Az autizmusról

1. Az autizmusról Cubáné Horváth Klára

2. Az autizmus az egész személyiséget átható, pervazív fejlődési zavar, az agy (idegrendszer) működésének súlyos, egész életen át tartó rendellenessége – görög szó, jelentése önmagára irányultság A zavar kialakulásáért • - nem felelősek a szülők • - nem nevelési probléma • - nem érzelmi sérülés Az autizmussal élő gyermekek nem egyszerűen lassabban, hanem teljesen másképpen fejlődnek. A gyermek nem felelős különös viselkedéséért.

3. Az autizmus három fejlődési területen okoz minőségi károsodást: • A kommunikációban • mind a szóbeli • mind a nem szóbeli területen (pl. gesztusok,arckifejezések használata • és megértése) • A társas kapcsolatokban • (kapcsolatteremtés másokkal, együttműködés, beleérző képesség) • 3. A rugalmas viselkedésszervezésben, gondolkodásban • (alkalmazkodás, kreativitás) • A tünetek általában már három éves kor előtt jelentkeznek. • A korszerű szemlélet az autizmust „spektrumzavarként” írja le, ami egy • olyan tartomány, ahol a fenti három területet érintő fejlődési zavar a súlyos • esetektől az egészen enyhe, jól beszélő, kimagasló képességű egyénekig • terjed. • A tünetek, a megjelenési formák igen változatosak, az érintett gyermekek • sok szempontból különböznek egymástól.

4. Többféle diagnózissal találkozhatunk, amelyek egyaránt az autizmus spektrum- Zavarok körébe tartoznak: - gyermekkori (kanneri) autizmus Leo Kanner által 1943-ban leírt tünet Három éves kor alatt megjelenő, a beszédfejlődésben, a kommunikációban, a szociális kapcsolatokban és a fantáziát igénylő játékban mutatkozó, jellegzetes, fejlődési elmaradás. - Asperger szindróma Hans Asperger 1944 A beszéd területén és a kognitív működésben nem tapasztalt elmaradást, a gyermekek nonverbális kommunikációja szegényes volt, a szociális interakciót igénylő kortárs kapcsolatokban jelentek meg autisztikus vonások Hiányzott az empátia, az örömmegosztás, a közös öröm átélésének képessége. Speciális érdeklődés, a környezet iránti kíváncsiság jellemzi őket. - Atípusos autizmus Többnyire születéstő egy eltérő fejlődésmenet tapasztalható. 1. Megszerzett képességek elvesztése nem történik meg. 2. Kommunikációs készségük jónak mondható 3. Mentális fejlődésükben elmaradást mutatnak Az autizmus társulhatnak más fejlődési zavarok, betegségek is.

5. T • Tünetek: Szociális károsodás: • Nem szeret ölben lenni, nem nyújtja a karját, nem provokálja a vele való foglalkozást, tartósan egyedül játszik. • Kortársakkal nem teremt kapcsolatot vagy szokatlan módon kezdeményez • Idegenek közeledésére nem várt módon reagál • A testi érintést elutasítja, vagy feltűnően ragaszkodó, kapaszkodik, bújik a szülőhöz, gondozóhoz • Nem mutat tárgyakra, képekre, nem nyújtja, nem adja vissza a tárgyakat. • Felnőtteket tárgyként, szükségleteinek megfelelően használja • Nem osztja meg örömét, nem igényel vigasztalást, ő sem vigasztal • Serdülőkorban a családtagokkal szoros érzelmi kapcsolat kialakulhat, ám szociális közeledésük inadekvát, és egyoldalú marad.

6. Kommunikáció hiányosságai: a beszédfejlődés, a gesztusok, mimika használatának hiánya • beszédfejlődés késik vagy elmarad, amennyiben 5-6 éves korra kialakul a beszéd, jellegzetes rendellenességeket mutat • pl.: visszhang módjára ismétli a hallott szavakat, vagy a hozzá intézett • kérdéseket – echolál • régen hallott szövegeket vagy reklámszövegeket hibátlanul ismételgeti • késleltetett echolál • kényszeres szövegmondásokkal és halandzsa nyelvvel kíséri játékát • Egyenlőtlen ütemben, éneklő hangon, vagy kérdő hangsúllyal, sajátos • sajátos intonációval beszél. • Kedvenc témájáról, vég nélkül beszél • Gyakran a beszédmegértés is sérül • Összetett utasításokat, ok-okozati összefüggéseket nem érti • Élményeket, történéseket elmesélni nem tud. • Absztrakt fogalmak megértése hiányzik

7. Nonverbális kommunikáció • A gesztusok, a mimika használatának hiánya jellemző • Szemkontaktust nem használja kommunikációra • Nevére, zajra, zörejre nem figyel, ám a TV-re, a reklámra, zenére, papírcsörgésre azonnal felfigyel • Szükségleteinek, kívánságainak kifejezése sajátos, a segítő kezét megfogva odahúzza az elérni kívánt tárgyhoz, ételhez, italhoz • Mutató gesztusokat nem használ • Szimbolikus gesztusok, mimika használata hiányzik • Viselkedés, érdeklődés, játék aktivitás • Érdeklődése beszűkült • Kevés játékkal játszik, de sem rendeltetésszerűen használja (hordozza, rakosgatja). A játék részleteivel foglalkozik pl.: tapogatja, szagolgatja, nyalogatja • Örömét leli a pörgő-forgó mintás játékok nézegetésében • Szimbolikus vagy szerepjáték nem fejlődik ki

8. Viselkedési megnyilvánulások • Indokolatlannak tűnő félelem, sírás, nevetés • Hangra, idegenszemélyre extrém izgatottság • Repetitív mozgások pl.: repkedés, kézlebegtetés, pörgetés, forgás, pörgés • Furcsa tárgyakhoz ragaszkodás (kupakok, üveg, porszívó darab) • Azonosság ragaszkodás, kényszeres viselkedés, rituálék • Érdeklődési körök • Speciális érdeklődést mutatnak pl.: közlekedési útvonalak, számok, betűk, térképek, csillagok, lakcímek, menetrend iránt • Kiemelkedő részképességük okán hallott szövegeket pl. híreket, előadás részleteket emlékezetből szó szerint visszamondanak • Memória játékokban, formaegyeztetésben, (pl.: puzzle kirakásban) nagyon eredményesek • A tünetek általában két- és ötéves kor között a legsúlyosabbak.

9. Óvodáskorban jellegzetes tünetek • A gyermek nehezen illeszkedik be a csoportba, nem keresi más gyerekek • társaságát, nem játszik szívesen társaival • Ha mégis, akkor inkább az ismétlődő elemeket tartalmazó elfoglaltságok (vonatok, autók tologatása, kerekeik pörgetése), nem azok, amelyekben a képzeletvilág, a fantázia is szerepet kap • A mesék, a játékok, az emberek helyett inkább a térképek, telefonkönyvek, menetrendek, szakácskönyvek érdeklik • Állandó környezetben, ismert tárgyak közt, rutinszerű cselekvéseket végezve érzik magukat biztonságban • Az azonossághoz valóragaszkodás messze túlmutat a gyermekek megszokott ragaszkodásán, pl. a kedvenc játékához. • Az érzékelés terén lehet a gyermek túlérzékeny, de jellemezheti extrém magas tűrőképesség. Tehát a szokásostól eltérő az érzékelése az érintéssel, fájdalommal, hővel stb. szemben.