1 / 25

A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA

A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA. Félixfürdő, 2007. május 18. Dr. Kovács Miklós főosztályvezető. A TURIZMUS MŰKÖDÉSI KERETEI. A rendszerváltás után 16 évvel a turizmus ágazat Magyarországon heterogén képet mutat:

lulu
Télécharger la présentation

A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA Félixfürdő, 2007. május 18. Dr. Kovács Miklós főosztályvezető

  2. A TURIZMUS MŰKÖDÉSI KERETEI A rendszerváltás után 16 évvel a turizmus ágazat Magyarországon heterogén képet mutat: • Sikeres térségek és termékek mellett kihasználatlan adottságok • Nagyvállalatok és kkv-k eltérő esélyei • Gyorsan változó piaci körülmények, kiéleződött verseny • Átfogó ágazati kerettörvény hiánya • 2004-től európai uniós források – új fejlesztési lehetőségek • 2005-ben elfogadásra került a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia • A turizmus irányítás helye folyamatosan változott

  3. A TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE A Turizmus Szatellit Számla eredményei alapján Forrás: KSH

  4. TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE 2006-BAN 2006: vegyes év • a belföldi turizmus sikeréve volt: a belföldi vendégéjszakák száma tavaly lépte át először, a 9 milliós küszöböt, mintegy 205 ezer vendégéjszakával meghaladva - az évtized legjobb belföldi vendégforgalmi mutatója • Nemzetközi forgalom: 9,8 millió vendégéjszaka (-8,8%) A szilveszteri forgalomnövekedés hatására éves szinten enyhült a külföldi forgalom visszaesésének mértéke • Őszi zavargások negatív hatása: 700 millió Ft szállásdíj-bevétel kiesés (csak októberben), több száz negatív cikk a világsajtóban • Kereskedelmi szálláshelyek szállásbevételei 129 milliárd Ft (+13%) • Szállodákban: külföldi vendégéjszakák száma: -8,2% belföldi forgalom magas ütemben bővült (+9,5%) • Szállodák éves szobakapacitás-kihasználtsága: 47,5% (legmagasabb 5*szállodák: 66%, gyógyszállók 63%)

  5. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2006-ban, régiós bontásban, összes vé. alapján

  6. Az üdülési csekk forgalmának alakulása 2006-ban (mrd. forint)

  7. TURIZMUS ÉS BERUHÁZÁSOK Turizmusfejlesztés forrásai: állami + Eu + magán • Turizmus ágazat elmúlt 15 évében sikeres (külföldi) működő tőke bevonás • Külföldi tőke érdeklődésének középpontjában: Budapest – szálloda boom (Gresham Four Season, New York Palace, Royal stb.) jelenleg is több fejlesztés folyamatban: Balett Plaza, Hotel & Spa Rác, Klotild Palota • Eredménye: mennyiségi és minőségi javulás a szálláskapacitásban • Háttere: ingatlanszektor fejlődése, várható magas hozamok, piac hosszú távú növekedési kilátásai

  8. Radikális átalakulás a szállodai kínálatban 1990 Szállodai szobák megoszlása kategóriánként 2005 • Előtérben a minőség

  9. TURIZMUS ÉS BERUHÁZÁSOK Turizmusfejlesztés forrásai: állami + Eu + magán • Főváros mellett beruházások szempontjából kiemelt területek: egészségturizmus, Balaton • Vidék: jelentős vonzerőfejlesztések állami támogatással: magántőke beruházásait is erősítették: 1 Ft támogatás 2 Ft magántőkét aktivált • Fürdőfejlesztések mellett jelentős szállodaberuházások: pl. Bük, Sárvár, Kehidakustány, Hajdúszoboszló • Balaton: beruházások segítségével arculatváltás indult el: wellness, konferencia, golf • Eu csatlakozás további impulzus a turisztikai beruházásoknak

  10. Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértékeszálláshely-szolgáltatás - vendéglátás Forrás: KSH

  11. NFT I. EREDMÉNYEI ROP 1.1 - Turisztikai vonzerőfejlesztés

  12. NFT I. EREDMÉNYEI ROP 1.2 - Turisztikai fogadóképesség javítása

  13. TURIZMUSFEJLESZTÉS FELADATAI - TURIZMUS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN • Szakterület kiemelt feladatai: a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia időarányos végrehajtása • Az ÚMFT, Operatív Programok turisztikai részei az NTS és régiós turizmusfejlesztési stratégiákkal összhangban készültek • 2007 – 2013: 324 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áramlik az ágazatba (csak a ROP-okat figyelembe véve) • A jelen tervezési időszakban növekedett az ágazat súlya NFT I-ből turizmusfejlesztési forrás: 2,7% ÚMFT alapján 2007 – 2013 várható: 4,6%

  14. AZ ÚMFT PRIORITÁSAI OPERATÍV PROGRAMOK • gazdaság fejlesztése (GOP) • közlekedés fejlesztése (KÖZOP) • társadalom megújulása, fejlesztése (TÁMOP,TIOP) • környezet- és energiafejlesztés (KEOP) • Területfejlesztés (ROP-ok) • Államreform (ÁROP, KKOP) • Végrehajtás, technikai segítségnyújtás (VOP) • Dél-Alföld ROP • Dél-Dunántúl ROP • Észak-Alföld ROP • Észak-Magyarország ROP • Közép-Magyarország ROP • Nyugat-Dunántúl ROP • Közép-Dunántúl ROP

