A szakirodalom feldolgozásának módszerei

1. A szakirodalom feldolgozásának módszerei

2. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói A szakirodalomi tájékozódás bázisai, forrásai Előzetes források Másodlagos források Elsődleges források A szakirodalom feltárásának lépései A szakirodalom feldolgozásának technikái A szakirodalom feldolgozásának módszerei

3. A szakirodalom ismeretének jelentősége Válaszok gyakorlati problémák megoldására Problémafelvetésben Hipotézis alkotásban Módszerek, eszközök megválasztásában A kutatási eredmények értelmezésében A témára vonatkozó szakirodalom feltárása, feldolgozása 1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

4. Releváns szakirodalom Ugyanazokat a kérdéseket, változókat vizsgálja Azonos elméleten alapul Ugyanazon elmélet empirikus igazolására támaszkodik Hasonló gyakorlatot elemez A releváns szakirodalom nem mindig korlátozható a pedagógia területére. 1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

5. A szakirodalom áttekintése Egy gondosan körülhatárolt témára vonatkozóan a meglévő ismeretek állapotát magas szinten, kritikusan elemezzük A témára vonatkozóan szintézist teremtünk 1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

6. A szakirodalom áttekintése Fontos A viszonylagos teljességre törekvés, minden lényeges ismeret összegyűjtése Más tudományok vonatkozó irodalmának figyelembe vétele A feldolgozott irodalom megbízhatóságának, érvényességének ellenőrzése A tapasztalható ellentmondások okainak felderítése Visszanyúlás az eredeti művekhez Az általánosan elfogadott megállapítások, vitatható nézetek, a feltáratlan „fehér foltok” kiemelése 1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

7. A szakirodalom gondos elemzésének előnyei Lehetőséget ad a probléma pontos körülhatárolására, megfogalmazására El tudjuk helyezni a kutatásunkat mind történeti perspek- tívában, mind pedig a jelenkori megközelítésmódok között Elkerülhetjük a szükségtelen ismétlődéseket Lehetővé válik tudományos eredményekkel alátámasztott kijelentések megfogalmazása a hipotézisekben Megtudhatjuk, hogy mely kutatási módszerek és eszközök bizonyultak eredményesnek, ill. alkalmatlannak a miénkhez hasonló problémák megválaszolásában Segít kutatási eredményeink megfelelő értelmezésben 1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

8. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai • Könyvtár • Levéltár (Történeti kutatás) • Internet

9. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Országos Széchényi Könyvtár • Nemzeti könyvtárunk • Köteles példány • Külföldön megjelent magyar vonatkozású kiadványok • Betűrendes, szak-, sorozati és folyóirat katalógus • Magyar Nemzeti Bibliográfia • Központi Címjegyzék (külföldi könyvek)

10. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára • Társtudományok • Disszertációk

11. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár • A szociológia szakkönyvtára (nevelésszociológia)

12. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Országgyűlési Könyvtár • Az állam- és jogtudomány szakkönyvtára (ENSZ és UNESCO kiadványok)

13. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Egyetemi Könyvtár • Az ELTE központi könyvtára

14. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Oktatáskutató Intézet Könyvtára • Kutatási beszámolók AVKF könyvtára

15. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum • Alapítva 1958-ban • Gyűjtőköre • Neveléstudomány, pszichológia, közművelődés, gyermek- és ifjúságvédelem, az ifjúsági mozgalmak, szakképzés, pedagógusképzés • Külön gyűjteményei • Az iskolai értesítők (évkönyvek) • Tankönyvek • Ifjúsági és gyermekirodalom • Katalógusok, bibliográfiák, referáló folyóiratok

16. A szakirodalom forrásai Előzetes források Katalógusok Referáló folyóiratok Bibliográfiák 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

17. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai • Előzetes források Katalógusok • Betűrendes katalógus • Szerzők, szerkesztők (mű címe) alapján • Névelőt, ékezetet nem veszik figyelembe

18. A szakirodalom forrásai Előzetes források Katalógusok Szakkatalógus - betűrendes tárgymutató Megmutatja, hogy a szakkatalógus melyik alosztályában található egy adott témára vonatkozó irodalom Az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) rendszere szerint épül fel Főosztályok (0 – 9) Osztályok Alosztályok 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

