290 likes | 504 Vues
ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN. Mi a szervezet?. Koordinált erőfeszítés Célok Munkamegosztás Tekintély, felelősség hierarchiája. I. Bürokrácia (Weber) Tudományos management (Taylor) Racionális – gazdasági emberkép X – elmélet. Szervezetelméletek - Emberképek. Bürokrácia Specializáció
E N D
Mi a szervezet? • Koordinált erőfeszítés • Célok • Munkamegosztás • Tekintély, felelősség hierarchiája
I. Bürokrácia (Weber) Tudományos management (Taylor) Racionális – gazdasági emberkép X – elmélet Szervezetelméletek - Emberképek
Bürokrácia Specializáció Hierarchia Szabályrendszer, iratok Személytelenség Tudományos management Idő- és mozdulattanulmány Munkások kiválasztása ‘jó gyakorlat’ Feladat és bónusz
II. Human Relations Szociális, Önaktualizált Y – elmélet
Z - elmélet III. Rendszer megközelítés IV. Kontingencia elmélet • Komplex • Pszichológiai
Racionális felfogás -tudatos -kontrollált Hogyan kellene viselkedni? 1.Korlátozott racionalitás (Simon) 2. nem tudatos, érzelmi összetevők a viselkedésben pl. csoport, konfliktus Hogyan viselkednek? Miért úgy viselkednek? Érzelmek jelentősége
Munkahelyi érzelmek vizsgálata • Szervezet – dolgozók egymásra hatása Háttér: • Görög sztoikusok: érzelem individuális megbízhatatlan – „bölcs” nem engedi hatni • Európai hagyomány: az érzelem uralta ember mentálisan beteg • 18. sz. romantika: lázadás a rigid klasszicizmus ellen – ráció számára nem elérhető is fontos • Szociológia: érzelem nem a racionális ellentéte - társas hatások előtérbe kerülnek a munkahelyen (Human Relations)
Munkahelyi elégedettség • 30-as évek, USA: munkahelyi érzelmek okai? – elégedettség „The dissatisfied worker” (Fisher&Hanna) Válság: nemcsak elégedettség hat http://www.youtube.com/watch?v=IjarLbD9r30&NR=1 • 50-60-as évek: • elégedettség nem magyarázza a teljesítményt Herzberg (elégedettség), Adams (méltányosság)
Herzberg – neohuman relations MASLOW SZÜKSÉGLETPIRAMIS METAMOTIVÁCIÓK B SZÜKSÉGLETEK ÖNAKTUALIZÁCIÓ ESZTÉTIKAI KOGNITÍV ÖNBECSÜLÉS • Csökkenő erősség • Emberibb/ pszichológiai (vs. állati/ biológiai) • Fejlődés későbbi szakaszában jelenik meg VALAKIHEZ TARTOZÁS MOTIVÁCIÓK D SZÜKSÉGLETEK BIZTONSÁG FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK
Herzberg – motivációs elmélet • Higiénés tényezők – fenntartás Körülmények: biztonság, feltételek, ellenőrzés, vezetés, kapcsolatok, fizetés Hiánya: elégedetlenség oka • Motivátor tényezők - növekedés Munka tartalma: teljesítmény, elismerés, felelősség, munka természete, személyes növekedés Elégedettség forrása
70-es évektől - szociális információ feldolgozás szerepe: Elégedettség = érzés, ami előrejelzi a teljesítményt Elégedettség munkajellemzőktől és társak által kifejezett attitűdtől is függ Össz: elégedettség érzelem (de nem állapot) kognitív elemekkel, tipikus fiziológiai jelek nélkül • 90-es évek: érzelmek újrafelfedezése: hangulat, érzelem, temperamentum elkülönítése
Az érzelmek • Vonás: stabil készenléti állapot, érzelem-tapasztalást, kifejezést jellemzi, általános (PA, NA) • Állapot: • Érzelem: intenzív, rövid idejű, fókuszált, megszakítja az aktivitást • Hangulat: diffúz, hosszú idejű, előzménye kevésbé elkülöníthető, nem feltétlen tudatos, általános vonást tükröz
Érzelem - konstruktumok 1. Dimenzionális: Russell (1980) független kellemesség, aktiváció Watson, Tellegen (1985) energia és kellemesség kombinációja (PANAS) arousalfokozó Negatív affektivitás Pozitív affektivitás Feszült, zaklatott Izgatott, túláradó kellemetlen kellemes Unott, letargikus Nyugodt, derűs álmosító
2.Kategoriális megközelítés • egyetemes alapérzelmek Darwin, Ekman • tranzakciós alaptémák Lazarus • Prototipikus megközelítés átfogó dimenzió: +,- 6 alkategória: szeretet, öröm, harag, szomorúság, félelem, meglepetés 25 specifikus érzelem
