1 / 23

A beszédtervezés nehézségei

2013. április 25. A beszédtervezés nehézségei. Gyarmathy Dorottya Fonetikai Osztály. Spontán beszéd. A beszélő előzetes felkészülés nélkül, az adott beszédszituációban rendeli hozzá gondolataihoz a megfelelő nyelvi formát.

lou
Télécharger la présentation

A beszédtervezés nehézségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. 2013. április 25. A beszédtervezés nehézségei Gyarmathy DorottyaFonetikai Osztály

  2. Spontán beszéd • A beszélő előzetes felkészülés nélkül, az adott beszédszituációban rendeli hozzá gondolataihoz a megfelelő nyelvi formát. • A makro- és a mikrotervezés folyamatai előzetes tervezés nélkül működnek. • A tervezés és a kivitelezés egyszerre zajlik. diszharmonikus jelenségek

  3. Megakadásjelenségek Bizonytalanságok • néma szünet • hezitálás • ismétlés • töltelékszó • nyújtás • újraindítás Hibák • freudi elszólás • grammatikai hiba • téves kezdés • téves szótalálás • sorrendiségi hibák • egyszerű nyelvbotlás

  4. A megakadások nyelvészeti jelentősége „…egyfajta ablakok, melyeken keresztül megismerhetővé válnak a tudati működések és a rejtett folyamatok.” (Fromkin 1973)

  5. A megakadásjelenségek gyakorisága • 60-as évek: 1000 szavanként 1-2 hezitálás (Garnham et al. 1981) • 80-as évek: 100 szavanként kb. 26 hezitálás (Lutz–Mallard 1986) • 90-es évek kutatásai: a megakadás-jelenségek növekedése: • narratíva: 3,6 db/100 szó (Fox Tree 1995) • dialógus: 5,5–8,83 db/100 szó (Bortfeld et al. 2001) • magyarra hasonló eredmény (Gósy 2003, Gósy–Gyarmathy 2008)

  6. A megakadásjelenségek a spontán beszéd mintegy egyharmadátteszik ki. FUNKCIÓJUK: • a beszélő számára időt biztosítanak a lexikonban való keresésre, önmonitorozásra, a „téves utak” feloldására • a hallgató számára a feldolgozáshoz, megértéshez szükséges idő biztosítása

  7. Önmonitorozás Az a személy, aki legjobban felügyeli beszédünket, mi magunk vagyunk.(Levelt 1989) • Az ellenőrzés tárgya: a közlés megfelelt-e az eredeti beszédszándéknak, ill. nem tartalmazott-e valamilyen hibát?

  8. Az önmonitorozás fő pontjai • A beszélő által szándékolt üzenet lett meghangosítva? • Megfelelt a szándéknak az adott forma? • A közlés megfelelt a társadalmi elvárásoknak? • Tartalmazott lexikai hibát? • Előfordult benne artikulációs hiba? • Megfelelő volt az artikuláció sebessége, hangereje és folyamatossága? (Levelt 1989)

  9. Az önjavítás folyamata • Egyetlen önmonitorozó mechanizmus, mely felel a hiba detektálásáért, a javítás megtervezéséért és végrehajtásáért. (Levelt 1983) megszakítási pont EREDETI KÖZLÉS SZERKESZTÉSI SZAKASZ FOLYTATÁS te tisztában lett- ööö voltál azzal

  10. A megakadások javítása • Javítható megakadások: hibajelenségek és a „szóhelyettesítő izé” (Fabulya 2007) • Az önmonitorozás nem mindig tökéletes. • A hiba javítása az önmonitorozó mechanizmus működésétől és a beszélő döntésétől függ: • nem veszi észre  javítatlan • a belső monitor észleli  önkéntelen javítás • felismeri  tudatos javítás • felismeri, de nem akarja/nem tudja javítani

  11. Téves kezdés Nem szándékoltan kiejtett beszédhang vagy beszédhangsorozat, amely azonban nem szó. el kéne menni egy hónapra ta- aztán tanítson menjél el egy izé ehhez a szak- [szakemberhez] akkor egyszer már felvételizt- hát meghallgattak

  12. Téves kezdések javítása • 56,35%-át javítják: • másnap beszé-mesélik hogy ordibáltam • az a véleményem hogy engedé-engedni kell az otthonszülést; • 43,65%-ukat nem: • bármit rakhatsz a po- szóval ez ilyen fából vaskarika • de lehet olyat is kőke- de akkor így föl is kapja a fejét mindenki • Javítás ideje: 211,04 ms

  13. Téves szótalálás A szándékolt célszó helyett egy téves találat jelenik meg a közlésben. begipszeltek bokától vagy ööö lábujjtól térdig én nagyon jóra ööö jónak tartom azzal én ööö talán együtt egyet tudnék érteni szakmába vagy ööö elevenbe vágott

  14. A téves szótalálás javítása átlag:1015,10 ms átlag:581,64 ms átlag:892,33 ms átlag:260,28 ms

  15. Az izé kettős arca • Szóhelyettesítő izé: (átlag 260,26 ms) • kétezer-ötben csináltuk a izét a Csárdáskirálynőt • a személyes élmény hát az hogy te nem a izével fapadossal utaztál • Töltelék izé: (átlag 296,07 ms) • nekünk akkor az is újdonság volt tudod hogy úgy nyílik valami tehát így izé • hogyha kell akkor megbuktatok negyven embert meg izé de ne szívassuk egymást

  16. Az izé javítása arról majd mesélj esetleg az izén kívül voltam annál azizénél a pszichológusnál

  17. Perszeveráció Egy már elhangzott nyelvi elem a közlés későbbi helyén újra megjelenik.

  18. A perszeveráció javítása be kellett volna fordulni és még a lámpánál lefordu- fulladt van egy házunk, illetve anyóséknak van egy kis házunk háza mutatom a jegyet mégse juta- mutatom

  19. Ismétlés átlag: 289,22 ms átlag: 261,32 ms egytényezős ANOVA: F(2, 1372) = 16,293; p < 0,001

  20. Újraindítás átlag: 259,76ms egytényezős ANOVA: F(2, 272) = 19,152; p < 0,001 átlag: 199,82 ms

  21. A javításra szánt időa vizsgált megakadásoknál egytényezős ANOVA: F(4, 1044) = 28,881; p < 0,001 átlag: 790,72 ms átlag: 277,41 ms átlag: 152,41 ms átlag: 128 ms átlag: 129,18 ms

  22. Összegzés • A szerkesztési szakasz, azaz a javítás időtartamát meghatározza az érintett lexéma típusa, a mentális lexikonban elfoglalt helye és kapcsolatrendszere. • A javítás időtartama függ attól, hogy mely tervezési szinteken keletkezett probléma. • A beszélők önmonitorozási és javítási stratégiái hibatípusonként különböznek.

  23. Köszönöm a figyelmet!

More Related