1 / 28

Informatikai rendszerek felépítése

Informatikai rendszerek felépítése. (Gazdasági informatika 1. előadás). Fizikai felépítés. Három fő rétegből áll a rendszer Adatkezelő, kiszolgáló Hálózati adattovábbító réteg Munkaállomás. Hálózat. Kiszolgáló tulajdonságai. Folyamatos üzemelésre alkalmas Redundáns alkatrészek

Télécharger la présentation

Informatikai rendszerek felépítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Informatikai rendszerek felépítése (Gazdasági informatika 1. előadás)

  2. Fizikai felépítés • Három fő rétegből áll a rendszer • Adatkezelő, kiszolgáló • Hálózati adattovábbító réteg • Munkaállomás Hálózat

  3. Kiszolgáló tulajdonságai • Folyamatos üzemelésre alkalmas • Redundáns alkatrészek • Üzemelés közben cserélhető fődarabok • Hibatűrő háttértárak (RAID) • Nagy tárkapacitás • Nagy teljesítmény • Párhuzamos végrehajtás

  4. Távoli hálózat (WAN) • Telephelyek közti kommunikáció megvalósítására használják • Az adattovábbítást általában külső szolgáltató végzi pl. • Analóg vonal • ISDN • ADSL • TV kábel • Mikrohullámú hálózat • GSM hálózat • ... • Kis sávszélesség (~100kB/s)

  5. Helyi hálózat (LAN) • Kis hatósugarú • A hálózati infrastruktúra a telephely tulajdona • Megvalósítás • Hálózati kábeleken keresztül • URH hálózaton • Nagy sávszélesség (~100MB/s) • Egy telephely gépeinek az összekapcsolására alkalmas

  6. Munkaállomások - terminál • Nem kell teljes értékű számítógép a munkaállomásra • Minden program, még az operációs rendszer is a kiszolgálón fut • A felhasználó csak a kiszolgáló által a hálózaton átküldött képet látja • Csak a kiszolgálóra kell programokat telepíteni • Csak a kiszolgálót kell karban tartani • Nagy hálózati sávszélesség kell a grafikus felületű termináloknak

  7. Munkaállomások – vékony kliens • Egyszerűbb felépítésű kliens elég • A kliensen csak az operációs rendszer és egy speciális „böngésző” szerű program fut. • A kiszolgáló egy pl. HTML szabványú állományokat küld át a hálózaton, amit a kliens megjelenítő programja alakít programablakká • A megvalósításra egy példa: Internet • Kis hálózati sávszélesség is elég • A felhasználói programokat csak a szerverre kell telepíteni

  8. Munkaállomások – hagyományos kliens • Minden programot fel kell telepíteni az összes gépre • Nagy teljesítményű kliensek kellenek • Sok kliens esetén költséges a karbantartás • A terhelés megoszlik a kliens és a szerver között • Közepes hálózati terheléssel működik a rendszer • A kliens gépek is teljes értékű számítógépek

  9. Szoftverek felépítése • A korszerű alkalmazások három rétegből épülnek fel • Adatkezelő réteg • Üzleti logikai réteg • Felhasználói felület • Az adatkezelő réteg a kiszolgálón van, a felhasználói felület a munkaállomáson, az üzleti logikai réteg pedig az aktuális terhelésmegosztás szerint a munkaállomásra és a kiszolgálóra is telepíthető

  10. Adatkezelő réteg • Mindig a kiszolgálón található • Részei • Adatbázis kiszolgáló program • Adatfájlok • Feladatai • Felhasználói programok adatigényének kielégítése • Felhasználói kérések szinkronizált végrehajtása • Adatintegritás biztosítása

  11. Üzleti logikai réteg • Elhelyezkedhet a munkaállomáson, vagy a szerveren is, a terhelésmegosztást lehet az elhelyezéssel szabályozni • Feladatai • Az adatbázisból felolvasott adatokon a szükséges számítások elvégzése (pl. a számlanyilvántartásban nem tároljuk a számlák végösszegét, de a képernyőn meg kell jeleníteni) • Adatok mentés előtt a mentési szabályok szerinti ellenőrzések elvégzése (pl. számla mentése előtt ki kell tölteni a vevő neve mezőt)

  12. Felhasználói felület • A felhasználói felület a felhasználó és a rendszer közti kapcsolattartás eszköze. • Feladata • Adatok megjelenítése • A rendszer által küldött jelzések megjelenítése • Felhasználó folyamatos tájékoztatása a rendszerben történő eseményekről • Lehet grafikus vagy karakteres • Mivel az emberek ezt látják, használják nagy gondot kell fordítani a tervezésére (szoftver-ergonómia)

  13. Informatikai rendszer felépítésének szabályai • Az adatokat egy adatbázisban tároljuk – az adatbázis lehet osztott • Minden információt csak egyszer rögzítünk – a többszörös rögzítés inkonzisztens adatbázis eredményezhet • Az adatokat lehetőség szerint a keletkezés helyén és időpontjában rögzítjük – nem célszerű a papír alapú és informatikai ügyvitelt keverni