3.Szociális konstruktum: Érzelem kontextusfüggő – szociálisan létrehozott jelentés: kapcsolatok-státusz Morris (1999) – forrás és követelmény modell Követelményeknek megfelel a forrás– kellemes hangulat nem felel meg a forrás– kellemetlen hangulat Forrás: társas képesség, támogatás, intelligencia, én-kontroll
Vizsgálat - státusz és hangulat összefüggése (beszámoló, vignetta, kísérlet) -alacsony (beosztott)- kevés forrás/kontroll – kellemetlen hangulat lehetősége, kellemes kevésbé valószínű -magas (vezető) – források: infó, kontroll, függés – kellemes hangulat lehetősége, kellemetlen kevésbé valószínű -egyenlő – nincs forráskülönbség – nincs hangulatkiváltó szerepe Eredmény: csak alacsony státuszra igazoltak a feltevések –kellemetlen hangulat-tapasztalat lehetősége valószínűbb
90-es évek: Pozitív hangulat: -gyorsabb döntés, biztosabb benne -gyorsabb, felszínesebb gondolkodás -került a szisztematikus, igénybe vevő feldolgozás Negatív hangulat: -szisztematikusabb, elemzőbb, éberebb a feldolgozás Ezredforduló: Pozitív előnye: kreatívabb, nyitottabb, konstruktívabb a gondolkodás - felülről lefelé irányú (séma-alapú) Negatív előnye: kívülre összpontosító, megelőző feldolgozás - lentről felfelé irányú Érzelmek hatása • Magyarázatok: • Kapacitás • Motivációs • Evolúciós • Információs
II. Munkahelyi hangulatok okai 1.Külső tényezők • Család- munkahely • Érzelmi ciklusok • Diszpozíciós hatások: egyéni és csoportszinten 2.Endogén tényezők • Munkafeltételek, Fizikai elrendezés jutalmazás • Munkacsoport • Vezetők
Érzelmek a munkacsoportban Motivációs kiindulás: valahová tartozás szükséglete West, Patterson (1999)- csoporthoz tartozás puffer a stressz ellen: -Team – 21% „eset” -Pszeudo team – 30% „eset” -Egyedül – 35% „eset” Érzelem oka: kapcsolatokban változás -elfogad, befogad – öröm, elégedettség, nyugalom -elutasít, kizár, ignorál – szorongás, depresszió, féltékenység, gyász, magány
Érzelem funkciói: • Társas kapcsolódás • Társas támogatás kiváltása • Társas pozíció fenntartása Kollektív érzések: „Érzelmi tónus”, „Érzelmi ragály”, „Érzelmi klíma” Érzelmek következményei: • + érzelem – rugalmasabb, kreatívabb csoport • csoportos tanulás –ha „team safety” • csoportközi interakcióban – tárgyalásnál + hangulattal nő az információcsere, csökkent a versengés, több a nyer-nyer eredmény mérges tárgyaló – jövőben nem akar együtt dolgozni, kisebb a közös haszon • másik szándékának interpretációját befolyásolja az érzelem – konfliktus, tárgyalás
A másik érzelmeinek interpretációja és konfliktuskezelési stratégia „A másik épp belép az ajtón. Mit érezhet, ha…” -együttműködő -versengő -alkalmazkodó -elkerülő Eredmény: -versengő, elkerülő – mérgesebbnek tartják, mint az alkalmazkodót, együttműködőt -alkalmazkodót szorongónak, önhibáztatónak tarják -együttműködőnél állítják legtöbbször, hogy boldog
Vezetés és érzelmek a munkahelyen • George (2000) vezető hangulata hat a dolgozókra • Fitness (2000) szervezeti pozíciótól függ a harag forrása • Lewis (2000) vezetői haragkifejezés – beosztottak idegesebbek; vezetői szomorúság – beosztottak kevésbé lelkesek, fáradtabbak
Az észlelt hatalom és érzelemkifejezés hatása a befolyásolásnál kontroll hajlam, PA, kellemesség, lelkiismeretesség, nem Vezető érzelmei +kimenet: büszke, elégedett -kimenet: harag, hibáztatás Beosztott érzelmei: Méltánylás, hála Szomorúság, bűntudat Személyi jellemzők Átélt érzelmek Az észlelt hatalom Mutatott érzelmek a befolyásolás szándékával A célszemély reakciói Az észlelt szituáció -kognitív oktulajdonítás -ellenállás ítélt valószínűsége -tapasztalat, kedvelés -szervezeti kontextus -aktuális hangulat (Gibson és Shroeder, 2005)
Pozitív érzelmek boldogság – átterjed + hangulat – nem figyel, „lágyító hatás” + hangulat – kedveltebb „liking bond” Stratégiai érzelembemutatás
Negatív érzelmek Cél: komplementer érzés kiváltása Harag – félelemkiváltó • -harag – hatalom-tulajdonítás • -harag – szorongást kiváltva direkt büntetés – elkerülendő • -kontrollálatlan harag – „sérülés”-fenyegetés
Érzelemmentesség Érzelem = gyenge,sebezhető Érzelemhiány = erő jele • Racionális • Szakértő • Profi