1 / 32

Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai

Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai. 1214-06 2. 14. Tétel. 14. Ön talajmintát vesz környezetvédelmi célú vizsgálathoz. Mutassa be a talaj fogalmát, legfontosabb tulajdonságait!. Információtartalom vázlata: Talaj fogalma Talaj kialakulása Talajképző tényezők

luke-owen
Télécharger la présentation

Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai 1214-06 2. 14. Tétel

  2. 14. Ön talajmintát vesz környezetvédelmi célú vizsgálathoz. Mutassa be a talaj fogalmát, legfontosabb tulajdonságait! Információtartalom vázlata: • Talaj fogalma • Talaj kialakulása • Talajképző tényezők • Talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatok • Talajok csoportosítása • Talajminták, talajmintavétel • Talajok fizikai tulajdonságai • Talajok kémiai tulajdonságai

  3. 14/1. Talaj fogalma A földkéreg legfelső, termékeny rétege, háromfázisú diszperz rendszer.

  4. 14/2. Talaj kialakulása • Első lépés: az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a hőmérséklet, szél és víz által. • Második lépés: akémiai mállás, mely során a kőzetekből kioldódnak az ásványi anyagok és vízben oldható tápanyagokká alakulnak. Kialakul a legfontosabb talajalkotó, az agyag. • Harmadik lépés: a talajképződés biológiai fázisa.A fizikai és kémiai úton létrejött málladékban megtelepednek alacsonyabb illetve magasabb rendű szervezetek és elpusztulva létrehozzák a humuszt.

  5. Biológiai talajképződés

  6. 14/3. Talajképző tényezők DOKUCSAJEV szerintöt talajképző tényezőt különböztetünk meg: • aföldtani tényezők, • az éghajlati tényezők, • a domborzati tényezők, • a biológiai tényezők, • és a talajok kora. Ezek együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, és egyesek csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Ezekhez járul hozzá még az emberi tevékenység, mint a talajképződést módosító tényező. 

  7. 14/3. Talajképző tényezők 1. Talajképző kőzetek: • A talajképződés nyersanyagát a kőzet szolgáltatja. 2. Éghajlati tényezők: • Hőmérséklet: meghatározza a felszínre mennyi energia érkezik, és ez milyen mértékben és milyen hosszú időn át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, de megszabják, hogy a talajon milyen növények élhetnek. • Csapadékviszonyok:a felszínre érkező víz mennyiségét és formáját szabják meg és így közvetve a mállási viszonyokat és a talajon élő növénytakarót is befolyásolják. • Szélviszonyok: közvetett hatásuk - a párolgás és a párologtatás fokozása – közvetlen hatás a defláció, a szél által előidézett talajpusztulás.

  8. 14/3. Talajképző tényezők 3. Domborzati tényezők: • Meghatározzák a felszíni és felszín alatti vizek mozgását, az anyag- és energiaáramlási folyamatokat. Szerepet játszanak az éghajlati és földtani tényezők hatásának módosításában, • Pl.: tengerszint feletti magassággal nemcsak a hőmérséklet csökken, hanem rendszerint a csapadék mennyisége is nő. • A víz által okozott talajpusztulást, az eróziót is befolyásolja.

  9. 14/3. Talajképző tényezők 4. Biológiai tényezők: • talajon és a talajban élőlények tevékenységei tartoznak ide. Ez a biológiai mállás. 5. Talajok kora: • A fizikai és kémiai és biológiai folyamatokhoz idő kell.

  10. 14/3. Talajképző tényezők + Emberi tevékenység: • Az emberi tevékenység módosítja a talajképződésben érvényesülő természeti tényezők hatását. • A helyesen alkalmazott beavatkozás növeli a termékenységet, a hibás gazdálkodás csökkentheti, sőt tönkreteheti a talajt. • Környezetszennyezés: pl.: talajok elsavanyodása, elhordása, stb.

