1 / 40

TELEPÜLÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZET Berczeli Emília főiskolai adjunktus

TELEPÜLÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZET Berczeli Emília főiskolai adjunktus. Településtudomány , urbanisztika. az emberi települések jellemző sajátosságainak leírásával, működésével, működtetésével, a településszerkezet célszerű, kívánatos kialakításával,

lydie
Télécharger la présentation

TELEPÜLÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZET Berczeli Emília főiskolai adjunktus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TELEPÜLÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBerczeli Emíliafőiskolai adjunktus

  2. Településtudomány, urbanisztika • az emberi települések jellemző sajátosságainak leírásával, működésével, működtetésével, • atelepülésszerkezetcélszerű, kívánatos kialakításával, • letelepedéshez szükséges infrastruktúra(közösségi célú létesítmények és intézmények) • megvalósításával és üzemeltetésével foglalkozik

  3. A település fogalma „ A település embercsoport részérelakó és munkahelyülszolgáló, valamint ezekkel valamilyen összefüggésben álló egyéb épületeknek, létesítményeknek és intézményeknek összefüggő területen elhelyezkedő együttese”. (MTA)

  4. Urbanisztika • az urbs– a ”Város” azaz: Róma, a főváros, (latin) szóból származik, • apolis - politika összefüggés megfelelője • ma a település közügyeinek problémájától a nagyobb térségek ügyeire elvonatkoztatva, és általánosítva használatos.

  5. A településtudomány három ágazata • területrendezés(1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről) • településrendezés(1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) • Településgazdálkodás A településtudomány három ágazata nem választható el egymástól. A gazdasági folyamatok alakítják a település arculatát, mely visszahat a település szerepkörére, gazdálkodására.

  6. A településtudományINTERDISZCIPLINÁRIS A településekkel foglalkozó tudományágak: • településtörténet, • település-gazdaságtan, • település marketing, • műszaki – építészet ,közlekedés, közmű, mechanika, épületszerkezetek • jogi -működési jogosultság • gazdasági (ökonómia) - PÉNZ - közgazdaság/elemzés - önkormányzat/elosztás - közlekedés, építőipar • társadalomtudományok • demográfia - népességszám, eloszlás, kor, nem • pszichológia - lakosság tájékozódása, biztonsága a településen - szociálpszichológia- térbeli környezet hatása • természettudományok - bio, földrajz, vízrajz (felszín alatt, felett), időjárás, sugárzás, környezeti és emberek által produkált hatás, geológia, tájanalízis (víz, talaj, levegő)

  7. A településtudomány feladata: elméleti, tudományos háttér a településrendezés számára • Statikus elemzést követte a dinamikus (modellezett fejlődés) matematikai statisztikai elemeit felhasználva – PROGNOSZTIKA • Kutatások: 1. alapkutatás - települési folyamatok rendezés, fejlesztés, tervezés,gazdálkodás - ALAPTÖRTVÉNYEK 2. alkalmazott - konkrét, időszerű feladatra megoldást MÓDSZERT keres 3. esettanulmány - speciális meghatározott különleges, régió vizsgálat HASZNOSÍTHATÓ KÖVETKEZTETÉS • Tendencia: - kutatási skála bővül - kutatási programok időszerű feladatok - alkalmazott kutatások jelentősége - emberi környezetfejlesztés, használat előtérben (természeti és építészeti értékek védelme) - döntéshozatali eljárások változása - komplex elemzések - rekonstrukció, rehabilitáció jelentősége - ökológia (környezettan) - ökonómia (gazdaság, gazdaságosság)

  8. Zala Megye Területrendezési Terve Programja 2005. (Pestterv, Pylon kft.) Fityeház község kapcsolódása Zala Megye Területrendezési Terve Programjához

  9. Zala megye kerékpárúthálózat fejlesztési terve

  10. Zala megye környezetvédelmi javaslata

  11. Fityeház történeti térképei Fityeház I. katonai térképe 1872-1785 Fityeház II. katonai térképe 1829-1866

  12. Zala megye régészeti területei és épített öröksége és a településrendszer javaslata

  13. Fityeház topográfiai térképe és 2000. évi légifotója

  14. A hely A legáltalánosabb térelem, az alapegység. A települések helyekből állnak, és maguk is helyekként jelennek meg. A helynek vannak táji és szellemi adottságai, egyaránt jellemezhetőek az ott élő emberek és az őket körülvevő környezet adottságaival. Példa: A folyó bármely pontján lehet hidat létesíteni, ameddig azonban a híd meg nem épül, nem beszélhetünk helyről. Amikor a híd megépül, megjelöli a helyet.

