1 / 128

J Ó H A F IGYELÜNK!

J Ó H A F IGYELÜNK!. a világra. Max Weber német szociológus:. „Olyan politikusok kellenek, akik nem a politikából, hanem a politikáért élnek.”. TÉMAKÖRÖK:. A Világgazdaság helyzete A nemzetközi pénzügyi-monetáris válság A pénzügyi-monetáris válság kezelése A magyar társadalom helyzete

lisle
Télécharger la présentation

J Ó H A F IGYELÜNK!

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. JÓHAFIGYELÜNK! a világra

  2. Max Weber német szociológus: „Olyan politikusok kellenek,akik nem a politikából, hanema politikáért élnek.”

  3. TÉMAKÖRÖK: • A Világgazdaság helyzete • A nemzetközi pénzügyi-monetáris válság • A pénzügyi-monetáris válság kezelése • A magyar társadalom helyzete • A Magyar Nemzeti Bank helye és szerepe

  4. A világgazdaság helyzete A Pénzgazdaság és a termelő gazdaság összehasonlítása A megingás első jelei

  5. A 20/80-AS VILÁG A világ lakóinak a fejlett ipari országokban élő 20%-a fogyasztja el Földünk erőforrásainak 86%-át, míg bolygónk többi lakójának jut az erőforrások 14%-a.

  6. A gazdasági válság jelei Ma nem csupán pénzügyi krízis van – vagyis a rendszeresen ismétlődő gazdasági válságok egyike –,mára a rendszer egésze ingott meg.

  7. Az összeomlás jelei: • Szisztematikusan elpusztítottuk a civilizáció alapját képező termelő gazdaságot. • Az USA szándékosan tette magát tönkre belülről. • A szabad kereskedelemmel tovább gyengítjük magunkat. • Az alapvető infrastruktúra működését deregulációval, azaz a gazdasági szabályozás feloldásával megbénítottuk.

  8. Az összeomlás jelei: • Az emberiség elért egy olyan ponthoz, ahol a nemzetközi pénzügyi-monetáris rendszer az összeomlás előtt áll. • Az előttünk álló feladat:meg kell mentenünk a termelő gazdaságota népek és nemzetek számára. • Pénzgazdaság (krematisztika) helyett közgazdaságot (ökonómiát)!

  9. A globális válság 3 következtetése: • Az európai civilizáció fennmaradását annak köszönhette, hogy a társadalom a termelés elsőbbségét vallotta.

  10. A globális válság 3 következtetése: • A világgazdaság a termelő gazdaság hosszú távú növekedésének haladéktalan beindításával menthető meg. Vissza kell térni a termelésre orientált, rögzített valutaátváltással rendelkező pénzügyi rendszerre. (Példa: Bretton Woods 1946-1958)

  11. A globális válság 3 következtetése: • A gazdasági hanyatlás folyamatai csak hosszú távú, tőkeigényes beruházásokkal szüntethetők meg, főként az alapvető termelő gazdasági infrastruktúrákban. Ezen beruházásokat olcsó (1–2%-nyi kamatozású) hosszú lejáratú (25–50 évig tartó) hitelekkel finanszíroznák. A szükséges tőke a szuverén nemzetállamok és az általuk kibocsátott hosszú távú hitelekből származna.

  12. Új folyó fizetési mérleg bevezetése A rögzített árfolyamú monetáris rendszer új folyó fizetési mérleg bevezetését kívánja meg valutafedezettel. A valuta fedezeteként az arany szolgálna, unciánként legalább 1000 dolláros ár felett.

  13. 1. javaslat Az alapvető termelő infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására: • elektromosenergia-termelés és -elosztás • vízgazdálkodás • termőföld újrahasznosítás • tömegközlekedés • városi közművek • általános egészségügyi és nevelési létesítmények, programok

  14. 1. javaslat (folytatás) Ezen javaslatok azonnal és fő ösztönző erőként hatnak a gazdaság sürgős helyreállításához, valamint hozzájárulnak a munkaerő produktív (termelő) formáinak kiterjesztéséhez is. Jó alap lehet pl. a mezőgazdasági, a termékgyártó és az ehhez hasonló jellegű vállalkozói tevékenységek nagyarányú növekedéséhez is.