  11. 14/4. Talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatok Folyamattársulás: a talaj kialakulása során és az azóta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatokat foglalja magába. Egységében tekintve a talajok osztályázásának alapjául szolgál. A talajban ható folyamatpárok: • A szerves anyag felhalmozódása – a szerves anyag bomlása • A talaj benedvesedése – a talaj kiszáradása • Kilúgzódás – sófelhalmozódás • Agyagosodás – agyagszétesés (podzolosodás) • Agyagvándorlás – agyagkicsapódás • Oxidáció – redukció • Savanyodás – lúgosodás • Szerkezetképződés – szerkezetromlás • Talajerózió – talajborítás (szedimentáció)

  12. 14/4. Talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatok • Lebomlás: a szerves anyagok lebomlási színtere. A lebontást mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Végeredménye szervetlen anyagok, sók (oldatban ionok), amik növényi tápanyagok. • Adszorbció: a talajkolloidok (agyag és humusz) felületén sok szennyező anyag megkötődik. • Szilárd fázis szűrése: a talaj szűrő is, csökkentve a talajvízbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét. • A növények anyagfelvétele: főként a növényi tápanyag jellegű szennyezőket, ezzel a talaj tisztulása is bekövetkezik.

  13. 14/5. Talajok csoportosítása • Talajföldrajzi: a földrajzi törvényszerűségek alapján sorolja főtípusokba. • Genetikai: a talajokat fejlődésükben vizsgálja, a fejlődés egyes szakai, a típusok alkotják az osztályozás egységeit.

  14. Genetikai talajtípusok (9):

  15. 14/6. Talajminták, talajmintavétel A mintavétel célja leggyakrabban: - genetikai talajtípus meghatározása, (talajtulajdonságok alapján: fizikai tul., kémiai tul., szervesanyag-tartalom) • termőképesség megítélése, • szennyezettség vizsgálata.

  16. 14/6. Talajminták, talajmintavétel I. Közvetett talajfeltárási mód: a talaj valamilyen mechanikai sajátosságát közvetve mérjük. I/1. Szondázás: nincs mintavétel. Egy sajátosan kialakított végű rudat nyomással, csavarással, ütéssel, forgatással a talajba hajtanak. A behatolási ellenállás nagysága adja a talaj rétegzettségére vonatkozó információt.

  17. 14/6. Talajminták, talajmintavétel II. Közvetlen talajfeltárási módok: a rétegződés közvetlenül megfigyelhető. II/1. Próbagödör: jól megfigyelhető a talajrétegződés, de csak kis mélységig gazdaságos, és nem mélyíthető a talajvíz szintje alá. • Az alapkőzet és a talajvíz mélységétől függ a mérete. • Téglalap alakú. • Egyik oldala lépcsős, a másik rövidebb oldal függőleges.

  18. Talajszelvény

  19. Talajszelvény

  20. 14/6. Talajminták, talajmintavétel II/2. Talajfúrás: - Leggyakoribb módszer. • Nem korlátozza a módszer alkalmazhatóságát a mélység. • Gyors, gazdaságos. • A talaj-rétegzettség és a talajvíz helyzete is feltárható. • Tápanyagforgalmi méréshez betakarítási időszak végén, de még az őszi trágyázás előtt vegyünk mintát. • Alegjellemzőbb talajrétegből vegyünk mintát (felső 20-25 cm). • szántóföldi kultúráknál 0-30 cm, max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, • rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből (a 0-2  cm-es gyepréteget eltávolítva)

  21. 14/6. Talajminták, talajmintavétel Talajminták típusai: A.) Zavartalan minta: ha a talajt eredeti állapotában akarjuk megvizsgálni. Próbagödörből, kézi mintavevővel vehetünk. A henger alakú mintavevőt a talajba nyomják. Körülássák, majd kiemelik. A zavartalanság érdekében a hengert aztán mindkét végén lezárják. B.) Zavart minta: a talajt ásóval vagy talajfúróval emelik ki. Ezután a talajt zacskóba, vagy ládába helyezik.

  22. Átlagolás: a mintákat egybe öntik, keverik, majd csökkentik a mennyiséget 0,8-1,0 kg-ra. • Amintavétel, tárolás, előkészítés során vigyázzunk a minta tisztaságára. • A talajmintavételről és a vizsgálatokról jegyzőkönyv készül.

  23. Részminta: adott területről 15-20 db minta begyűjtése.

  24. 14/7. Talajok fizikai tulajdonságai • 1. Szemcseösszetétel: A talaj fizikai sajátosságainak a megismerésére a szemcseosztályozást használjuk. Rostálással, szitálással történik leggyakrabban.

