A víz világnapja - Hazai vizek állatfajai Környezetvédelmi vetélkedő 2014 Bolyai János Gimnázium

1. A víz világnapja - Hazai vizek állatfajaiKörnyezetvédelmi vetélkedő 2014Bolyai János Gimnázium

2. Közönséges papucsállatka • Állati egysejtű • Testét csillók borítják, amelyekkel gyorsan mozog • Sejtszáján keresztül veszi fel a táplálékot, majd megemészti

3. Zöld hidra • A csalánozók közé tartozik • Csalánsejtjei segítségével megbénítja az áldozatát • Tisztább állóvizekben gyakori • Testében zöldalgákkal él szimbiózisban

4. Húrféreg • A hengeresférgek törzsébe tartozik • Teste nem szelvényezett • Patakokban, források vizében fordul elő • A lárvája vízibogarakban fejlődik.

5. Orvosi pióca • Külső élősködő féreg • A gyűrűsférgek törzsébe tartozik, teste szelvényezett • Vért szív, amit a bélágaiban hosszú ideig tárol • Szívókorongokkal, kitines fogacskákkal rendelkezik • A sebbe véralvadásgátló anyagot fecskendez, amit a gyógyászatban is használnak • Mocsarakban, tavakban él

6. Borsókagyló • A puhatestűek közé tartoznak a kagylók • Meszes vázuk 2 darabból áll, amit a köpenyük termel • Tavak iszapjában él

7. Vízibolha • Az ízeltlábúak törzsébe és a rákok osztályába tartozik. • Két csápszerű lábuk hordozza a külső kopoltyúkat. • Fürgén, ugrándozva mozognak a vizekben. • Sekély vizekben tömegesek lehetnek a vízibolhák.

8. Bolharák • Oldalról lapított testű, szelvényezett rákok. • Tiszta patakokban a köveket megfordítva találkozhatunk velük. • 5 pár járólábuk és sok potrohlábuk van.

9. Tiszavirág • A rovarokon belül a kérészekhez tartozik • A hazai folyókban (jellegzetesen a Tiszában) fejlődik a lárvája • A kifejlett álltok egyszerre bújnak elő az utolsó lárvabőrből a víz felszínén – ekkor virágzik ki a Tisza • A kifejlett kérész rövid életű, csak a párzás idejéig, 1-2 napig élnek.

10. Tegzesek • A lepkékkel rokon rovarok • A lárvájuk a kisebb patakok vizében fejlődik • A sodrás ellen lakócsövet készít magának a tegzeslárva és abban él.

11. Molnárpoloska • Álló vagy lassan folyó vizekben élnek ezek a rovarok. • Hátsó 2 pár lábuk hosszúra nyúlt, segítségével a víz felszínén képesek futkosni.

12. Csíkbogár • A hazai tavak ragadozó bogara • Halivadékokat, ebihalakat fogyaszt. • A szárnyfedőjének 2 oldalán sárgás szegélyt alkotó csík húzódik.

13. Búvárpók • A vízipókok közé tartozik, amelyek egész életükben vízben élnek. • A víz alatt egy tágas, levegővel telt harangot épít. • Finom testszőrzetében apró levegőbuborékokat visz le a víz alá.

14. Kecsege • Teste megnyúlt, orsó alakú, az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott • Testét vértek fedik • Feje jellegzetesen megnyúlt, ormányban végződik. • Hazai állományai megritkultak

15. Viza • Akár a 100 éves kort is megérheti ez a hal. • Ikrája nagyon értékes (fekete kaviár), e miatt megritkult. • Akár 3-4 méterre is megnőhet, a legnagyobb édesvízi hal. • Testén kis csontvértek találhatók, a szájánál pedig 4 bajuszszál.

16. Csuka • Teste hosszúkás, színe változó,finomanpikke-lyezett, halványan csíkozott • Feje testéhez képest igen nagy és szája kacsacsőrre emlékeztet • A hátúszója a test hátsó részén van. • Félelmetes vízi ragadozó.