  15. 2. javaslat • A Kelet- és Nyugat-Európa közti kereskedelmi kapcsolatok nagyarányú kiterjesztése. • Eurázsiai együttműködés(lásd Oroszország, Kína, India) • Land Bridge („Földhíd”) program:Nagy sebességű közlekedési és szállítási hálózat Puszántól Rotterdamig

  16. Land Bridge, a modernkori „Selyem út” • A program lényege: a modern tudományos eredmények alkalmazása a gazdaságban. • Az áruk gazdaságilag interaktív módon való szállításával (pl. nagy sebességű elektromágneses elven működő rendszeren) a szállítási költségek jelentős mértékben csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők. • A szállítási kapcsolatrendszer következtében a szállítási és termelési útvonalak mentén a gazdaság növekedése többletjövedelmeket produkál.

  17. A Pénzgazdaság és a termelő gazdaság összehasonlítása A pénzgazdaságnak teljesen mások az alapvető törvényszerűségei, mint a termelő (fizikai) gazdaságnak.

  18. A termelő gazdaság, vagy valódi közgazdaság (ökonómia) jellemzői: • elsősorban az emberi szükségleteket elégíti ki. • tevékenységének súlypontja a termelés, nem pedig a forgalom

  19. A pénzgazdaság (krematisztika) jellemzői: • fő tevékenysége: pénzből még több pénz előállítása • a hangsúly a forgalmon és a pénzzel való spekuláción van, nem pedig az érték-előállító termelésen.

  20. Pénzgazdaság (krematisztika) • A pénzgazdaság egyik legjellemzőbb ismérve, hogy a gazdasági folyamatok közvetítésére szolgáló jelrendszer, vagyis a pénz, vagy magántulajdonba vagy magánellenőrzés alá került.

  21. Pénzgazdaság (krematisztika) • A magánpénzrendszer irányítói a társadalom egészének szükségletei és érdekei helyett önös érdekeiket képviselik. • A magánpénzrendszer motorja a szervesen beépített kamatautomatizmus (kamatos kamat), így ez a pénzrendszer kényszernövekedésre van ítélve.

  22. Pénzgazdaság (krematisztika) A reálgazdaság azonban nem képes a kamatok fizetéséhez szükséges, azok fedezetéül szolgáló termékek és szolgáltatások előállítására.

  23. A megingás első jelei • Földünk ökonómiailag is egy véges rendszer, így annak egyetlen alrendszere sem növekedhet a végtelenségig. • A megingás első jelei: „ázsiai tigrisek” dinamikus államaiban.

  24. A megingás első jelei (folytatás) • Ma a világgazdaság centrum-országaiban ingott meg a pénzrendszer.(nagynevű világcégek csődje 2002-ben) • Az Egyesült Államok legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóságainak nemrég közzétett jelentései is azt támasztják alá, hogy immáron nemcsak egy-egy óriáscég, hanem az egész pénzügyi rendszer válságáról van szó.

  25. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG Az SNCR-jelentés • A pénzügyi rendszer szétesése A kamatkapitalizmus illúziói A Forgalom-Fogyasztás-Reklám háromszög Az USA eladósodása

  26. SNCR REPORT Shared National Credit Review (Részesedésa nemzeti hitelből áttekintés az adott évre) Évente egy alkalommal állítja össze a három legnagyobb amerikai bankfelügyeleti hatóság az SNCR-jelentést. Ezek: • a FED (Federal Reserve System) Kormányzótanácsa • a Szövetségi Pénzügyi Felügyelet • a Szövetségi Betétbiztosítási Alap

  27. SNCR-jelentés – 2002. október 8. 2000 és 2002 között a kedvezőtlen minősítésű és kockázatossá vált hitelek mennyisége megduplázódott.

