1 / 19

4. Előadás: FEDEZET

4. Előadás: FEDEZET. 2007. október 25. 1, Költségek. Termelési költség: tőke és munka ráfordítás értékben kifejezve. Fajlagos költség: egy egység termékre v. szolgáltatásra jutó költség. Költségek csoportosítása:

keola
Télécharger la présentation

4. Előadás: FEDEZET

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 4. Előadás: FEDEZET 2007. október 25.

  2. 1, Költségek Termelési költség: tőke és munka ráfordítás értékben kifejezve. Fajlagos költség: egy egység termékre v. szolgáltatásra jutó költség. Költségek csoportosítása: költségnemek szerint: (anyagköltség, bérköltség, bér járulékok, anyagjellegű szolg, ÉCS, egyéb..) termelésben történő elszámolás szerint (közvetlen-egy termékre egyértelműen elszámolható és közvetett-üzemi és vállalati ált.ktg) termelés volumenéhez való viszony szerint - viszonylag állandó ktg. (reagálási fok r=0) - változó -proporcionálisan (arányosan) vált. r=1, progresszíven („arány felett”) vált. 0<r<1 és degresszíven („arány alatt”) vált. r>1

  3. Teljes költség számítás: + közvetlen anyag ktg + közvetlen bérktg + közvetlen bérek járulékai + gyártási külön költség (egyéb, jellemzők alapján felosztott közvetlen ktg-k) . előállítás közvetlen önköltsége +üzemi általános ktg . szűkített önköltség +vállalati ált. ktg. +elkülönített ktg . teljes önköltség Részköltség számítás: + közvetlen anyag ktg + közvetlen bér ktg + közvetlen bérek járulékai + egyéb közvetlen felosztható közvetlen önktg + fedezet . Eladási ár Költségkalkuláció=önköltségszámításkalkuláció felépítése:

  4. ÁKF struktúra Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei Fedezeti összeg ÁK(F)N struktúra + Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei = Fedezeti összeg - Értékesítés közvetett költségei = Nyereség

  5. költségek felosztása: • pótlékoló kalkulációval: költségek egy részét különböző vetítési alapok alapján osztják szét. • Pótlékkulcs=Felosztandó költség/Vetítési alap

  6. Természetes mennyiségben kifejezett Darabszám (például: gyártott/értékesített mennyiség, kontírozások száma) Idő (például: naptári időszak, gyártási idő, gépóra, munkaóra) Kiterjedés (például: hosszúság, terület, térfogat) Tömeg (például: felhasznált tömeg, megmozgatott tömeg, elállított tömeg) Egyéb fizikai paraméter (például: kWh, km, kalória) Értékben kifejezett Költségérték (például: közvetlen bérköltség, közvetlen anyagköltség, elállítási költség) Bekerülési érték (például: beérkezett anyagok értéke, készletnövekedés értéke) Felhasználás értéke (például: értékesítési árbevétel, hitelnyújtás) Készletérték (például: anyagkészlet, gyártásközi készlet, késztermékkészlet, gépállomány) Elszámoló érték (például: elszámolóár) Pótlékkulcsok vetítési alapjai

  7. 2, Árak • Ár: egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának megszerzéséért kért pénzmennyiség. Az árképzés módjai: • Költség-bázisú: • a termék önköltségének kiszámítása után, az elvárt nyereség százalékával megnövelve határozzák meg az árat. (a haszonkulcs elve alapján: a termék önköltsége + elvárt nyereség) (ha az adott termék nem igényel sok beruházást) • Nyereség-bázisú: a tervezett haszon elve alapján: (ha a termék előállítását jelentős beruházás előzte meg) • Kereslet-bázisú: az elismert érték elve alapján (vevő által) • Versenytárs-bázisú: igazodó árképzés a versenytársakéhoz • Ajánlati ár jellegű árképzés: A vállalkozás a megbízás elnyerése érdekében alámegy a versenytársak árainak