19. A szakirodalom forrásai Előzetes források Katalógusok Folyóirat katalógus A folyóiratcímek betűrendjében A megjelentető ország betűrendje szerint A cédulán feltüntetve, hogy mettől meddig járt a könyvtárba 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

20. A szakirodalom forrásai Előzetes források Katalógusok Sorozati katalógus Kiadványsorozatok katalógusa Megtudható, hogy az egyes sorozatok keretében mi jelent meg 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

21. A szakirodalom forrásai Előzetes források Katalógusok (OPKM) Fordítások betűrendes és szakkatalógusa Tankönyvek tantárgyak és iskolatípusok szerinti katalógusa Ifjúsági könyvek katalógusa Középiskolai értesítők katalógusa UNESCO kiadványok katalógusa 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

22. A szakirodalom forrásai Előzetes források Katalógusok (OPKM) Témabibliográfiák betűrendes és időrendi katalógusa Könyvek Központi Katalógusa pedagógiai vonatkozású anyaga 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

23. A szakirodalom forrásai Előzetes források Referáló folyóiratok Időszakos kiadványok (egy-két havonta) Az újonnan megjelent szakirodalomról közölnek annotációkat kereső indexek: szerző, tárgyszavak, kibocsátó intézmény, a publikáció típusa A folyamatos tájékozódás forrásai Visszatekintő tájékozódáshoz: összesítő kötetek (kommulációk) 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

24. A szakirodalom forrásai Előzetes források Referáló folyóiratok Magyar Pedagógiai Irodalom Külföldi Pedagógiai Információ Resources in Education Current Index to Journals in Education 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

25. A szakirodalom forrásai Előzetes források Bibliográfiák Minden fajta irodalmat feltárnak Nemzeti bibliográfiák Egy ország kiadványai Szakbibliográfiák Egy tudományterület kiadványai 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

26. A szakirodalom forrásai Előzetes források Bibliográfiák Magyar nemzeti Bibliográfia Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

27. A szakirodalom forrásai Előzetes források Bibliográfiák Pedagógiai szakbibliográfiák OPKM 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

28. A szakirodalom forrásai Előzetes források Bibliográfiák Témabibliográfiák (OPKM) Gyermek- és ifjúságvédelem Pedagógus továbbképzés Távoktatás Óvodai nevelés Értékválság a pedagógiában stb. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

29. A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Az elsődleges források, azaz a kutatásról készített beszámolók, disszertációk alapján készített összefoglalások Lexikonok Enciklopédiák Kézikönyvek Tankönyvek Jegyzetek Monográfiák Tanulmánykötetek Szakszótárak 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

30. A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Lehetővé teszik a kutató számára, hogy áttekintő képet kapjon A kutatás egy területéről Az alapvető problémákról A kutatási irányzatokról A jelentősebb kutatókról A kutatóhelyekről A téma jelenlegi állásáról A főbb eredményekről 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

31. A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Hazai másodlagos források Pedagógiai lexikon Nagy Sándor 1976-78. 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

32. A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Hazai másodlagos források Pedagógiai kézikönyv 1982. szerk.: Báthory Zoltán és Gyaraki Frigyes Tanulmányok a Neveléstudomány Köréből Tanulmánykötet sorozat 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

33. A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Hazai másodlagos források Tankönyvek Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek (Bp. Tankönyvkiadó, 1992.) Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései (Bp. Tankönyvkiadó, 1981.) Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei (Bp. ELTE, 1993.) 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

34. A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Külföldi szakirodalom (OPKM) Általános pedagógiai enciklopédiák A pedagógia részterületeivel foglalkozó enciklopédiák Kézikönyvek Szakszótárak Évkönyvek Áttekintő folyóiratok 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

35. A szakirodalom forrásai 3. Elsődleges források minden olyan dokumentum, amely közvetlenül számol be eredeti kutatási eredményekről, új elméleti általánosításokról. pedagógiai szakkönyvek: Pedagógia időszerű kérdései, Pszichológia nevelőknek, Korszerű nevelés (ezek sorozatok, Tankönyvkiadó); Közoktatási Kutatások (sorozat, Akadémiai Kiadó és Educatio Kiadó) disszertációk kutatási beszámolók folyóiratok 2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

