajtó különbözik a többitől. Ha a falu minden ajtaja meg van jelölve, akkor egyik sincs megjelölve, hiszen megjósolható, hogy a következő ajtón is lesz festék.

  24. 1.2.2.1 a jel önkényessége • önkényesség és egyezményesség - minden nyelv más és más megkülönböztetéseket alkalmaz • (Arisztotelész, (Szókratész) Platón – a dolgok neveiről..)

  25. 1.2.2.1 teremtő jel A nyelv nem tükrözi, hanem felépíti a világot – teremtő nyelv, avagy hogyan teremtsünk világot? (Ogden és Richards: The Meaning of Meaning)

  26. 1.2.2.2. Triadikus vagy hármas jelszerkezet – Peirce • representamen – az alak, amelyben a jel megjelenik (nem föltétlenül anyagi!) • interpretans – nem az értelmező (személy), hanem a jel (által jelentett) ÉRTELeMe - obiectum – a jel tárgya, amire a jel mutat

  27. 1.2.2.2 Peirce és Saussure egybevetése PeirceSaussure representamen - - - - - - - - - - signifiant - - - - jelölő interpretans - - - - - - - - - - ~ - signifié - - - - - - jelölt obiectum - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - jel tárgya !!! - successive interpretants – sorozatos jelöltek Eco: semiosis ad infinitum

  28. 1.2.2.2 Peirce és Saussure egybevetése - folytatás PeirceSaussure process - - - - - - - - - structure folyamat szerkezet dinamikus statikus

  29. 1.2.2.2 variáció egy témára Peirce : jelhordozó (vehiculum) – a jel alakja (formája) - A értelem (sensus) – a jel értelme - B jelentett (referens) – amit a jel jelöl, - C ami „helyett áll” a jel

  30. 1.2.2.2 Peirce hármas jelszerkezete értelem (sensus, interpretans - jelölt) B A C jelölő (representamen, jelentett (obiectum, vehiculum - jelhordozó) referens - jeltárgy)

  31. 1.2.2.2 fejlemények • Ogden és Richards: b. thought or reference • symbol c. referent • Későbbi szemiotikusok: az interpretans helyét átadják az interpreter számára

  32. Könyvészet, források DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp. 1997 PEIRCE, Charles Sanders: … in HORÁNYI Özséb (szerk.): A jel tudománya, Gondolat, Bp. 1975 VERESS Károly: Filozófiai szemiotika; Stúdium, Kolozsvár, 1999

More Related