Körzeti Közoktatási Intézmény DARÁNY

1. Körzeti Közoktatási Intézmény DARÁNY Hátrányos helyzetü gyermekek integrált fejlesztése Készítették: Radics József és Breszkovics József

2. Környezetünk A KKI Általános Iskolája öt drávamenti kistelepülés beiskolázási körze-te Darány székhellyel. ( Darány - 1060 lakos, ebből 24%cigány, Istvándi - 684 lakos, ebből 62 %cigány, Drávatamási- 442 lakos, ebből 8% cigány, Drávagárdony-176 la-kos, ebből 35% cigány és Kastélyosdombó - 467 lakos, ebből 25% cigány.) Az beiskolázási körzet öt települése az elmaradott térségek kate-góriájába tartozik.

3. A természeti környezet A Duna –Dráva Nemzeti Park környezetében, varázslatosan szép tájon élünk. Rendkívül gazdag a táj nö-vény- és állatvilága. Az iskola mellett kezdődik az országos hírű Ősborókás. A több mint háromezer itt élő állatfaj egyik legvédettebb madara a rétisas, mely ezen a vidéken rendszeresen költ. Jellemzően itt élő madarak a szürke gémek, a récék, a fekete gólyák. Ritka kincse a faunának a királyharaszt és a kockás liliom. A környező csodálatos erdőkben sétálni, gombázni, pihenni lehet.

4. A szociális helyzet A rendszerváltó évek átszervezésekkel, tulajdonos váltásokkal, mun-kahely bezárásokkal elegy viharai, elsősorban a környékről bejáró dolgozókat tizedelték meg. Sokan és hirtelen váltak munkanélkülivé, mivel a körzet településein alig van a foglalkoztatás szempontjából szá-mottevő munkahely. A peremre sodródás leggyorsabban a települések cigány lakossága körében ment végbe. A hanyatlás, a válság a mai nap is folytatódik. A lakáskörülmények siralmasak. A rossz higiénés körül-mények miatt a legtöbb cigány gyermek egészségi állapota rossz. A roma gyermekek zöme alultáplált Az öt település roma népességének zöme jövedelempótló támogatásból, iskoláztatási támogatásból, rend-szeres nevelési segélyből és gyermekgondozási segélyből él, - jöve-delmüket alkalmi gyűjtögetésből - agancsozásból, gombázásból, makko-zásból, gyógynövénygyűjtésből egészítik ki.

5. A KKI szervezete Körzeti Közoktatási Intézmény Igazgató Tanács KKI igazgató darányi istvándi Iskola intézményegység iskola intézmény egység könyvtár Intézményegység vezető Intézményegység vezető darányi óvoda istvándi óvoda intézményegység intézmény egység Intézményegység vezető Intézményegység vezető

6. Az üzenet " Mikor iskolába kerültem, rájöttem, hogy az iskolai környezet mind stílusában, mind elvárásaiban oly-annyira különbözik az otthonitól, hogy lényegében csak akkor élhetem túl, ha választok a két világ kö-zött. Mikor diák lettem, tulajdonképpen "újra-csináltak" tanáraim, magam sem tartottam semmit érvényesnek abból, amit korábban tudtam. A kultú-rámból majdnem mindent el kellett felejtenem, mert az emlékezés hátrányos volt. A múlt és a kulturális értékek leválaszthatók lettek, akár egy ruhadarab, amelyet az ember levesz egy nyári napon és félrerak." Richard Rodrigez: A gyökerek keresése egy változó világban

