1 / 23

Filozófiai antropológia Kereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert

Filozófiai antropológia Kereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert. Ember-értelmezések a filozófiai gondolkodás történetében. Az ember egy apátlan - anyátlan társadalomban.

Télécharger la présentation

Filozófiai antropológia Kereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Filozófiai antropológiaKereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert Ember-értelmezések a filozófiai gondolkodás történetében. Az ember egy apátlan - anyátlan társadalomban

  2. Míg az antropológia résztudományként az ember rész-aspektusait kutatja, addig a filozófiai antropológiaaz emberrel a maga egész mivoltában foglalkozik.

  3. Az antropológia jelentéstartalma • „antroposz” (αντροπος) = ember • „logosz” (λογος) = beszéd, szó • több tudományterülethez kapcsolható: • Biológia / pszichológia, • Kulturális antropológia – prehistorikus népek, • Antropogenezis (származástan – XIX. sz.), • Vallás, • Filozófia – az ember helye és rendeletetése a világban, az emberi létezés értelmének kutatása

  4. A filozófiai antropológia eredete • ontológia = emberi létezés forrása, oka, lényege • ismeretelmélet, kritika = emberi ismeretek forrása • etika = emberi cselekedetek • társadalom- és politikafilozófia = emberi és közösségi formák • vallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetése • történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező ember A filozófiai gondolkodás alanya és célja: az ember.

  5. A filozófiai antropológia kezdete • A filozófiai diszciplína születése a XVIII - XIX. század fordulóján. • Virágkora XX. század. Kiváltó okai: • Felvilágosodás, • Igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az ember lényegét, • Szaktudományok virágzásának a következménye, • Pozitivizmus, • Egzisztencializmus, • Nyugat-európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingása • A két világháború sokkoló hatása: emberi bűn, rosszra való hajlam okai.

  6. A filozófiai antropológia eredete és kezdete • eredete: az embernek „metafizikailag nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. →emberképek • kezdete a filozófiai diszciplína születése XVIII./XIX. század fordulója – monográfiák, tanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen, • mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése • irodalom és a művészet ember ideáljainak lebontása

  7. Az ember • Nyelvi léte, • Szabad léte, • Halál-felé-tartó-léte, „halálos” léte, • Társadalmi léte, • Személyes léte, • Időbeli léte, Történelmi léte, • Világban való léte, • Nemi léte, • Transzcendens léte (transcendere = átlép, meghalad, túllép).

  8. Az ember szerethető és szeretni képes – ennek a szeretetnek a fajtái: • EROSZ: Az erosz azt fejezi ki: „szeretlek, mert szükségem van rád”. Egyszerűbben: „szeretlek, hogy szeress”, „szeretlek, mert kapni akarok tőled”. • FILIA: A filia azt fejezi ki: „szeretlek, mert társam vagy”. Ez a baráti szeretet, ami kölcsönösségen alapul. „Szeretlek, mert szeretsz.” • AGAPE: Az agapé azt mondja: „szeretlek, mert szeretlek!” Nem függ a körülményektől. Belülről fakadó, elkötelezett szeretet. Nem függ a szeretett személy viszont-szeretetétől, viselkedésétől, hálájától.

  9. Lényeges különbségek: A szeretkezésnek csak technikája van, a szerelemnek pszichológiája, de a szeretetnek se technikája, se pszichológiája nincsen: a szeretetnek teológiája van.

  10. KI / MI AZ EMBER? • 1. MAI PROBLMÁK AZ EMBER FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉVEL • Az EMBER fogalmának átírásai, átértelmezései • 2. AZ EMBER ISTEN DÖNTÉSÉBŐL VAN • Az ember TEREMTMÉNY • Az ember FIZIKAI és LELKI lény • Az ember FEJLŐDÉSRE KÉPES • Az ember életének célja: ISTEN

  11. Status Quaestionis • Az ember tudatosan élő – lény! • Aki képes szeretni és megismerni magát és környezetét, • Akinek célja, jövőképe és jövője van. Gorkij: „Az ember több annál, hogy csak jóllakjék!”

  12. Emberképek • antik • zsidó – keresztény (bibliai) • idealista • romantikus • Realista Az emberképek a filozófiai antropológia, mint diszciplína előzményei, ideáltípusok, vagyis azt mutatják, hogy az adott korszak hogyan gondolkodik az emberről.

  13. Antik (görög) emberkép I. • Az antik polisz polgárának képe önmagáról • a szabadság alapja a törvény • nomosz (tv.): jog és kötelesség • a racionalitás nem a történelmi hagyomány • szabadság és rend dialektikája • politeizmus • Testkultusz • görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) • logosz + ethosz = kiváló ember • vita contempletiva / a bölcs az igazságot keresi • igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás • egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ ösztönök, akarat, vágyak

  14. Antik (görög) emberkép II. • nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya, • akaratszabadság hiánya, • nevelés fontossága: racionális és erkölcsös lényt nevelni, • hétköznapi élet fontossága, • egyén boldogságának alapja: a közösségi lét és az igazság megismerése, • a közösségnek való megfelelés, • önismeret fontossága.

  15. Bibliai emberkép I. • Isten – ember viszonyából értelmezhető • Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában • emberkép: esendő, véges, bűnös • történetiség / Szent Ágoston: Vallomások • bűn radikális értelmezése – eredeti bűn – megváltás lehetősége

  16. Bibliai emberkép II. • A bibliai ember lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. • jóság = Isten iránti engedelmesség • rossz = elfordulás Istentől • más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet • erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány • szabadság = bűntől való megszabadulás

  17. Alapproblémák az Isten és ember viszonyából következően: • hit és tudás viszonya • akarat szabadsága • közösség = kiválasztódás v. univerzalizmus • engedelmesség

  18. Az idealizmus emberképe • Szellemprimátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz, • Nevelés fontossága, • Esztétikum, • Szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling).

  19. Romantika emberképe • XIX. század első fele - elsősorban a német költészet és filozófia együttes szerepvállalása Hegel – Hölderlin- Schelling • irracionalitás, titokzatosság • zseni kultusza • historizmus • történelem menete: irracionális erők kibontakozása és az egységes világtörténet megkérdőjelezése

  20. Realizmus emberképe • XIX. század / francia regényirodalom • „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti vizsgálódás alapjának” • hétköznapiság • ész mellett ösztönök (naturalista) • az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem • történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata • alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek • természeti törvényszerűségek, kauzalitás

  21. XIX. századi antropológia változatai • Karl Marx: homo faber • Darwin: az ember a biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás • Nietzsche: az ember meghatározatlan állat • Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat • Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

  22. Az ember helye a kozmoszban Cél: újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni metafizikailag különleges helyzetét.

  23. Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség Cím: H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. („A” épület) Egyetemi lelkész: Dr. Németh Norbert Fogadóóra (iskolaévben) 09.00 – 12.00 Kedd – Szerda – Csütörtök Szombathely, Károlyi G. tér 4. „A” épületben, a lelkészségi irodában II. emelet Postacím: Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség, H-9700 Szombathely, Széchenyi u. 8. Telefon: 94/504-431, Fax: 94/504-478 Email: egyetemilelkesz@sek.nyme.hu Weblap:http://www.sek.nyme.hu/egyetemilelkesz/default.aspx

More Related