Download
fogalom s jogt r a k zm vel d si projektekhez seg danyag n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Fogalom- és jogtár a közművelődési projektekhez (segédanyag) PowerPoint Presentation
Download Presentation
Fogalom- és jogtár a közművelődési projektekhez (segédanyag)

Fogalom- és jogtár a közművelődési projektekhez (segédanyag)

148 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

Fogalom- és jogtár a közművelődési projektekhez (segédanyag)

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Fogalom- és jogtára közművelődési projektekhez(segédanyag) Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045„Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatábanA TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSAKedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Előadó: Zoltai Márta, okl. Eu, felnőttképzési szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011.

  2. Miért szükséges? Miért jó, ha van? • A hétköznapi beszédben sokszor rosszul ill. pontatlanul használatosak a fogalmak, az akkreditációk, projektek során azonban a precíz szóhasználat kötelező; • Az írásbeli dokumentációban nincs mód a helyesbítésre – „az írás megmarad”; • Az akkreditáció, projektek elbírálása során a szakértők a dokumentációval találkoznak először, azt elemzik tartalmilag, formailag, stilisztikailag – félreértésekre adhat okot a hibás fogalom-meghatározás, alkalmazás; • ‘Jó szándékú’ segítségnyújtás az intézményi akkreditációs, projekt készítés felkészülésében; • A helyes fogalom-használat, a naprakész jogi környezet ismerete elengedhetetlen a képzési, projektkészítési tevékenység során.

  3. Akkreditált intézmények, programok • A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. • Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. • A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. • A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen. • Programakkreditáció a közművelődésben.

  4. Akkreditált nyelvvizsga • Akkreditált nyelvvizsga-rendszer • A nyelvtudás összetevői a következők: írott szöveg értése, íráskészség, hallott szöveg értése, beszédkészség, közvetítési (fordítási) készség, nyelvtani ismeretek, szókincs nagysága stb. Ezek a készségek sokféleképpen mérhetők, sokféle feladattípus segítségével. Egy vizsgarendszer egy olyan módszercsomag, amely ezeket a készségeket valamely előre meghatározott módon méri. • Akkreditált nyelvvizsga-központok • Azok az intézmények, amelyek államilag elismert nyelvvizsgáztatást folytathatnak, és a vizsgázóknak sikeres teljesítés esetén államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt adnak. • Akkreditált nyelvvizsga-hely • Egy vizsgaközpont a vizsgáit nem feltétlenül egyetlen épületben szervezi meg, hanem különböző más helyeken. Ezek lesznek az adott központ vizsgahelyei. A vizsgahelyeket is átvizsgálják a szakértők, és megítélik, hogy alkalmasak-e vizsgáztatásra. Bizonyos vizsgahelyeken (pl. iskolákban) az ott oktató nyelvtanárok vizsgáztatnak is, ezek az akkreditált vizsgahelyek, és vannak, ahova a központból jönnek vizsgáztatók, és az adott vizsgahelyek csak a vizsga helyszínéül szolgálnak – ezek a bejelentett vizsgahelyek.

  5. Alap-szakképesítés • A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. • Állam által elismert (OKJ) szakképesítés:Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szint-je, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szük-séges iskolai végzettség stb.), a részletes követelménye-ket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza.

  6. Belső képzésA munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok által alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. • Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzésMindazok a képzések, tréningek, amelyek a személyiség- és a kommunikációs készség fejlesztésével, az álláskeresési technikák, illetve a vállalkozási alapismeretek oktatásával rendszerint egy szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kiegészítő szolgáltatásaként javítják a résztvevők munkavállalási esélyeit, segítik munkaerő-piaci tájékozódásukat.

  7. Előírt szakmai előképzettségSzakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsga-követelménye tartalmazza. • Előzetes tudásszint-felmérésA képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. • Előírt szakmai gyakorlatA szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

  8. Kredit • A tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhető időt, amely a szakmai és vizsga-követelményben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges. • Az európai (ECTS) kredit a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely megha-tározott ismeretek elsajátításához, a követelmények telje-sítéséhez szükséges; egy ECTS kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent.A magyar felsőoktatási intézmények egységesen ECTS kreditben számolnak. • Pedagógus-, Közművelődési szakemberképzés

  9. Emelt szintű szakképesítésOrszágos Képzési Jegyzékben szereplő, 54-gyel kezdődő OKJ-számú, érettségihez vagy érettségihez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Ezeket a szakképesítéseket korábban felsőfokúnak nevezték. • Europass bizonyítvány-kiegészítőA bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy - idegen nyelven - információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átlát-hatóságát.