  25. 14/7. Talajok fizikai tulajdonságai • 2. Mechanikai sajátosságok 2/1. talaj higroszkópossága (hy %): A vízgazdálkodás egyik legfőbb jellemzője. A légkörből megkötött nedvességet nevezzük higroszkópos víznek. 2/2. Talaj Arany-féle kötöttsége: A talaj vízfelvevő képességét fejezi ki, a talajok vízgazdálkodását jellemzi. 2/3. Talaj 5 órás kapilláris vízemelése: A viszonylag közeli talajvízszintű talajoknál fontos. Fontos tényezője a talajrétegenkénti humusztartalom.

  26. 14/7. Talajok fizikai tulajdonságai • 3. A talaj szerkezete: A talaj kisebb-nagyobb elemei részben összetapadva, részben humusszal vagy más kötőanyaggal összeragadva fordulnak elő. A leggyakoribb talajszerkezeti formák: • homokos, • poros, • morzsás, (szivacshoz hasonló porózus forma) • durván morzsás vagy rögös (tömött, kalciummal telített, de nem humusszal ragasztott) • lemezes (párhuzamos rétegekből álló szerkezet) • poliéderes (iszapfrakcióban gazdag, nedves, levegőtlen körülmények között) • oszlopos (semleges szikesekre jellemző) • diós (fák gyökereinek hatására lekerekített élű és sarkú rögök)

  27. 14/8. Talajok kémiai tulajdonságai • 1. Szín: Vas 3+ tartalom: rozsdabarna színt ad. Vas 2+ tartalom: kékes, zöldes, szürkés színt ad. Mn 3+ tartalom: lilás színt ad. CaCO3: világos színt ad. Humusz: sötétre festi a talajt. • 2. Kémhatás (pH): A H+ koncentrációt fejezi ki. Semleges: 6,8-7,2 között. E felett lúgos, ez alatt pedig savanyú kémhatású.

  28. 14/8. Talajok kémiai tulajdonságai • 3. CaCO3tartalom: A mezőgazdaság szempontjából fontos összetevő. Ha nagy a mésztartalom, hátrányos is lehet, száraz időszakban tápanyag felvételi nehézségeket okoz. Vizsgálata: 10 % sósavat csepegtetnek a talajra és a pezsgés erősségéből és időtartamából következtetnek a mésztartalomra. • 4. Szódalúgosság: A szikes és szikesedő talajok káros kémiai tulajdonsága. A növényekre mérgező, a talaj vízgazdálkodását rontja.

  29. 14/8. Talajok kémiai tulajdonságai • 5. Talaj vízben oldható összes sótartalma: A legkárosabbak az oldódó Na-sók. Minél több a vízben oldható só, annál valószínűbb a talajban a szikesedés. • 6. Hidrolitos savanyúság: A savanyú talajok jellemzésére szolgál, a pH-mérésnél pontosabb adatot szolgáltat a talajoldat hidrogénállapotáról. 7. Kicserélődéi savanyúság: A talaj nagyobb mértékű elsavanyosodásakor alumínium okozta savanyodás is fellép. Romlik a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása. Javítása meszezéssel történik.

  30. 14/8. Talajok kémiai tulajdonságai • 8. Adszorpciós kapacitás (T): 100 g talaj által megköthető összes kation mg egyenértékű mennyisége adja. • 9. Talaj telítettsége (S): A talajkolloidok felületén megkötött kicserélhető kationok egy részét bázisok, másik részét H+ adja. A teljes adszorpciós kapacitás mennyiségét a bázisok teszik ki. Azt nevezzük S-értéknek, amelyet Mg egyenértékben adnak meg 100 g talajra vonatkoztatva.

  31. 14/8. Talajok kémiai tulajdonságai • 10. Talaj telítettlensége (T-S): A talaj által megkötött H+ jelölésére használják. Az S és T ismeretében fontos a telítettségi százalék (V%). Ezt a gyakorlatban a talajok savanyúságának jellemzésére alkalmazzuk. Megmutatja, hogy a kicserélhető kationok közül menyi a bázis a teljes adszorpciós kapacitás %-ában. V % = (S :T) * 100

More Related