  14. Informatikai rendszer kiépítése • Gyakran egy rendszert több telephelyen is használnak ezért több különböző rendszer-felépítési mód létezik • Egy telephely – egy adatbázis • Tükrözött adatbázisok • Tartalmilag osztott adatbázisok • Szerkezetileg osztott adatbázisok

  15. Egy telephely – egy adatbázis • A rendszer egy lokális hálózaton üzemel • Minden munkaállomás a helyi hálózaton csatalakozik a kiszolgálóhoz • A rendszer zárt

  16. 1. telephely Több telephely kiszolgálása • A munkaállomásokat egy kiszolgáló szolgálja ki, amely az egyik telephelyen van • Hátránya: folyamatos megbízható távkapcsolatra van szükség 2. telephely Internet

  17. 1. telephely 2. telephely Internet Tükrözött adatbázisok • Két telephelyen az adatbázisok szerkezete és tartalma is megegyezik • A változásokat a kiszolgálók automatikusan szinkronizálják • Nincs szükség feltétlenül folyamatos kapcsolatra • Kis sávszélességen is üzemeltethető a rendszer

  18. 2. telephely 1. telephely Tartalmilag osztott adatbázisok 1 • Feladatok szempontjából az azonos szerkezetű adatbázisokat tartalmi szempontból felosztják 3. telephely Internet

  19. Tartalmilag osztott adatbázisok 2 • Az adattartalom felosztása funkciók szerint úgy történhet, hogy az 1. telephely a cég központja, a 2. és 3. egy-egy kiskereskedelmi üzlet. Az árucikktörzs karbantartása a központban történik, a 2. 3. telephelyek ezt csak felhasználják • Az üzletek csak a saját számlaállományukat és raktárkészletüket látják, és csak ők képesek azt módosítani • A központ lekérdezheti az üzletek egyesített forgalmi adatait • A három adatbázis logikai egységet alkot

  20. Szerkezetileg osztott adatbázisok • Egy cég több különböző gyártó által készített rendszert használ pl. számlázó, valamint könyvelőprogram • Cégek közti adatcserére van szükség • Az adatbázisok közti közvetlen információcsere nem oldható meg, mert eltérő az adatszerkezet • Csatolófelület (interface) készítése szükséges

  21. Csatolófelületek típusai 1 • Egyszerű szövegfájl • Vesszővel vagy tabulátorral elválasztott mezők • Minden sor egy rekordnak felel meg • Feldolgozási problémák • Az adatátadás nem naplózott • A rendszer túl nyílt • Eltérő nyelvű rendszerek közti adatátadásnál az ékezetes betűk nem mennek át helyesen • Dátum és pénznem típusú adatok kezelése bizonytalan • A megoldás mindig egyedi, nem terjeszthető ki

  22. Csatolófelületek típusai 2 • Köztes adatbázison keresztüli adatátadás • Az információcsere naplózott • Megbízhatóan működtethető a rendszer • Problémák • Köztes adatbázist kell tervezni • Az adatbázist üzemeltetni kell

  23. Csatolófelületek típusai 3 • Szabványos szövegfájlban történő adatátadás (XML, EDI) • Előre definiált az átadandó információ szerkezete, karakterkészlete • A kapott adatok megfelelőségét az üzenet szerkezete garantálja • Előre definiált üzenettípusokkal dolgozhatunk, így elkerülhető a téves feldolgozás • A rendszer átláthatóságát nemzetközi szabványok garantálják

  24. XML adattovábító üzenet minta

  25. Szoftverek csoportosítása • Iroda-automatizálási réteg • Középvezetői statisztikai modulok • Felsővezetői döntés-előkészítő rendszer

  26. Iroda-automatizálási réteg • Napi munka során a beosztottak ezekkel a programokkal végzik az adatrögzítést • Ide tartoznak a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és a különböző nyilvántartó programok • Általában a beosztottak használják • Minden elemi információ ami a cég működése során keletkezik, ezen a rétegen keresztül kerül be az adatbázisba

  27. Középvezetői statisztikai modulok • Tipikus felhasználói • Gazdasági irányítás • Kontrolling • Humán erőforrás gazdálkodás • Nem rögzítenek adatokat • Az iroda-automatizálási réteg által összegyűjtött adatokból lehet időszakokra és témák szerint statisztikákat készíteni pl. • Kontírozás • Dolgozók vagy részlegek termelékenysége • Költséghatékonyság

  28. Felsővezetői döntés-előkészítő rendszer • Stratégiai döntések előkészítését támogató programok • Adatbányászó programok – olyan lekérdezéseket valósítanak meg, amelyek az eredeti rendszerben nincsenek meg • DSS (döntéstámogatás) Az adatok idősor szerinti elemzésével trendeket képes kimutatni • EIS (szakértő helyettesítő rendszer) A felhasználók által adott szabályok és célok szerint az adatbázist vizsgálva folyamatmodellezéssel alternatívákat képes keresni

More Related