1 / 30

A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Menedzser alapképzésének bemutatása

A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Menedzser alapképzésének bemutatása. A Főiskola története. Selmecbányai Bányászati Akadémia 1735. Kerpely Antal Kohóipari Technikum 1951-1962 Felsőfokú Kohóipari Technikum 1962-1969 NME KFFK 1969-1990 ME DFK 1990-2000 2000-től önálló főiskola. Szakok.

lenore
Télécharger la présentation

A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Menedzser alapképzésének bemutatása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Menedzser alapképzésének bemutatása

  2. A Főiskola története • Selmecbányai Bányászati Akadémia 1735. • Kerpely Antal Kohóipari Technikum 1951-1962 • Felsőfokú Kohóipari Technikum 1962-1969 • NME KFFK 1969-1990 • ME DFK 1990-2000 • 2000-től önálló főiskola

  3. Szakok • 1 MA mester szak • 8 BSc, BA alapképzési szak (7+1) • 13 hagyományos főiskolai alapképzési szak (kifutó) • 11 felsőfokú szakképzési szak • 16 szakirányú továbbképzési szak • Területek: • Anyagmérnök • Gépészmérnök • Informatika • Műszaki Menedzser • Műszaki Szakoktató • Gazdálkodás és menedzsment • Kommunikáció és Médiatudomány

  4. Hallgatói létszám1989-2007 expanzió minőségfejlesztési időszak

  5. Minősített oktatók száma

  6. EURÓPAI CAMPUS DUNAÚJVÁROSBAN K+F+I+O+SZ FEJLESZTÉSEK • Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DURATT) • Anyagtudományi és Technológiai Program • Kopás- és károsodás, szerkezeti és felületi integritás • Fizikai szimulációs és metallográfiai laboratórium… • Ultrafinom és nanoszemcsés acélok előállítási lehetőségei • Polimer és kompozit alapanyagú termékek technológiák fejlesztése • Technológia- és Tudástranszfer Program • Oktatási-képzési Program • K+F horizontális tevékenység • Gépészeti és mechatronikai Kompetencia Központ • Korszerű mozgásszabályozások laboratóriuma • Gépjármű-mechatronikai kutatás- és tesztlaboratórium • Biomechatronika laboratórium • Megmunkáló-központok • Informatikai Kompetencia Központ • Ipari informatikai laborcsoport • Info-kommunikációs laborcsoport • Szoftverfejlesztési labor • Párhuzamos rendszerek – GRID labor További kompetencia központok • Logisztikai Kompetencia Központ • Ellátási lánc rendszerek kutatása • Oktatási-képzési program Környezetvédelmi és Energiaracionalizásási Kompetencia Központ • Környezetbarát, intelligens épület kutatása és kifejlesztése • Energiaracionalizálási program • Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ • E-learning tartalomfejlesztés • Curriculum fejlesztés (kompetencia alapú, modularizált) INFORMATIKAI, HÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK INNONETWORK (hálózati együttműködések) INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT KÖZPONT KLASZTEREK

  7. Oktatási egységek • Anyagtudományi és Kohászati Intézet • Déri János Kommunikációs Intézet • Felnőttképzési és Tananyagfejlesztő Intézet • Gépészeti Intézet • Informatikai Intézet • Közgazdaságtudományi Intézet • Matematika Intézet • Nyelvi Intézet • Tanárképző Intézet • Természettudományi és Környezetvédelmi Intézet • Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet

  8. Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet Tanszékek: • Vezetés- és Szervezéstudományi Tanszék • Vállalkozástudományi Tanszék 16 oktató (8 tudományos fokozattal rendelkező) Feladata a Műszaki Menedzser alapképzési szak gondozása és menedzsment, gazdálkodási és szervezetközi ismeretek oktatása a többi képzési területen

  9. Jellegzetességek Erősen gyakorlatorientált: • A hallgató már a képzés során kapcsolatba kerül a vállalati környezettel. • Az évközi gyakorlati feladatok előkészítik a szakdolgozat készítését. • Segítséget kap a szakmai gyakorlati hely kiválasztásához. • Szakdolgozatok többsége vállalati problémák megoldására irányul. Szakirányok: • környezetvédelmi • logisztikai • minőségügyi • termelésirányítási

  10. A logisztika szakirány • Egységes rendszerbe foglalt ismereteket a logisztika elméleti és műszaki-technikai oldaláról. • Ipari gyakorlatot megalapozó évközi feladatokat • Beszerzési logisztika • Anyagmozgatás és raktározás • Ellátási lánc menedzsment • Logisztikai informatika és vállalatirányítási rendszerek területeken.