36. A szakirodalom feltárásának 2 módja van: a) folyamatos tájékozódás: ha lépést akarunk tartani az új eredményekkel b) visszatekintő (retrospektív tájékozódás): ha egy adott időpontban akarjuk feltárni a minket érdeklő téma irodalmát Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni?  „Optimális stratégia”: A kutatás problémájának pontos körülhatárolása Friss, releváns másodlagos források áttekintése (lexikonok, enciklopédiák stb.), majd a probléma pontosítása A jelentősebb referáló folyóiratok legfrissebb számainak áttekintése 3. A szakirodalom feltárásának lépései

37. 4. A kulcsszavak listájának összeállítása – kulcsszavak kapcsolódása 5. A referáló folyóiratok legfrissebb számaiból a releváns tanulmányok összegyűjtése 6. A kigyűjtött elsődleges források beszerzése 7. Az elsődleges források elolvasása, jegyzetelése 8. A jegyzetek rendszerezése, a tanulmányunk struktúrájának megtervezése 9. A kritikus áttekintés megírása, logikus szerkezetbe integrálva az olvasott műveket 3. A szakirodalom feltárásának lépései

38. A szakirodalom feldolgozása Az összegyűjtött, feltárt irodalom elemzése értelmezése, rendszerezése, szintetizálása és kritikus ismertetése 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

39. Jegyzetelés Pontosság Visszakereshetőség Időtakarékosság A jó jegyzetanyag Más rendszerbe könnyen átalakítható Csoportosítható Összehasonlítható Rendszerezhető Visszakereshető 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

40. A jegyzetelés formái Naplózó kivonatolás Összefüggő, füzetbe egymás után írt jegyzet A lényeges gondolatok, kulcsszavak kiemelése (aláhúzással, számozással, színnel) Alkalmazása Ha csak egy, vagy néhány mű feldolgozására kerül sor A jegyzetanyagot egyetlen célra kívánjuk felhasználni (előadás, szemináriumi dolgozat stb.) A feldolgozott mű struktúrája nem tér el lényegesen az általunk írni kívánt műétől 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

41. A jegyzetelés formái Cédulázás Az irodalom egy-egy gondolati egységét külön cédulára írjuk Bibliográfiai jegyzet Egy kiválasztott , vagy feldolgozott mű pontos adatait tartalmazza Célszerű katalóguscédulára készíteni Felhasználható az irodalomjegyzék elkészítéséhez is 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

42. A jegyzetelés formái Cédulázás Bibliográfiai jegyzet könyv esetén 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

43. A jegyzetelés formái Cédulázás Bibliográfiai jegyzet könyvfejezetek, konferencia-előadások, gyűjteményes kötetek esetén 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

44. A jegyzetelés formái Cédulázás Bibliográfiai jegyzet folyóiratcikk esetén 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

45. A jegyzetelés formái Cédulázás Tárgyi jegyzet 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái Motiváció Gage – Berliner, 1975. 328. o.

46. A jegyzetelés formái Cédulázás Tárgyi jegyzet Az álláspontok illusztrálására, alátámasztására, összehasonlítására használható fel Tartalma lehet: Tények, adatok, nevek, statisztikák, definíciók Érvek, leírások, magyarázatok, kérdések, illusztrációk Saját kommentárok Összefüggések, következtetések, értelmezések További vizsgálódást, ellenőrzést igénylő megállapítások 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

47. A jegyzetelés formái Cédulázás Tárgyi jegyzet A problémát és a hipotéziseket szó szerint célszerű leírni Rögzíteni kell a módszereket, a minta sajátosságait, a mintavétel módját, a kutatási eszközöket, a fontosabb eredményeket A jegyzetelés A passzív másolástó a kritikai szempontok alapján történő átfogalmazásig 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

48. A jegyzetelés formái Cédulázás Tárgyi jegyzet A készítés szabályai Minden gondolati egység új cédulán (csak a cédula egyik oldalán) Jól olvashatóan, tollal Egyértelmű rövidítések alkalmazása Elkülönített rétegei: - szószerinti idézet - a szerző átfogalmazott gondolata - saját észrevételeink 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

49. A jegyzetelés formái Cédulázás Tárgyi jegyzet A készítés szabályai Idézetek idézőjelben saját megjegyzések zárójelben a hibás szöveget is betűhíven kell közölni (sic!) saját kiemeléseik jelölése (kiemelés – vezetéknév) a kihagyott szövegrészek jelölése: … Fontos a kritikai észrevételek feltüntetése már a jegyzetelés során 4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

50. Korszerű információkereső rendszerek a kutatás szolgálatában