  8. A termékek ráfordításait meg kell téríteni árban + a piac által elismert reális haszonban. • Ha a vállalat monopol helyzetben van, ő diktálja az árakat. • Ha a versenypiaci feltételek között a vállalat méreténél fogva nem képes befolyásolni az árat, akkor alkalmazkodnia kell hozzá. A fő kérdés ebben az esetben az, hogy milyen mennyiséget érdemes a piacra dobnia ahhoz, hogy nyereséget realizáljon. (ehhez fedezetszámítás szükséges) • A fedezetszámítás fix és változó költségekkel, valamint a termelési mennyiséggel operálva határozza meg a becsült értékesítési árbevételre támaszkodva a fedezeti pontot, azaz azt a termelési szintet, ahol a bevétel megegyezik az összköltséggel. A fedezeti pont megadja azt a minimálisan gyártandó mennyiséget, amelytől fölfelé haladva az érvényesíthető ér a változó költségeken kívül fedezetet nyújt a fix költségekre és a nyereségreis.

  9. 3, Fedezetszámítás Fedezeti pont = (kritikus mennyiség) Fedezeti ár = Fedezeti hányad = Fedezeti összeg= Árbevétel - Változó költségek= =Állandó költség + Nyereség

  10. Fedezeti árbevétel = FC/PM = fedezeti ár*mennyiség PM = fedezeti ráta, egységnyi árbevételből mekkora a fedezet aránya • PM = [(p-AVC)/p]*100 Fajlagos fedezet = egységár – egységre jutó változó költség • p - ár • AVC - átlagos változó költség • FC - fix költség

  11. Fedezeti pont (F) ábrázolása Árbevétel Összktg. Ft Változó ktg (AVC) F Fix ktg (FC) Q (db) Qkrit

  12. Fedezetszámítás(példa) • Egy jégkrémgyártó cég reklámköltsége 10 millió Ft, eladásösztönzésre 5mFt-ot költ. A gyártás állandó költsége 4 millió Ft, az egységre jutó anyag- és bérköltség 15 Ft. A jégkrém-rúd eladási ára 45 Ft/darab. • Qkrit=(10000000+5000000+4000000)/45-15= 633333 db • Fedezeti összeg=(10000000+5000000+4000000)/(45-15)/45= 28498575Ft

  13. 4, Költségektervezése • Bázisadatok korrekciójából kiinduló • Normákra, normatívákra alapozott • Nulla bázisú • Fedezeti költségszámítás • Költségváltozási tényező

  14. Költségtervezés /I. • Bázisadatok korrekciójából kiinduló elmúlt időszak tényszámai - nem ismétlődő költségek + elmaradt, de indokolt költségek (árváltozás és egyéb változás hatása) • Normákra, normatívákra alapozott normák meghatározása termelési mennyiség meghatározása (általában közvetlen vagy változó költségek tervezéséhez)

  15. Költségtervezés /II. • Nulla bázisú általános költségek tervezésének javítása teljesítményszint meghatározása erőforrásszükséglet meghatározása minimális költségszint meghatározása • Fedezeti költségszámítás vállalkozás teljes tevékenységének vizsgálata globális fedezeti összeg megállapítása

  16. Költségtervezés /III. • Költségváltozási tényező alkalmazása közvetett költségek tervezése költséghelyenkénti tervezés • Reagálási fok (r) a költségváltozás és a költségjellemző változásának aránya • Költségjellemző természetes mértékegységben megtervezhető mutatószám, amelynek alakulása a vonatkozó költségcsoport nagyságára döntő befolyást gyakorol

  17. 5, A fedezetszámítás gyakorlati alkalmazásai • Termelés – tervezésben (termelendő mennyiség, termékösszetétel tervezése) • Gyártmányfejlesztésnél • Piaci árversenyben (meddig csökkenthető az ár?)

  18. Eszköz: rangsorolás • Fedezeti hányad szerint hasonló költségszerkezetű termékek rangsorolása • Egy gépórára jutó fedezeti összeg alapján gép vagy gépcsoport szűkkeresztmetszete esetén • Egységnyi alapanyag felhasználásra jutó fedezeti összeg alapján a felhasználható alapanyag mennyisége korlátozott • Egy normaóra felhasználásra jutó fedezeti összeg alapján a rendelkezésre álló munkaerő jelent gyártási korlátot

  19. Viszontlátásra!

More Related