  28. 2002. október 9. A Moody Hitelminősítő Szolgálat ismételten leértékelte Amerika második legnagyobb bankjának, a JP Morgan Chase-nek a hosszú távú hiteleit.

  29. A válság jelei Japánban • Japánban 1998 óta már a harmadik nagyszabású bank-újjászervezési és konszolidációs programot kezdik meg. • A japán bankok könyveiben 10.000 milliárd dollárnyi rossz hitel van nyilvántartva. Ezeket nem törlesztik, kamatot sem fizetnek utánuk.

  30. A válság jelei Németországban A Commerzbank – egykor Németország vezető bankja volt – 2000 januárja óta elveszítette részvényekben kifejezett értékének 88%-át.

  31. A világválság • A világgazdaság pénzügyileg centrum-országai(USA, Japán, Németország) a II. világháború óta nem tapasztaltak egyidejűleg ekkora pénzügyi válságot. • E három vezető ipari állam bankrendszere birtokolja a világ összes bankjában felhalmozott vagyonnak mintegy a felét. • A hitelrendszer egyidejű megingása ebben a három vezető országban összetevődik, együttes hatása fordulópontot jelent a világ hitelpénzrendszerében.

  32. A PÉNZÜGYI RENDSZER SZÉTESÉSE(a lufi kipukkad) • A 2002. január 2. és december 31. közötti időszakban a dollár euróhoz viszonyított értékvesztése mintegy 14%-os volt. • Ugyanezen időszak alatt a dollár a japán jenhez viszonyítottan 11,1%-os értékvesztést szenvedett el. Hasonló tendencia figyelhető meg a dollár-svájci frank, illetve a dollár-angol font viszonylatában is.

  33. Arany / dollár árfolyam • A New York-i árutőzsdén 2002 januárjában 1 troy uncia arany 278,9 dollárt ért. 2002 decemberében 347 dollár 60 centet. • Az arany dollárhoz viszonyított értéknövekedése megközelítette a 25%-ot. • Két évtizeden belül ez a legnagyobb évi növekedés. • A nemzetközi bankközi megállapodások 300 dollárban maximalizálták az arany unciánkénti árát, ezt azonban nem tudták tartani.

  34. 500 év óta a világnak most kell szembesülnie a legnagyobb rendszerválsággal:a világ gazdasági-pénzügyi szétesésével.

  35. A kamatkapitalizmus illúziói • Az esélyegyenlőség jövőbeni érvényesülése. • Ez elhiteti az emberekkel, hogy legalább gyermekeiknek jobb lesz majd. • A gazdasági, pénzügyi sikertelenség az egyén személyes hibájára vezethető vissza. • Azaz, maga az áldozat hibáztatható sikertelenségéért, nem pedig a pénzgazdasági rendszer.

  36. Szélsőséges vagyoni különbségek • Legjobb példa az USA. • Ma az amerikai lakosság 1/5-e hivatalosan is szegénynek minősül és mintegy 30 millió amerikai él a szegénységi szint alatt. • 1953: az amerikaiak 1,6%-a birtokolja a magántulajdonban lévő vagyon 32%-át. • 1972: az amerikaiak 1/5-e birtokolja a magántulajdonban lévő vagyon 41,4%-át.

  37. Szélsőséges vagyoni különbségek • A legalsó 1/5 csak a magánvagyon 5,4%-ával bír. • Ez a vagyoni különbség ma is fokozatosan növekszik.

  38. A FORGALOM-FOGYASZTÁS-REKLÁM HÁROMSZÖG • A forgalom és a fogyasztás a profit legfőbb forrása. • Cél: Úgy átalakítani a világot, hogy a fogyasztás szempontjából egységes és homogén régiónak lehessen tekinteni.