  10. FelnőttképzésTankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza. • Felnőttképzési nyilvántartásAz intézmények kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére (beleértve a belső képzést is), ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. • Felnőttképző intézmény nyilvántartási számaA felnőttképző intézmények azonosítási száma. Minden felnőttképzést végző intézménynek rendelkeznie kell nyilvántartási számmal, amit minden hirdetésén és dokumentumán köteles feltüntetni.

  11. Felnőttképzési normatív támogatás • Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó szakmai, nyelvi és általános képzést. Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is. Ez a támogatás visszafizetendő, ha a támogatott képzésben részt vevő  és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket.A fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéshez nyújtható támogatás. A korlátozás alól kivétel: értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános képzése.

  12. Felnőttképzési szerződés • A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kötelezően kötendő szerződése. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, valamint mindazt, amit más kormányrendelet előír.

  13. Felsőfokú szakképzés • Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szak-középiskolában folynak. • Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. • A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. (Korábban ezt a fajta szakképzést akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek, rövidítve AIFSZ-nek nevezték.)

  14. Felzárkóztató képzés • Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolód-hat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. • A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. • Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart.

  15. Iskolai felnőttoktatás • Iskolai esti felnőttoktatásOlyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám eléri a nappali oktatás óraszámának felét. • Iskolai levelező felnőttoktatásOlyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám a nappali oktatás óraszámának 10-50%-a. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. • Iskolai nappali felnőttoktatásHivatalos neve: iskolai rendszerű, nappali munka-rend szerinti felnőttoktatás. Tanköteles koron túliak az iskolai rendszerű nappali képzés korhatárának eléréséig alatt részt vehetnek olyan nappali képzés-ben, amely bizonyos pontokon eltérhet a "rendes" nappali képzéstől.

  16. Iskolai rendszerű felnőttoktatás • Az iskolarendszer részeként lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték azt be, a közok-tatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. • Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a nappali rendszerű oktatásnál meghatározott életkori határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók. A felnőttoktatásban részt vevők után az iskoláknak jár állami normatív támogatás (bár kevesebb, mint a nappali képzésnél), viszont az ilyen oktatáshoz a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon térítési díjat, további szakképesítéseknél tandíjat kell fizetni. A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait.

  17. Kompetencia • Cselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére. • KOMPETENCIA (competence) : arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat • Kompetencia - egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. • Összetevői • 1. Ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik; • 2. Készségek, jártasságok (skills), melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét adják; • 3. Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye őket pl. siker, karrier; • 4. Személyiségvonások (character), vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre, információkra adott válaszok; • 5. Motivációk (motivation), irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

  18. Kompetencia meghatározások • Az általános képzés (közoktatás) az általános kompetenciákkialakítására törekszik, amely részben azokat a jellemzőket tartalmazza, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmaznak, és amelyek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a funkcionális kompetenciákkialakíthatók legyenek, amelyek a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. A funkcionális kompetenciák kialakítása alapvetően a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban (annak állami és nem állami finanszírozású, ún. piaci intézményeiben), valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlik. A kompetenciák harmadik csoportja, az ún. kulcskompetenciák (szövegértés, idegennyelv, PC ismeret).

  19. Munkahelyi kompetenciák a következők az OECD szerint • Interperszonális kapcsolatok terén: • csapatmunkára való képesség egy közös cél elérése érdekében; • vezetői képesség; • Személyiségvonások • motiváltság és pozitív hozzáállás a feladatokhoz; • tanulási képesség, fejleszthetőség; • problémamegoldó képesség (probléma felvetése, meghatározása; megoldási alternatívák áttekintése és a legjobb megoldás kiválasztása); • hatékony kommunikáció a kollégákkal és az ügyfelekkel; • elemzési készség;

  20. A kompetenciák igazolása • A nem formális tanulás során megszerzett vagy kialakult kompetenciák igazolása mindaddig nem jelent külön problémát, ameddig arányuk – és fontosságuk – elhanyagolható az egyén össztudás-tömegében. Amint azonban az egyének kompetencia tőkéjének jelentős része a nem formális képzésből származik, problémaként vetődhet fel annak igazolatlansága. • A munkaerőpiacon zajló „tranzakciók” során ugyanis a felek a kompetenciák/-kompetencia elvárások alapján címkézik – vagy ha úgy tetszik kódolják – egymást. Az alkuk során döntő kérdés, hogy az egyes szereplők milyen meglévő kompetenciákkal rendelkeznek, illetve hogy mekkora ráfordítással milyen további kompetenciák megszerzésére képesek. • A kompetenciák láthatóvá tétele tehát elengedhetetlen alapfelté-tele a munka-erőpiaci cserefolyamatok megvalósulásának.