7. A cigány gyerek, nem cigány gyerek • Nem cigány gyerekek • hagyományos, konervatív családok, családi • hierarchia, • a többségi nyelv az anyanyelve, a kidolgozott • nyelvi kódismerete, • - keresztény magyar kultúra, • - felfelé törekvés, versenyszellem, • - általában iskolázott szülők A magyar iskola-(jellemzően) - konzervatív, poroszos, - erős a hierarchia, - szigorúak a szabályok, - ismeret centrikusság, - a többségi kidolgozott nyelvi kód használata, - az európai keresztény kul- túra, és a többségi magyar kultúra dominanciája, - kedvelt gyerekmodellje az "okoska", előnyhelyzet hátrány • Cigány gyerekek • - szabad, megengedő nevelés • - egyenrangúság és együttműködés a családban • - szabadság, a szükségletek azonnali kielégítése, • - alkalmazkodó tudás, gyakorlati ismeretek, • saját anyanyelv, a többségi nyelv korlátozott kódú • ismerete, • - az esetleg eltérő szocializáció ütközései, • - iskolázatlanság, alulképzettség a szülők körében

8. Mit tehet az iskola? A cigánygyermekek iskolai kudarcainak megszünteté-séhez olyan oktatási keret szükséges, amely: - minden gyermek otthonról hozott tudását és kultúráját értékként jeleníti meg és kamatoztatja, - tudatosan építi ki az előítéletek csökkentésére alkalmas, elfogadó környezetet, - az egyéni különbözőségekre figyelő pedagógiai eszközöket alkalmaz és ennek jegyében tudatosan törekszik az iskolában megjelenő különböző kultúrák ez esetben a cigány kultúra) ismeretére, megismertetésére és elfogadtatására, - tiszteletben tartja a másságot, és eszközeivel alkalmazkodik annak kezelésére.

9. Fordulópontok 1993/94 - A nevelőtestület megfogalmazza és konszenzus alapján elfogadja nevelésfilozófiáját: a tananyagleadó iskolából váljunk személyiségfejlesztő, integráló iskolává. 1995/96 - Elkészül az iskola helyzetelemzése, és első pedagógiai programja. 1997 - 5. osztálytól felmenő rendszerben tanítjuk a számítástechnikát. - Alapfokú számítógép kezelői tanfolyam az egész nevelőtestület számára. - Gordon tanári hatékonyságfejlesztő tréning az egész nevelőtestület számára. - Sikeres Phare -OM pályázat a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek számára – iskolabuszt kapunk - Létrejön az intézmény Roma Integrációs programja. - Első osztálytól tanítjuk szaktárgyakba integrálva a cigány népismeret és kultúra ismeretanyagát, amely a tolerancia fejlesztését, az előítéletes gondolkodásmód megváltoztatását, a multikulturalitás intézményi megjelenését szolgálja. - Önkéntes alapon a gyermekek tanulhatják a beás cigány nyelvet, az intézmény kisebbségi oktatási program szerint dolgozik. 2003 - Az intézmény az Országos Pedagógiai Integrációs Hálózat bázisiskolájává válik. 2003-2006 – kooperatív tanulás tréning, IPR téningek, projektmódszer alkalmazása, dyslexia/dysgráfia prevenció tréning, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, romológia szakosodások, beás nyelvi taneszközfejlesztés, erdei iskolák, bövülő társ. környezeti és intézményi partnerkapcsolatok, folyamatos és sikeres pályázati tevékenység, mentor tanárok, SNI-s , képességfejlesztős gyermekek fejlesztése a tanórán belül ( 2 tanárral), kooperatív technikák alkalmazása, Felkészülés a kompetencia/performancia alapú fejlesztés bevezetésére.

10. A kultúraazonos pedagógia felé 1. Roma integrációs program - Phare - úszásoktatás uszibuszok kerékpártúrák szülői klub egészségnevelési program gyermekklubok Roma közösségi ház program - Phare - az iskola konzorciumi partnerként jelen, - tanárok a programelem vezetők, - a tanoda szakmai irányítása, - gyermekklub - felnőtt és gyermek rajzszakkör - rendszeres színházlátogatások - Felnőtt kub - Művész/ közönség találkozók roma alkotókkal - játszóházak - Izvor (Forrás) információs és kulturális magazin szerkesztése - Roma kultúra bemutatása, beás írásbeliség terjesztése, nyelvmentési kísérletek a-felnőtt lakosság körében - Roma népismeret és kultúra oktatása - Roma népismeret és kultúra olvasókönyv szerkesztése