17. Réti csík • Teste hosszúkás, feje és a szeme kicsi. • Húsos ajkain 10 bajuszszálat hordoz. • A hátán hosszanti csíkok futnak végig. • Tavasszal vízzel borított mocsárrétek is előfordul. • Veszélyeztetett, védett halfaj. • Régen gyakran fogyasztották, a csíkászok gyűjtötték.

18. Sebes pisztráng • Teste orsószerű, oldalról kevéssé lapított. • Feje nagy, orra tompa és rövid. •  Hátát, oldalát, esetleg úszóit világos udvarral körülvett fekete és rendszerint piros pettyek is díszítik. • Bővizű hegyi patakokban és folyókban él.

19. Dévérkeszeg • A dévérkeszeg a pontyfélék családjának  egyik legnagyobb édesvízi képviselője. • Lapított, zömök felépítésű • Nádasokban, sekélyebb tavakban él.

20. Leső harcsa • A legnagyobb ragadozó halunk. • Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. • Feje nagy és a széles száján bajusszálakattalálunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. 

21. Tarka géb • A faj jellegzetessége az orrnyílás előtt elhelyezkedő teleszkóp-szerűen kitolható nyúlvány. • Szemei nagyok, magasan elhelyezkedők.  • Hazai folyóvizek ritka faja

22. Vöröshasú unka (unkabéka) • Hátoldala szürke vagy fekete, hasoldala a narancssárgától a sötétpirosig terjedő színárnyalatú, egymástól jól elkülönülő foltokkal tarkított • Párzási időszakban a hímek felfekszenek a víz felszínére és jellegzetes „unk-unk” hívóhangot adnak

23. Foltos szalamandra • A foltos szalamandra a farkos kétéltűek rendjébe tartozó fajunk • Egész teste nyirkosan fénylő mélyfekete, amelyen egyedileg változó alakú sárgás foltok vannak. • Bőrváladéka mérgező. • Hűvösebb patakvölgyek lakója

24. Tarajos gőte • A szalamandrához hasonlóan farkos kétéltű • A hímek hátán csipkés szélű taraj húzódik. • A nőstény nagyobb, de hátáról hiányzik a taraj. • A hát és oldalrész zöldesbarna, elszórt fekete pontokkal. Hasi oldaluk mélysárga.

25. Vízisikló • 120 cm hosszúra is megnövő hüllő • Ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt a feje két oldalán, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat. • Méregfoga nincs!

26. Búbos vöcsök • Téli tollruhájában a faj hasa, nyaka és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki. • A fiókák rejtőszínűek • Elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekkkeltáplálkozik.

27. Kormorán (Kárókatona) • 1 m magasra is megnövő vízimadár • A tollazata fekete, csőre és lába is – a szeme tengerzöld • Tavakban, folyókban víz alá bukva keresi a zsákmányát

28. Bölömbika • A gólyaalkatúak közé tartozó barnás színű madár • Tollazat fekete csíkokkal mintázott, ami jól elrejti a nádasban • Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja • Költéskor mély, búgó hangot ad ki, erről kapta a nevét.

29. Nagy kócsag • A hazai természetvédelem jelképe (a természetvédelmi terület táblákon ez van) • A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag.  • A világ nagy részén előfordul, nálunk a Tisza-mentén gyakori.

30. Szürke gém • Nagy testű, szürke, idős korban inkább fekete-fehér tollazatú. • Evezőtollai feketék, szárnyfedõi sötétszürkék. • Jellegzetesen, behúzott nyakkal repül. • A szürke gém telepeken fészkel, ártéri erdőkben, fák koronájában

31. Kanalasgém • Gólyaalkatú madár • Jellegzetessége a lapos csőre, amely elől lapát-szerüen kiszélesedett • Tollazata fehér, torka sárgás, csőre és lábai feketék • Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500.000 Ft

32. Tőkés réce • A tojó barnás színezetű, a gácsér feje zöld, nyakán fehér gallér, melle barna, teste szürke. • Európában általánosan elterjedt. • Hazánkban a leggyakoribb récefaj. • A víz alá bukva keresi táplálékát. Mindenevő.