  21. A formális, non-formális, informális tanulás • Formális tanulás(formal learning) alatt azt a tevékenységet értjük, amelyben az élet-kor szerinti hierarchiába rendezett tanulócsoportok, erre feljogosított és kiképzett oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, időpontja, helyszíne és módja részletesen szabályozott. A formális tanulás általában valamilyen igazolás (diploma, záróvizsga, bizonyítvány) megszerzésével zárul. • A nem formális tanulás(non-formal learning) körébe sorolhatók azok a foglalkozás-szerűen képzést folytatók által irányított, az iskolarendszerű képzésen kívül szervezett különféle tanfolyamok, szemináriumok, vagy hasonló keretek között szerveződő tevékenységek, amelyeknek célja ismeretek átadása, a képességek ill. a személyiség fejlesztése. A formális és nem-formális képzésre egyaránt jellemző a szervezettség és irányítottság. Általában „rejtettebb” mint a formális tanulás, már csak azért is, mivel rendszerint nem kíséri írásos elismerés (diploma, záróvizsga, bizonyítvány). • Az informális tanulásra(informal learning) az jellemző, hogy nem rendsze-rszerű, strukturálatlan, az egyének kulturális szolgáltatások igénybevétele, társadalmi intézményekben való tevékenység, politikai aktivitás illetve a média hatásai következtében jutnak új ismeretekhez, illetve sajátítanak el új, a munkavégzés szempontjából is releváns viselkedési elemeket – sokszor nem is tudatosítva e tanulási folyamat eredményeit. Az informális tanulás a tanulás leginkább rejtőzködő, ám ennek ellenére nagyon fontos módozata.

  22. A távoktatás A távoktatás egy új szemléletű oktatási forma, sajátos módszerekkel, eszközökkel és intézményi rendszerrel. Jellemzői: 1.   Az oktatás valamilyen távolság áthidalásával zajlik (térbeli, időbeli, szociális, pszichológiai, kulturális stb.). 2.   A hangsúly a tanításról/tanítóról a tanulásra/tanulóra tevődik át. (Ez nem jelenti azt, hogy a tanító szerepe eltűnik, csak megváltozik.) A tanuló az idő nagyobb részében egyedül, önállóan tanul. 3.   Új módszerek és eszközök használatával zajlik az oktatás, ami a tanuló számára teljes értékű tanulási környezetet biztosít. 4.   Speciálisan valósul meg az oktatásban a kétoldalú kommunikáció. 5.   A távoktatás a hagyományos oktatástól eltérő rendszerben működik, ezért speciális szervezési és működési jellemzőkkel bír. • A távoktatás elterjedése/elterjesztésének szükségessége a következő jelenségeknek köszönhető: • a)   új képzési forma iránti szükséglet, • b)   oktatási költségek csökkentésének igénye, • c)   modern kommunikációs technológiák megjelenése.

  23. Az eLearning • Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független -, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. • Olyan web alapú rendszerek, melyekkel a tananyagok, segédanyagok, és bármilyen az oktatáshoz köthető "objektum" rendszerezésre, tárolásra kerülhet. Objektum alatt érthetünk többek között kurzusokat, tanköröket, teszteket, kérdőíveket, naptárbejegyzéseket, jegyzeteket, stb. • Az e-learning 2.0 tanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást. • Újragondolandó „a tanítási - tanulási folyamat” megszervezésének a kérdésköre, • A tananyag egységes keretrendszerbe foglalása, • Valamint a tananyag tanuló számára hozzáférhetővé tétele, ill. annak kizárólagossága • Mindezen technológiai újítások ellenére azt kell látnunk, hogy a Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent

  24. Második és további szakképesítés • Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés. • MestervizsgaAzok a szakemberek, akik szakképzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, mestervizsgát tehetnek. Ilyen vizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrárkamara szervezhet. A vizsgákra önállóan vagy tanfolyamokon lehet felkészülni. Aki ilyen vizsgát tesz, használhatja a mester címet (asztalosmester, fodrászmester stb.). Ez a cím a szakmai hozzáértését bizonyítja a megrendelőknek és a hatóságoknak.