  39. A marketing, a reklámozás új feladatköre • Felesleges igényeket kialakítani az emberekben, ezáltal növelni a fogyasztást és a profitot (lásd vasárnapi nyitva tartás a multiknál). • A transznacionális vállalatbirodalmak termékeik és fogyasztási szokásaik mellett egyúttal új értékrendszert és életstílust is globalizálnak.

  40. Multinacionális fogyasztói ideológia • A fogyasztás – a legalacsonyabb jövedelem és a legolcsóbb árucikk esetén is – enyhíti a pénzgazdaság által a kizsákmányolt tömegekre nehezedő nyomást • Ezért alkalmaznak ún. megtervezett kényszer-fogyasztást, mivel ezzel egyszerre biztosítható: • a fennálló rend szilárdsága és • a minimális haszon.

  41. Az egy központból irányított egységes világpiac kellékei • a tömegtájékoztatási rendszerek globális irányítása és • ezen médiáknak a nemzetközi pénzközösség által való tulajdonba vétele (lásd amerikai médiafúziók • Ez a tulajdonba vétel mára már végbement (lásd CNN – hírekben, információkban, véleményformálásban etalonnak számít). • A globális irányítás műholdas tömegkommuniká-ciós rendszereken keresztül valósul meg, igen nagy hatékonysággal.

  42. AZ USA ELADÓSODÁSA • 1985-ben Reagan elnökségének idején az amerikai állam adóssága 980 milliárd dollár volt. • Távozásakor 1989 januárjában már 2600 milliárd • Jelenleg 6000 milliárd. • A költségvetési hiány 200 milliárd dollár. • Az USA államkötvényei és kincstárjegyei jelentős részben külföldi tulajdonba kerültek.

  43. A PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG KEZELÉSE A globális méretű pénzügyi-monetáris válság okai A válság kezelése Gisell módszerével

  44. A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG OKAI • Fő ok: a kamatkapitalizmus által kikény-szeríttet tőkenövekedés. • Ez az oka: • a környezet elhanyagolásának • a természeti és humán erőforrások elpocsékolásának.

  45. A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG OKAI • Földünk szinte valamennyi országában – beleértve a leggazdagabb ipari országokat is – a kamatszolgálat már túlszárnyalja a szociális kiadásokat. • Az ún. harmadik világ országait olymértékben sújtják a kamatterhek, hogy a kamat-kapitalista világrend irányítói a világ egyes térségeit már le is írták.

  46. A válság kezelése Gisell módszerével • SILVIO GISELL (1886–1930) • Silvio Gisell baloldali gondolkodású demok-rata, sikeres üzletember és kiváló gazdasági teoretikus volt. • Kidolgozta a szabadgazdaság tanát. • 1916-ban jelent meg főműve: „A szabad föld és szabad pénzen alapuló természetes gazdasági rend.”

  47. A szabadgazdaság lényege • Megfelelő pénzpolitika esetén mód nyílik a termelők felszabadítására, ezáltal az összes népréteg életszínvonala emelhető.

  48. A szabadgazdaság harmóniája • A rendszer csak akkor természetes, ha mentes: • a kiváltságoktól, • a monopóliumoktól, és • mentes a tőke dominanciájától. Ebből következik, hogy a természetes gazdasági rend magától nem jön létre, azt létre kell hozni.

  49. A természetes gazdaság létrehozásának lépései • Az előjogokat el kell törölni, • Mindenkit megillet a gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség is (pl. hozzájutás az olcsó közhitelekhez). • A gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség legalább annyira fontos, mint a formális jogi esélyegyenlőség

  50. Megjegyzés • Gesell nem az állam beavatkozó szerepének teljes megszüntetésére törekedett ezen lépésekkel. • Gesell szerint a pénzszektorba való beavatkozás és a földbirtokforgalom szabályozása elegendő a legzavaróbb visszásságok kiküszöböléséhez. (A termőföld Geselnél sem mint szabad tőkejószág, hanem mint természeti erőforrás szerepel!!!) • Ez kb. megfelel a „minimális állam” koncepciójának.

More Related