  15. A hely fogalma, elnevezése, jelentéstartalma Fogalma: Egyedi és megismételhetetlen, érzelmi kötődés Elnevezése: • Emberek viszonyát, hovatartozását rögzíti pl. Bánffyhunyad, Eszterháza • Család, nemzetség neve helynévből pl. Vásárhelyi, de lehet Pálfiszeg mely családnévből származik Jelentéstartalom: • Pozitív – szülővárosom, lakóhelyem, vagy pl. Nándorfehérvár, Visegrád • Negatív – Mohács, Trianon, Recsk

  16. A hely: középkori híd, Lelesz. (Szlovákia)

  17. A hely. A hely egyedi jellegű, nem csak fizikai, hanem metafizikai jellemzői is vannak (Hamvas Béla: Öt géniusz).

  18. A hely szelleme A hely szelleme: genius loci. Az emberek magatartását befolyásolja. Pl. Domb, szőlő, bor- vidámság. ”Tokaj”, ”Badacsony”. Puszta, szabadság ”Hortobágy”. Kisváros, kultúra, csend ”Sárospatak”. Az egyes helyek egymással való kapcsolata, egymásra hatása. A települések funkcióinak elkülönülése. „Társadalmi munkamegosztás”.

  19. Hamvas Béla szerint: „ a térnek képlete, a helynek geniusa van.” „ a térnek száma, a helynek arca van. A helynek nem csak fizikája, hanem metafizikája is van.” …. (Nemes Nagy, 1998/89 A hely, a tér

  20. A tér, a tér tudománya • A tér megjelenítése, a ”tér-kép” • Mi befolyásolja az emberek térbeli eloszlását? Erre ad választ a magatartástudomány és a szociológia.

  21. Az emberi igényeka „jó hely” kiválasztásához • Fiziológiai igények, • Biztonsággal kapcsolatos igények • Hovatartozás igényei (közösség) • Megbecsüléssel kapcsolatos igények (társadalmi státusz) • Önmegvalósítás igényei • Esztétikai igények

  22. A területi fejlődés eredete: • a társadalmi-gazdasági fejlődés, • a termelési viszonyok változása

  23. A Geddes - féle összefüggés szerint A hely - a népesség - és a gazdaság egymással kölcsönhatásban van

  24. amely szerint a folyók mentén a forrástól a torkolatig haladva az egyes magassági zónákban különböző típusú településekkel találkozunk. a forrás vidékén él a bányász, (bányásztelepülés) alatta az erdész, ( a mérnök) aki segít neki és az építőanyagot adja a vadász, ( háború) a pásztor, a füves legelők , állattenyésztés, a síkságon a földműves a torkolatnál a halász Geddes szemléltető képe , a ” völgymetszet”,

  25. A hely kiválasztásának néhány klasszikus szempontja: • a ”védhetőség” • a folyó, az ivóvíz közelsége, • az élelem közelsége, ( mezőgazdaság, állattenyésztés) • gazdasági előnyök, (természeti adottságok, bányák) • további településekkel való kapcsolat, gazdasági pozíció, (pl. kikötő, stb.)

  26. A település egy térbeli rendszer. A térbeli rendszerek öt főelemből épül fel, amelyek: 1. A mozgás. A térbeli mozgás: A munkaerő, az információ, a nyersanyagok, az árúk, a tőke stb. áramlása. A térbeli mozgások kötött pályákhoz például vasútvonalakhoz, autópályákhoz, víziutakhoz, telefonközpontokhoz kapcsolódnak. 2. A hálózat. A hálózatok a rendszernek azok az elemei, (alrendszerei) amelyeken ezek az áramlások lebonyolódnak. A hálózatok általában nyomvonal jellegűek. 3. A csomópontok. A csomópontok a térbeli hálózatok legfontosabb találkozási pontjai. Mennél bonyolultabb egy térbeli rendszer, annál differenciáltabbak a csomópontjai, amelyeknek a működés biztonsága érdekében alá, - fölérendeltségi kapcsolatba kell rendeződnie. 4. A hierarchia. a hierarchia az az alá, - fölérendeltségi viszony amely a rendszer és csomópontjai közötti kapcsolatokat egyértelművé teszi. (pl. úthálózat, közművek) 5. A regionális egységek a térbeli mozgások,hálózatok, csomópontok speciális hierarchia szerint szervezett egységei.

  27. A térbeli rendszerek felépítése. Térbeli rendszer, a térbeli rendszerek Hagett féle modellje. • Mozgás (térbeli áramlások, migráció,) • Hálózatok (kommunikáció, közlekedés, infrastruktúra) • Csomópontok (a településhálózat) • Hierarchiák ( központi funkciók, alá-fölé rendeltség) • Regionális egységek. Komplex egységek.