  15. TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 – 2013 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS) • Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként • Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz • A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. • Nemzeti szintű prioritások: Egészségturizmus Örökségturizmus Kongresszusi turizmus

  16. NTS - A BEAVATKOZÁS ESZKÖZEI Eszközök • Szabályozás • Beruházások ösztönzése (EU, hazai, PPP, magán szféra, önkormányzatok) • Intézményi eszközök (állami, regionális intézmények, önkormányzati feladatok • Marketing, kommunikáció Beavatkozás célcsoportjai • Helyi közösségek • Államigazgatási szervek • Önkormányzatok • Regionális turisztikai, területfejlesztési szervezetek • Oktatási intézmények • Turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek • Turisták

  17. NTS - FINANSZÍROZÁS A megvalósításhoz szükséges források közel 80%-a európai uniós és magán forrásokból: EU+ hazai társfinanszírozás: 314.535 millió Ft Turisztikai célelőirányzat+ régiós források + önkormányzati források összesen: 203.360 millió Ft magántőke: 660.523 millió Ft MINDÖSSZESEN: 1.178.418 millió Ft

  18. Turisztikai források a Regionális Operatív Programokban Turisztikai fejlesztésekre több, mint 320 mrd Ft-ot fordítanak a régiók, ezen belül elsősorban turisztikai attrakció, kapcsolódó szolgáltatás és desztináció-menedzsment fejlesztésekre. A 10%-os ESZA forrásból pedig képzések megvalósítását tervezik. Összes forrás a Regionális Operatív Programokban

  19. Turisztikai célú források a Regionális Operatív Programokban

  20. KIEMELT BERUHÁZÁSOK Kongresszusi központ Budapesten • Dinamikus fejlődés a nemzetközi rendezvények tekintetében • Több ezer fős konferenciák aránya nő – megfelelő kapacitású helyszínt igényel • Éleződő nemzetközi verseny • Számottevő devizabevételt generáló ágazat – átlagosnál többszörös költéssel • Tőkeigényes beruházásokat igényel • Magyarország, elsősorban Budapest kedvelt kongresszusi desztináció (2006-ban Budapest: 6. helyezett) • Fejlődést gátolja, hogy a legnagyobb kapacitású helyszín 1.500 fő egyidejű befogadására alkalmas

  21. KIEMELT BERUHÁZÁSOK Kongresszusi központ Budapesten • Most kidolgozandó projekt: 4000 fő egyidejű elhelyezését lehetővé tevő kongresszusi központ megvalósítása • Ingatlan beruházás + turizmusfejlesztés komoly társadalmi és gazdasági hatásokkal • KPMG tanulmány: kongresszusi központ működés 4. évétől (2004-es árakon számolva) mintegy 9,5 milliárd Ft éves keresletet generál elsősorban a turisztikai ágazatban • Működéséhez kapcsolódó éves adóbevétel: 3,2 milliárd Ft • 3400 új munkahely (közvetlen és közvetett hatás eredményenként)

  22. MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI SCD GROUP FEJLESZTÉSEI A BALATONNÁL • Utóbbi évtizedek legjelentősebb fejlesztési programja – teljes balatoni régió fejlesztése, Balaton arculatváltása • 15 év alatt 100 milliárd Ft befektetés a Balaton körül • Új szállodák, turisztikai létesítmények, szórakoztató- és konferneciaközpont, működő kempingek modernizálása, jachtklubbokkal együttműködve történő fejlesztése • Számítások szerint 1100-1300 állandó új munkahely • Helyi építőiparnak jelentős megrendelések • Tókörnyéki önkormányzatoknak mintegy 10 milliárd Ft-os adóbevétel

  23. MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI AQUAWORLD • Európa második legnagyobb fedett élményfürdő- és szálloda-együttese: • A vízi sportok és a wellness-szolgáltatások egyedülálló választékát nyújtó élményközponttal együtt épül meg az 5*-os besorolású Ramada Plaza hotel is. • Beruházási érték: 17 milliárd Ft ÁLOMSZIGET ÓBUDA • új turisztikai központ létrehozása: 300 milliárd Ft értékben, több ütemben • 10 000 fős konferencia-központtal, • 3300 szállodai szobával, • kaszinóval, fürdővel, színházzal, múzeummal, kikötőkkel és a szükséges infrastruktúrával

  24. MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI GOLF RESORTOK • Kehidakustány: 120 hektáros golfközpont, 8 milliárd Ft értékű beruházás (ír-magyar beruházás) • Bicske: 280 hektáron felépülő létesítmény egy szálloda- és kongresszusi hotelközpontot is magában foglal. Az ötcsillagos Club Hotelben 160 lakosztályt és 20 Penthouse elnöki lakosztályt alakítanak ki. Alapkőletétel: május 19. • Balatonudvari: a régió első 18 lyukú golfpályája, beruházás második ütemeként négycsillagos hotel, apartmanok, villák, yacht kikötő épülhet REGIONÁLIS REPTEREK • Sármelléken az ír Cape Clear Aviation ezidáig 2 milliárd Ft-ot meghaladó fejlesztést hajtott végre, • Szentkirályszabadja: az egykori katonai légibázist pedig több, mint 1,3 milliárd forintért az Italia Progetti s.r.l. vásárolhatja meg.

  25. Köszönöm a figyelmet!

More Related