agrokémia

1. agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita

2. 1. előadás tartalma Ajánlott irodalom Az agrokémia tárgya, története A trágyázás és a tápanyaggazdálkodás fogalma A termést meghatározó tényezők A fenntartható gazdálkodás alapelvei Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai

3. Albert Thaer: humusz elmélet

4. Justus von Liebig

5. 1. előadás tartalma Az agrokémia tárgya, története A trágyázás és a tápanyaggazdálkodás fogalma A termést meghatározó tényezők A fenntartható gazdálkodás alapelvei Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai

6. Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

7. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

8. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából agrártermelés

9. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Környezetérzékenység értékelési szempontjai

10. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Az agrártermelés értékelési szempontjai

11. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Az agrártermelés értékelési szempontjai

12. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

13. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

14. Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

15. A műtrágyafelhasználás alakulása

16. Műtrágya-felhasználás 1996-2011 1 ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó felhasználás (N, P2O5, K2O) t/ha

17. A termés alakulása

18. A búza és kukorica termése 1996-2011 Átlagtermés t/ha

19. A műtrágyafelhasználás és a termés alakulása Pozitív és negatív tápanyagmérleg hatásai

24. A trágyázás környezetkárosító hatásai 1. kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Melyik tápelemből adnak többet általában és miért? Optimális N adag megfelelő K kevés K termés K hiány N adag N adag Ábra: A termés nagysága különböző K ellátottságnál optimális N adagok mellett

25. A trágyázás környezetkárosító hatásai kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Ehrenberg: Mész-káli törvény Ehre

26. A trágyázás környezetkárosító hatásai 2. A talajsavanyúság fokozódása Talajsavanyúság fő okai Podzolos talaj

27. A trágyázás környezetkárosító hatásai 2. A talajsavanyúság fokozódása Savanyító hatású műtrágyák A savanyító hatás okai

28. A trágyázás környezetkárosító hatásai 3. a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése Blue baby szindróma

29. A trágyázás környezetkárosító hatásai 4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja. • Eutrofizáció fogalma • Melyik a limitáló ion? • A szennyezés fő forrása

30. A trágyázás környezetkárosító hatásai 4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja.

31. 31

32. Kulturnövények víztartalma

33. 2. előadás tartalma • A növények kémiai összetétele (folytatás) • A növényi tápelemek • A növényi tápelemek osztályozása • A növények tápelemigénye a tenyészidőszak különböző szakasziban • A növény tápanyagfelvétele

34. Hamutartalom meghatározás550 oC-os izzítással 34

35. Kulturnövények hamutartalma

36. Hamu alkotórészek hamu nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek tápelemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb P,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo Na, Cl, Si

37. Szervesanyag tartalom • a növényben előforduló szerves vegyületek csoportosítása

38. Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban burgonya

39. Takarmányvizsgálatok során mért jellemzők

40. Allen és Arnon tápelemkritériumok

41. TÁPELEMEK • az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be • az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek • az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokaban • az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Allen és Arnon)

42. Tápelemek csoportosítása C,H,O,N, P, S,K,Ca,Mg (makroelem) Fe,Mn,Cu,Zn,Mo,B (mikroelem) See Hopkin's Cafe, its mighty good. C HOPKNS Ca Fe Mg

43. 40g : 5000kg Mikroelem aránya a növényi zöldtömegben

44. (Na), K, Ca, Mg C,H,O,N,S,B,P +(Si) Fe, Mn,Zn,Cu d > 4.6g/cm3

45. A növényi tápelemek felvétele, biológiai funkciójuk (táblázat)

47. Enzim aktivátor enzim Enzim inhibítor Szubsztrát

48. Növényi szárazanyag összetétele C 40-45 % O 40-42 % H 5-6 % egyéb elemek 2-10 %

50. Nehézfémek kritikus koncentrációja növényi és állati szervezetben