Kriminálpolitika és büntetőjog-alkotás – a Btk. 2009. évi átfogó módosítása

1. Kriminálpolitika és büntetőjog-alkotás – a Btk. 2009. évi átfogó módosítása

2. Áttekintés • A kriminálpolitika fogalma • A kriminálpolitikai reform sarokkövei • A Btk. új ÁR tervezet kriminálpolitikai alapjai • A kétnyomtávú / kettős nyomvonalú kriminálpolitika (two track criminal policy) • A helyreállító igazságszolgáltatási filozófia büntetőjogi koncepciója → a sértett / áldozat-orientált kriminálpolitika • A kriminálpolitikai reform megvalósulása a tételes jogban

3. A kriminálpolitika fogalma • A kriminálpolitika a társadalompolitika része • A kriminálpolitika meghatározza a büntetőjog-alkotási politikát (a büntető jogszabályok minőségét) • A kriminálpolitika kijelöli a bűnözéssel szembeni állami fellépés eszközeit • büntető igazságszolgáltatási eszközök és • büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívüli eszközök • A büntető igazságszolgáltatási rendszer elemei a bűnüldözés, a büntető ítélkezés, a büntetőjogi mediáció, a büntetés-végrehajtás és a pártfogás. • A kriminálpolitika büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívüli elemei a közösségi bűnmegelőzés és az áldozatsegítés

4. 2003 A társadalmi bűnmegelőzés intézményi és szakmai keretei A pártfogó felügyelői reform → a közösségben végrehajtott büntetések és a feltételes szabadság hatékony alkalmazásának intézményi feltételei 2005 Állami áldozatsegítő szolgálat → a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, áldozati kárenyhítés 2006 A büntetőjogi mediáció bevezetése → a sértett személy és a megsértett közösség kiengesztelésnek új feltételei A kriminálpolitikai reform sarokkövei

5. Két nyomtávon/kettős nyomvonalon • Első nyomvonal: súlyos, erőszakos bűncselekmények, veszélyes bűnözők → fellépés a büntetőjog szigorával • Második nyomvonal: tömegesen elterjedt, kisebb súlyú, bűncselekmények, kevésbé veszélyes elkövetők → fellépés a szankciórendszer hagyományos elemein túl alternatív, szabadságelvonást nem tartalmazó, közösségben végrehajtott szankciókkal is vagy • Első nyomvonal: a bűnözés új, súlyos formái (szervezett bűnözés, kábítószer-bűnözés, terrorizmus) → fellépés a büntetőjogon kívüli eszközökkel is • Második nyomvonal: a bűnözés egyéb szegmentumai → fellépés a büntetőjog eszközeivel

6. A sértettek érdekében, a sértettek védelmében • A büntető igazságszolgáltatás jogi garanciái kétszáz éve az elkövető – hatalom relációt tekintik a legérzékenyebbnek, ezt szabályozzák a legbehatóbban • A sértett/áldozat-orientált kriminálpolitika a büntetőeljárás-jogban tudatosítja a sértett (áldozat) – elkövetőés a sértett (áldozat) – hatalom relációt • Az anyagi büntetőjog gondoskodik a sértettek fokozott védelméről • A szankciórendszer resztoratív, sértett (áldozat) kiengesztelő elemekkel bővül

7. A kriminálpolitikai reform megvalósulása – a Btk. új ÁR tervezete • Új bűncselekmény-fogalom és a bűncselekmények súly szerinti felosztásának új szabályozása • A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak újraszabályozása • A szankciórendszer újraszabályozása • A büntetőjogi mediáció újraszabályozása • A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés újraszabályozása • A fiatalkorú és a fiatal felnőtt elkövetőkre vonatkozó új szabályok • A bűncselekményi értékhatárok módosítása

8. Btk. új ÁR helyett a Btk. átfogó módosítása • A Btk. átfogó módosítása → Btk. novella • A Btk. új ÁR tervezet számos kriminálpolitikai törekvését megvalósítja • szankciórendszer reformja • a büntetőjogi mediáció újraszabályozása • sértettek fokozott védelme • A Btk. Különös Rész számos rendelkezésének a módosítása • A válságkezelő kriminálpolitika hatása → szigorító rendelkezések

9. A jogos védelem mint a sértettek védelemének eszköze Jogos védelem • A jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. • A megtámadottnak szélesebb védekezési joga van → nem büntethető, ha ijedtségből túllépi a támadás elhárításának szükséges mértékét. • A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Megelőző jogos védelem • A jogos védelem új, előrehozott alakzata. • A jövőben esetleg bekövetkező, majdani jogtalan támadás megelőzése érdekében – az élet kioltására nem alkalmas – védőberendezés, védekező eszköz alkalmazható.