11. A kultúraazonos pedagógia felé 2. - Beás nyelvoktatás - anyanyelvi oktatóval - Romológusok 2 fő - Beás nyelvi foglalkoztató munkafüzet alsőtagozatosoknak - A továbbképzési tervben újabb romológos beiskolázás - Roma pedagógiai aszisztens alkalmazása - Beás nyelvi műhely - taneszközfejlesztés - tanterv, falitáblák, memory- játék Készülőben: beás nyelvkönyv - Regionális roma népismereti vetélkedők - " Tégy a gyűlölet ellen" - projekthét - 2004 november - integrációs program - projekt módszer, - multikulturális pedagógia - kooperatív tanulás - fejlesztő foglalkozások - 3. Alkalommal OOIH - integrációs bázisintézmény - beás nyelvoktatás bevezetésének segítése bázispartnereknél - rendszeres együttműködő partnerség - Mánfa Collegium Martineum - Amrita Egyesület - pedagógusok - roma civil szervezetek önkéntes segítői ( vitavezetők, klubvezetők..) - Istvándiban emlékkopjafa a Holokauszt cigány áldozatainak ( iskolai kezdemé-nyezés)

12. Az interkulturális szemléletEGYÉB VONATKOZÁSA Elsö osztály Usztáj hăl înnentyé Erste Klasse • Többnyelvűtájékoztató táblák, teremfeliratok, • Kétnyelvű étlap, • Saját fejlesztésű tanesz-közök- falitáblák, memo-ry játék, munkafüzet, mese CD,olvasókönyv • A cigány kultúra értéke-inek felmutatása, elhe-lyezése a magyar művé-szeti ágak kánonjában, • Népismereti vetélkedők szervezése,

13. projekt pillanatok

14. A új pedagógiai eszközök alkalmazása - Kooperatív tanulásszervezés Projekthetek • Tevékenységközpontúság, élményszerűség • Az érdeklődés alapján történő szabad témaválasztás • A hagyományos osztály, tanóra, időrend szerkezet teljes felbomlása, forgószinpad, - Patronáló tanár • fejlesztőtanár a tanórákon belül • IPR fejlesztő mikrocsoportok • Háromhavonkénti szöveges értékelés • Rendszeres hospitációk, tapasztalatszerzések

15. Játék, munka kirándulás 1.

16. Játék, munka, kirándulás 2.

17. A tanórán kívüli tevékenység • Intenzív és sikeres sportélet – atlétika, labdajátékok, gyakori tömegsport rendezvények, uszibusz, úszás-oktatás, kerékpártúrák, gyalogtúrák • Tehetséggondozó szakkörök, rendszeres részvétel országos levelező- és felmenő jellegű tanulmányi versenyeken, • gyermekklubok, • Rendszeres, bérletes színházjárás óvodától - 8.-ig, • Tudatos környezeti nevelés – föld napja, vízminőség mérések, hasznosanyag gyűjtés (pl: akkumulátor)…..

18. A tanórán kívül

19. Kapcsolatok • Szakmai szervezetek- OOIH, Sulinova… szolgáltatók, • Bázis- és partnerintézmények, a kistérség iskolái, IPR, projekt, vagy multikulti iránt érdeklődő iskolák • A település civil szervezetei…… • A környező települések cigány szervezetei – önkéntes segítők, tanoda programok, pályázatok…… • Gandhi Gimázium, Collegium Matineum • Barcsi Rendőrség, • Szülői közösségek – szülői klubok, szerveződő iskolaszék • Gyöngy Alapítvány • Erdélyi testvériskolák

20. Az erdélyi kapcsolat

21. Kommunikáció • Diáknyelv – iskolaújság • Izvor – kétnyelvű információs magazin • Honlap: www.kki-darany.hu • E-mail: darany@axelero.hu • Saját szórólapok ______________________________________ Köszömjük a figyelmet !