  28. A településhálózat. • A térségek együttműködése, egymásra utaltsága. • Horizontális és vertikális kapcsolatok. • A központi hely fogalma. • A Vármegye. A járás. A közlekedés, a sebesség szerepe, mint a térbeli lehatárolódás eszköze. A gyalogos, a vízi a vasúti és az autópálya kapcsolatok. • A településhálózat térségi szerveződései. • Térségszerveződési modellek: Christaller féle alapmodell. • Terület, térség, régió. • Körzetek. Gazdasági körzetek, ellátási körzetek, vonzáskörzetek,

  29. Az Európai Unió regionális felépítése. Az Európai Unió szervezetének alapja a Régiók Európája elv, ennek értelmében támogatási rendszerében az európai források odaítélésénél a regionális szervezetek előnyt élveznek Az EU tagállamok regionális felépítése a NUTS rendszeren alapul, amely a statisztikai területi egységek elnevezéséből képezett betűszó. Nomenclature des Unites Territorales Statistique. (nut = dió). A rendszer öt különböző szintet állapít meg: • NUTS 1. Országos szint • NUTS 2. Tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye területére kiterjedő, a megyehatárokkal határolt egybefüggő tervezési, ill. statisztikai területi egység. • NUTS 3. Megye • NUTS 4. Kistérség • NUTS 5. Település, Városkörnyék

  30. EU- régiók Az EU- régiók eltérő adottságú egységek, Jelentős különbségek tapasztalhatóak a • Területek, • Lakosság száma, • Gazdasági fejlettség, • Kultúra és számos egyéb jellemzőikben. A GDP/fő megoszlása a régiók között.

  31. Az európai térségek szerveződése.

  32. A magyar térségfogalmak: Térség (Régió): különböző területi egységek összefoglaló elnevezése. Tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye, (a Főváros) területére kiterjedő, a megyehatárokkal határolt egybefüggő tervezési, ill. statisztikai területi egység. Fejlesztési régió: egy vagy több megyére, vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység Kiemelt térség: egy vagy több megyére, a fővárosra, vagy azok meghatározott területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez fejlesztéséhez országos érdekek vagy fejlesztési célok fűződnek. Városkörnyék, városközpontú kistérség (agglomeráció), a fejlesztések összehangolása érdekében kialakított önszerveződő területi egység. Kistérség. A települések önkéntes, a közös érdekeken alapuló szerveződései, a létező funkcionális kapcsolatok alapján behatárolható területi egység.

  33. Zala megye statisztikai kistérségei 2003. január 1-én

  34. Határokon átívelő regionális kapcsolatok

  35. Fokozatos egybeolvadás az Európai Unióba

  36. Magyarország területi felosztása Magyarország hét statisztikai régióra van felosztva, amelyeket 19 megye és Budapest főváros területe alkot. A régiók: • Közép-Magyarország, (Budapest + Pest megye), • Közép Dunántúl (Fejér, Komárom –Esztergom, Veszprém), • Nyugat Dunántúl (Győr+ Sopron+ Moson, Vas, Zala), • Dél Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) • Észak Magyarország (Borsod- Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád), • Észak Alföld (Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun- Szolnok, Szabolcs- Szatmár- Bereg), • Dél Alföld (Bács- Kiskun, Békés, Csongrád)

  37. A magyarországi statisztikai régiók.

  38. A települések csoportosítása. • Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű) • Rendeltetés szerint (lakó, üzemi, üdülő, különleges) • Morfológia szerint (magányos, csoportos) • Demográfia, foglalkozás demográfia szerint • Jog és ellátottság szerint (község, város, MJV, Főváros) • Település nagysága szerint (törpefalu, aprófalu, falu, kisváros, középváros, nagyváros, főváros) • Domináló gazdasági tevékenység szerint (mezőgazdasági - primer, ipari-bányász – szekunder, szolgáltatás-idegenforgalom, kereskedelmi, egyetemi stb. – tercier, automatizált - quaterner) • Etnikai összetétel szerint • Egyéb szempontok – támogatottság szerint

  39. A települések csoportosítása:1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű) • - nem városi jellegű település -helyi lokális funkció, kis lakosság szám, egyszerű településszerkezet, mg. termelés, alacsony igazgatás, ELSŐDLEGES (alap) szükségletek, magános szállások egymás mellé telepítése (tanyák, szerek, falvak, községek) • - város központi funkciók (általános városi központi hely) • vagyspeciális funkciók (régión túlnyúló) - gyógyászat, tudomány,nagy lakosság szám, bonyolult szerkezet, elsősorban ipari termelés magasfokú igények központi szerepkör- környezet ellátás. A városnak ősi vallási, közigazgatási és kereskedelmi szerepe van.

More Related