10. Az új szankciórendszer I. A jelenlegi szankciórendszer szabadságvesztés-centrikus • A végrehajtandó szabadságvesztés a legsúlyosabb szankció→mindenekelőtt a társadalom fizikai védelmét biztosítja a veszélyes bűncselekmények elkövetőivel és a megrögzött bűnözőkkel szemben. Az új szankciórendszer céljai: • a társadalom védelme, • a sértetti érdekek érvényre juttatása, • az elkövetők reintegrációjának segítése. Ennek érdekében a Btk. novella • megteremti a jelenlegi mellékbüntetések teljes körű önálló alkalmazását, • csaknem teljesen felszámolja a büntetések együttes alkalmazásának a korlátait, • megsokszorozza a büntetések és az intézkedések lehetséges kombinációit.

11. Az elítéltek ítéletei tartamának megoszlása

12. Elsőbűntényesek ítéletei tartamának megoszlása

13. Elítélt/előzetes letartóztatott

14. Az új szankciórendszer II. Életfogytig tartó szabadságvesztés • A bíró az ítéletben továbbra is kizárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Részben felfüggesztett szabadságvesztés • A 2 és 5 év közötti szabadságvesztés fele részben felfüggeszthető. • A büntetés felét mindig le kell tölteni. • A másik rész végrehajtása feltétesen felfüggeszthető → ha az elítélt megszegi a feltételeket, elrendelik a végrehajtást. Pénzbüntetés • Jelentősen emelkednek a kiszabható pénzbüntetés határai: • alsó határ: 3.000 forintról → 75.000 forintra, • felső határ: 10.800.000 forintról → 108.000.000 forintra. • Lehetőség lesz legfeljebb két éven belül, havi részletekben történő megfizetésére.

15. Az új szankciórendszer III. Intenzív pártfogó felügyelet • Az elítélt a pártfogás részeként a köz számára munkát végez Alkoholisták kényszergyógyítása • Megszűnik • Az alkoholizmus szenvedélybetegség →nem lehet kényszerrel gyógyítani Kényszergyógykezelés • A kóros elmeállapotú elkövetőket nem büntetni kell, hanem gyógyítani • Többé nem határozatlan tartamú szankció →legfeljebb az elrendelése alapjául szolgáló bűntény büntetési tételének a maximumáig tarthat • A végrehajtás helye nem korlátozódik a zárt bv. egészségügyi intézményre (IMEI)

16. Szigorító rendelkezések I. • A válságkezelő kriminálpolitika termékei • A bűnözéstől való félelemre reagálnak büntetőjog-alkotási eszközökkel • A polgárok szubjektív biztonságérzete a viszonyítási pont • Premissza: romlik a bűnözési helyzet, terjed az erőszak, nincsen közbiztonság • Amit a bűnözésről tudunk: • A bűnözés az elmúlt évtizedben stabilizálódik • Kialakultak a piaci társadalmakra jellemző bűnözés sajátosságai • A bűnözési helyzet Magyarországon jobb, mint egyes nyugat-európai országokban • Csökken az erőszakkal szembeni tolerancia → emelkedik a regisztrált erőszakos bűncselekmények száma

17. Szigorító rendelkezések II. Példák: • Védekezésre képtelen sértettek fokozott büntetőjogi védelme • Rendőrök büntetőjogi védelmének a fokozása • Erőszakos többszörös visszaesők szigorúbb megbüntetése • Fegyveres / felfegyverkezett bűnözők fokozott büntetőjogi fenyegetettsége • Előzetes letartóztatás felső mértékének a növelése

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Ligeti Miklós Miklos.Ligeti@irm.gov.hu