  25. A modulról • Modul - moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek. • Moduláris képzésA modul rendszerű képzés során az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra épülnek. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők rész-szakképesítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez juthatnak. • Moduláris rendszerMeghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze. • Modultérkép Az egyes szakképesítések -szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum.

  26. OKJ • Országos Képzési Jegyzék - Az állam által elismert szakképesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék. • OKJ-ban szereplő adatok1.) A szakképesítés azonosító száma; 2.) A szakképesítés megnevezése; 3.Szakképesítések köre; 4.) Hozzárendelt FEOR szám; 5.) Képzés maximális időtartama • RáépülésA szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít. • Rész-szakképesítésEgy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. • Új OKJ szerinti képzésAkkor kezdődhet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok hatályba lépnek. Az új követelmények megjelenéséig a képzés a korábban hatályos követelmények szerint folyhat (kifutó rendszerű képzés).

  27. Szakképesítésről • Szakképesítés azonosító számaAz új OKJ-ban az azonosító szám 15 számjegyből áll. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, a 8. az alap-szakképesítést, a 9. a rész-szakképesítést, a 10. az elágazást, a 11. a ráépülést, a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, végül a 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi. • Szakképesítés szintjeAz OKJ-szám 1-2. számjegye. • Szakképesítés tanulmányi területeAz OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok: 1.) oktatás; 2.) Humán tudományok és művészetek; 3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; 4.) Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések; 5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések; 6.) Mezőgazdaság; 7.) Egészségügyi és szociális gondoskodás; 8.) Szolgáltatások. • Szakképesítések köreAz új OKJ-ban alap-, rész-, ráépülő szakképesítések és elágazások szerepelnek.

  28. Szakmacsoport • Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja: • 1. Egészségügy, 2. Szociális szolgáltatások, 3. Oktatás, 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció, 5. Gépészet, 6. Elektrotechnika- elektronika, 7. Informatika, 8. Vegyipar, 9. Építészet, 10. Könnyűipar, 11. Faipar, 12. Nyomdaipar, 13. Közlekedés, 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás, 15. Közgazdaság, 16. Ügyvitel, 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, 18. Vendéglátás-idegenforgalom, 19. Egyéb szolgáltatások, 20. Mezőgazdaság, 21. Élelmiszeripar

  29. A részvétel feltételei • Szakképzés megkezdésének életkori feltételeAz iskolai rendszerű szakképzésbe (a művészeti képzés kivételével) legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. • Szakképzésben való részvétel feltételeiAz Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit.

  30. Szakmai egészségi alkalmasság • Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jog-szabály egészségi alkalmassághoz kötheti. • Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. • A közismereti (9.) évfolyamra való felvétel nem köthető egészségügyi és pályaalkalmassághoz.

  31. Vizsgakövetelmények Szakmai és vizsgakövetelményA szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét. Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat • Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.

  32. PályaismeretA pályaismeret azokat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie; az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság. • PályakezdőA munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést. • Pályaválasztási tanácsadásFeladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultsá-gának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen szakképesítés, felsőoktatási szak ajánlása.

  33. Hatósági képzésekA szakképzési törvény hatálya alá nem tartozó vasúti, hajózási, közúti árufuvarozási, vízügyi, hírközlési, légügyi jogosítvány, kezelői engedély megszerzésére felkészítő, szabályozott tartalmú és célú képzések, melyet követően hatóság által engedélyezett és szabályozott vizsga eredményeként tevékenység folytatására feljogosító okirat kiadására kerül sor. • Munkakör betöltéséhez szükséges képzésekEgyes munkakörök betöltéséhez speciális képzések elvégzése jelenti a feltételt. Ezek a képzések sok esetben a munkahely belső képzései, a munkafolyamatokhoz igazodnak, de lehetnek központilag szabályozott, de az OKJ-ban nem szereplő szakképesítések is. Ilyen például a liftkezelő, az eredetiség-vizsgáló, a közigazgatási alap- és szakvizsga, a valutapénztáros, a bírósági végrehajtó, a darukötöző, a repülőjegy-értékesítő, stb.