  11. Tantárgyak

  12. Infrastruktúra fejlesztés • Logisztikai oktatókabinet • Automatizált referenciaraktár 1 2

  13. Logisztikai oktatókabinet • Raktári és anyagáramlási tervező és szimulációs szoftverek • Ellátási lánc menedzsment és keresletelemző szoftverek • Vállalatirányítási és erőforrás-tervező szoftverek • Szállítmányozási és flottamenedzsment alkalmazások

  14. Automatizált referenciaraktár

  15. Automatizált referenciaraktár • Főbb elemei: • Automatizált alkatrész-tároló rendszer (AKL) • Páternoszter tároló • Elektromos emelőtargoncával kiszolgált gördíthető állványrendszer – targoncavezetői jogosítvány megszerzéséhez is! • Utántöltős görgős állványzat a galérián • Automatizált árufogadó és áruátvevő helyek • Komissiózó munkahelyek • Számítógépes raktárirányítás mobil terminálokkal, vonalkódos és RFId alapú áruazonosítással • Műholdas árukövetés és járatoptimalizálás • Nem csak oktatóhely: • Elhasznált elektronikai hulladékokkal (WEEE) kapcsolatos inverz logisztikai feladatok ellátása • Bemutatóhely kis- és középvállalatok logisztikai folyamatainak fejlesztésére

  16. Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ ELMKK

  17. Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ célja Hozzájárul a korszerű ellátási lánc menedzsment (SCM) ismeretek oktatásához (főiskolai és iskolán kívüli) Akadémiai és alkalmazott (vállalati) kutatások a SCM különböző területein Ismert és elismert SCM kutatóhellyé válás

  18. A SCM és a logisztika fejlődési tendenciáiból adódó tudományos kérdések (akadémiai kutatási területek): Az ellátási lánc menedzsment speciális humán erőforrás gazdálkodási és vezetési kérdései Az ellátási lánc menedzsment informatikai támogatásának és kompabilitásának kérdései Termelési és logisztikai folyamatok és tevékenységek összehangolása (vállalaton belül és vállalatok között) Az ellátási láncban érintett vállalatok, szervezetek közötti kapcsolatok hatékonysága (gazdaságosság és eredményesség) és ezek hatása a szereplők versenyképességére

  19. A SCM és a logisztika kutatásának dimenziói Működési (gazdálkodási) Viselkedési (irányítás, együttműködés, HR) Informatikai Műszaki, technikai (mérnöki, termelés, mozgatás)

  20. A SCM és a logisztika vállalati kutatási kérdései • Versenyképesség a többiektől függ (az ellátási láncban érintettektől) • Döntési szituációk és kompetenciák • Folyamatszervezés • Termelésirányítás • Mozgás (vállalaton belül és vállalatok között) • Tárolás (vállalaton belül és vállalatok között) • Megfelelő humán erőforrás (felvétel, képzés, képességek)

  21. A SCM és a logisztika fejlődési tendenciáiból adódó oktatási kérdések • Vállalati működési folyamatok • A működés lehetetlen informatika nélkül • A működési folyamatok gazdasági, műszaki és informatikai elemeinek összekapcsolása • Az üzlet lényegének tudatosítása (piac, kereslet, hatékonyság, pénzügyi folyamatok) • A működési és a stratégiai folyamatok összefüggései (hangsúly a működésen, különben frusztrált végzősök)

  22. Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése • Az ELMKK a Dunaújvárosi Főiskola Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézete és a Partnerek konzorciális jellegű együttműködési szervezete • Az együttműködés az ELMKK céljainak közös megvalósítását jelenti • Az együttműködés bevételt eredményez, amely egyrészt biztosítja a Jövő Logisztikája Laboratórium közép távú fenntarthatóságát, másrészt többlet forrást jelent az Intézetnek és természetesen a Partnereknek

  23. Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése • Mit nyújt az Intézet (a DF) a Partnereknek: • Akadémiai tudás • Nemzetközi tudományos kapcsolatok • Részvétel a felsőoktatásban • A K+F kedvezmények igénybevételének lehetősége (innovációs járulék) • Infrastruktúra (a Jövő Logisztikája Laboratórium) • Mit kér az Intézet (a DF) a Partnerektől:

  24. Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése • Mit kér az Intézet (a DF) a Partnerektől: • A kapcsolati tőke közös felhasználását • Professzionalizmus • Személyes részvétel • Szakmai tevékenységén keresztül hozzájárulást a ELMKK infrastrukturális bázisát jelentő Jövő Logisztikája Laboratórium fenntartásához

  25. Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése A lehetséges Partnerek típusa és szerepe • Vezető vállalati tanácsadó cég, amelynek (egyik) fő tevékenysége a működési folyamatokra vonatkozik • Az ellátási lánc menedzsment területén tevékenykedő szaktanácsadó cég, vagy cégek. • Integrált vállalatirányítási rendszert és ehhez kapcsolódó speciális szoftvereket szállító Partner

  26. Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése A lehetséges Partnerek típusa és szerepe • Legkorszerűbb raktározási technológiával foglalkozó Partner, aki gyártó és tanácsadó is egyben • Az ellátási lánc menedzsmentben közvetlenül érintett Partnerek • Termelő vállalat • Kereskedelmi vállalat • Logisztikai szolgáltató vállalat

  27. Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése A lehetséges Partnerek típusa és szerepe • Az ellátási lánc menedzsment kutatásában és oktatásában élenjáró, nemzetközi Partner (mentor) • Hozzájárulás ahhoz, hogy a hazai ellátási lánc menedzsment képzés tartalma megfeleljen a legkorszerűbb nemzetközi színvonalnak (felsőoktatás és iskolarendszeren kívüli képzés) • Bekapcsolódás a nemzetközi tudományos életbe és kutatásba • Nemzetközi vállalati kapcsolatok helyi kialakítása • A helyi és a regionális vállalatokat tömörítő Kamara • Elsősorban a kis- és a közepes vállalkozások (KKV)

  28. A logisztika alapjaiDFAN-VE 616 Szakmai törzsanyag 4. félév 2 elmélet 2 gyakorlat Szakok: • Műszaki Menedzser BSc • Gépészmérnök BSc • Logisztikai Műszaki Menedzser Aszisztens FSZ Kötelező irodalom: • Pintér Lajos: Logisztika, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2. utánnyomás, 2006 • Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment Budapest, Kossuth Kiadó, 2005, 1, 2, 3, 6, 7, 8. fejezet Ajánlott irodalom: • Chikán Attila – Wimmer Ágnes: Üzleti fogalomtár, Budapest, Alinea Kiadó, 2003 • Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, Budapest, Logisztikai Fejlesztési Központ, 1999

  29. Logisztika alapjai • Az értékteremtés és a logisztika kapcsolata • A logisztika fogalma, kialakulása • Fejlődési szakaszai • A logisztikai vevőkiszolgálás • A beadandók gyakorlati követelményei alak és tartalom. Helyzetleírás, helyzetfelmérés. • A logisztikai menedzsment helye, feladatai, tevékenysége és kapcsolatai. • Miért beszélünk logisztikai menedzsmentről? • Kiemelt logisztikai modulok a vállalati folyamatban. • A logisztikai modulok hasonlósága és különbözősége • A beszerzés menedzsmentje • A beszerzés a gyakorlatban • A vállalati készletgazdálkodás sajátosságai • A készletgazdálkodás a gyakorlatban • Termelési logisztika • Termelési rendszerek áttekintése

  30. Logisztika alapjai • A raktározás helye a vállalati folyamatokban • A raktározással kapcsolatos gyakorlati kérdések • Raktári anyagmozgatás néhány sajátossága. • Raktározási gyakorlat • Az értékesítési, elosztási logisztika • A city-logisztika • Logisztika és vállalati szervezet • A logisztikai tevékenységek kihelyezése • Szállítás, szállítmányozás jellemzői, Uniós és nemzetközi követelmények • Veszteségfeltárás, hatékonysági vizsgálati példák. • Információs rendszer logisztikai alapjai, anyag és információáramlás. • Környezetgazdálkodási logisztika sajátosságai. • Az ellátásilánc menedzsment • Az ostorcsapás-effektus • Új tendenciák a logisztikában • Összefoglalás • A gyakorlatok értékelése

More Related