  34. Nemzetközi képesítések • ECDL - Európai Számítógép-használói Jogosítvány Az ECDL egy, az Európai Unió által támogatott egységesített számítógép-használói bizonyítvány. Megszerzésével az alapvető felhasználói ismeretek (másképp fogalmazva az informatikai írástudás) meglétét igazolhatjuk. Hasznos lehet az álláskeresésnél, de sok esetben már a felsőfokú tanulmányok során is könnyebbséget jelenthet. • EBCL - Egységes Európai Gazdasági Oklevél Az EBCL célja az általános gazdasági tudásszint emelése, a munkában és a mindennapi életben egyaránt használt üzleti, pénzügyi ismeretek európai szinten egységes megszerzési lehetősége. • Idegen nyelvi képzések

  35. Jogszabályok

  36. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 2001. évi CI. törvénya felnőttképzésről • 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről • 2003. évi LXXXVI. törvényaszakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól • 2009. évi XCVIII. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról

  37. 22/2004. (II. 16.) Kormány rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól • 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendeleta Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről • 123/2007. (V. 31.).) Kormány rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól • 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól • 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről • 1069/2004 (VII. 9.) Korm határozata felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról

  38. 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásnak szabályairól • 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletaz akkreditációs eljárás részletes szabályairól • 1/2005. (I.19.) FMM rendeleta felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról

  39. 1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről • 3/2009. (I. 27.) NFGM rendeleta nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról • 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről

  40. 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletaz Országos Képzési Jegyzékről • 1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről • 8/2006. (III. 23.) OM rendeleta szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről • 35/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá tartozó, végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolásáról • 36/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolásáról • 30/2008. (XI. 24.) OKM rendeletaz oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről • 13/2009. (IV. 2.) OKM rendelet az érettségi és a szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről • 31/2009. (IX. 18.) OKM rendelet az egyes tevékenységeket szabályozó szakmai szervezetek felsorolásáról • 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

  41. 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességéről • 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendeleta Munakerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól • 20/2007. (V. 21.) SZMM rendeleta szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjéről • 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendeleta szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljpgosított intézményekről • 13/2008. IVII. 22.) SZMM rendeleta szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

  42. 13/2008. IVII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról • 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről • 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről • 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról • 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól • 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól • 12/2010. (IV. 20.) SZMM rendelet a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól • 13/2010. (IV. 22.) SZMM rendelet a digitális írástudás elsajátítására irányuló képzési részek alóli mentesség szabályairól

  43. Hatályon kívül a modulok akkreditációja • A Magyar Közlöny 77. számának 18. oldalán jelent meg a 175/2010. (V.13.) Kormányrendelet, melynek 6.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezte a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II.16.) kormányrendelet 16.§ (1) bekezdésének utolsó mondatát, miszerint "Az akkreditált képzési programot alkotó modulok önállóan nem képeznek akkreditált programot.". • A módosítás 2010. május 14-től lépett életbe.

  44. OSAP 1665 Statisztikai felületNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet • Az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról2. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Kormány rendelettel3. 292/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről4. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 5. 229/2006. (XI. 20.) Kormány rendelet a 2007. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtéseiről6. 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet

  45. Térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás • A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény, melynek 5.§ c) pontja alapján az állam a képzéssel összefüggésben a felnőttképzésben részt vevő személy részére - az évi legfeljebb 120 órás keret felett - képzésenként a képzés óraszáma 20 százalékának megfelelő mértékű térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást biztosít. • A jogszabály 2010. július 1-én lép hatályba, de az idézett jogszabályhely csak 2011. január 1-től lesz hatályos!

  46. FEOR & TEÁOR • Foglalkozások Egységes Osztályozási RendszereA FEOR rendszerbe foglalja a foglalkozásokat. A jelenleg érvényes FEOR 9 főcsoportot, a főcsoporton belül csoportokat, azon belül alcsoportokat tartalmaz. A rendszer alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). A foglalkozások pontosabb meghatározására hatjegyű kódokat is szoktak alkalmazni. • Az Európai Unió és az ENSZ statisztikai szervezetei az eddig alkalmazott osztályozások összehangolását és korszerűsítését tűzték ki célul, az egyes nemzeti statisztikák nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának növelése, továbbá a világgazdaságban végbement fejlődés statisztikai leképezése érdekében. Ennek megfelelően az EU rendelet előírása alapján 2008. január 1-jétől az új Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszert (TEÁOR '08) kell alkalmazni. Az új TEÁOR számok és a fordítókulcs megtalálhatók a KSH honlapján!

  47. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon december 1-jétől elérhető a Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye (HJEGY). A szolgáltatás az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl. kormányhatározat, utasítás, stb.) is tartalmazza. A gyűjtemény ingyenesen és korlátozások nélkül használható.

  48. Köszönöm a figyelmet!