A jobboldali radikalizmus kialakulása Magyarországon

1. A jobboldali radikalizmus kialakulása Magyarországon

2. A kialakulás menete 1. Reformkor — 1848 Liberális nemesség – liberalizmus + nemzeti (függetlenség) 2. 1867 – kiegyezés Liberális nemesség – állagőrzőliberalizmus „a dzsentri marad” 3. Tőkés átalakulás hatásai (1870–1890-es évek) Korábbi nemesi rétegek (arisztokraták is) – újkonzervativizmus 4.A századforduló és a háború évei – Dzsentri – dzsentroid réteg Radikális konzervativizmus – jobboldali radikalizmus

3. Újkonzervativizmus Hagyományos — újkonzervativizmus arisztokrácia arisztokrácia + volt nemesség udvarhűség függetlenség régi viszonyok fenntartása hagyományos rétegek védelme a tőkés viszonyok között Magyar viszonyok + külföldi hatások (minták) Agráriusok • Hangya • Országos Központi Hitelszövetkezet Katolikus Néppárt (1895)

4. Radikális konzervativizmus Társadalmi bázisa: dzsentri + dzsentroid réteg Okai Intézményes keretei • Agrárius érdekképviseletek (OMGE, Hangya, OKpHsz) • Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete • Állami Tisztviselők Országos Egyesülete • Vasutasok Nemzeti Szövetsége • Szabadkőműves páholyok (Nemzeti, Corvin Mátyás) • Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság

6. Ki a felelős? A magyarországi antiszemitizmus történeti gyökerei Dr. Vonyó József

7. Zsilinszky Endre

8. Zsilinszky Endre „…a zsidóságot szédületes tempójú hatalmi előrenyomulásában (…) azért kell elakasztanunk és visszaszorítanunk, (…) mert a zsidó elem annyira elhatalmasodott a magyar nemzeten az eredeti magyarság rovására, hogy a magyar fajt ma már egyenesen további létében fenyegeti.” Ott, ahol a társadalom mintegy 5%-a zsidó.

9. A zsidók aránya egyes foglalkozási ágakban (%)

10. A háttér – az Osztrák-Magyar Monarchia Modernizálódó gazdaság,államszervezet és társadalom 1. Gazdaság: • Mezőgazdaságtőkés átalakulása • Ipar • Kereskedelem rohamos fejlődése • Közlekedés súlyának növekedése • Hitelszervezet 2. Államszervezet: • Állami funkciók bővülése (oktatás, egészségügy, gazdaság stb.) • Igazgatási szervezet növekedése (minisztériumok, közigazgatás) • Igazságszolgáltatás • Hadsereg (közös)

11. Néhány adat (1) – vasúthálózat

12. Néhány adat (2) A hitelintézetek száma Az áramfejlesztő telepekszáma Analfabéták aránya (%) Csak magyarok között (1910): 21% Zsidók között (1910): lényegében nincs

13. Mit és miért azt foglalják el az új pozíciókból a zsidók, és a magyarok ?

14. Magyarok Tradicionális szerepek: Földtulajdon Államhivatalok, közigazgatás Bírói tisztségek Katonatisztek Zsidók „Maradék” szerepek: Kereskedelem Pénzügy Ipar Szabad értelmiségi pályák Pozíciók

15. Nagy változások – alkalmazkodási kényszerÚj – feladatok – módszerek A sikeres vállalkozás feltétele • Tőke • Szakértelem • Készség (hajlandóság) a feladat elvégzésére Az értelmiségi pálya vonzereje • A foglalkozás jellege – társadalmi rangja • Készség a tanulásra

16. Magyar nemesség Születési előjogok, kiváltságok: Földtulajdon Közigazgatás, bíráskodás Fegyverviselés HATALOM más társadalmi rétegek felett a társadalom életének szabályozása Zsidók Korlátozott jogi státus Földet nem birtokolhat Gettó Vallása megtűrt felekezet ALÁVETETT HELYZET alkalmazkodási kényszer kereskedelem, pénzügyletek, ipar stb. Szituáció és motivációk

17. Hédervári Khuen-Héderváry-kastély – Hédervár

18. A Thurzók és a Fuggerek a 15–16. században Házassági kapcsolatok, együttműködésük a felvidéki rézbányák kiaknázásában Thurzókbirtokosok, bányaterületek tulajdonosai Fuggerek bérlők,vállalkozók Jövedelmek Thurzók Fuggerek Mire költik? fukar

19. Thurzók (1) 1550 körül: Thurzó Elek a 7. legnagyobb birtokos Magyarországon (2) 17. sz.: egy hagyatéki leltárban 13 mázsa kincs (ékszer, ötvöstárgy) Bajmóc Lőcse Besztercebánya

20. Fuggerek – Augsburg (1) Fugger-palota – építtette Jakob Fugger (1512–1515) Augsburg – Maximilianstrasse

21. Fuggerek – Augsburg (2) Fuggerei (1519) – 250 lakás A világ első szociális lakótelepe

22. Kismarton – Eisenstadt

23. A sikeres vállalkozás feltétele • Tőke • Szakértelem • Készség (hajlandóság) a feladat elvégzésére Az értelmiségi pálya vonzereje • A foglalkozás jellege – társadalmi rangja • Készség a tanulásra A lehetőség • Emancipációs törvény (1867) • Recepciós törvény (1895)

24. Zsilinszky véleménye (1) „A magyar úr régente gazdálkodott, katonáskodott, politizált és közigazgatott. Az utódok is meg akartak maradni apáik foglakozása mellett. Sajnos azonban, a föld – nem egyedül a maguk hibájából – jórészt kicsúszott a lábuk alól (…) Csak a szónoklás folyt zavartalanul tovább a régi vidámsággal. Hogy a termelés az állami és társadalmi élet ütőere, azzal a magyar nem sokat törődött. Ha maradt még valami földje, azon rendszerint kezdetlegesen és hanyagul gazdálkodott. Más termelő pályára pedig nem szívesen ment, a kereskedelemtől és a bankügytől irtózott, közgazdasági kérdésekkel nemigen foglakozott, tudománnyal nem szeretett bíbelődni. (…) A magyar közgazdasági érdektelenséggel és nemtörődömséggel nemes versenyre kelt a magyar szociális érzéketlenség és nemtörődömség. ”

25. Zsilinszky véleménye (2) „…a magyar nép nem erőit szedte össze, hanem gyöngeségeit fordította az élet felé s az életnek úgyszólván minden vonatkozásában a negatívum dicstelen szerepét vállalta magára. Ezen a ponton bukik meg az egyoldalú szélső antiszemitizmus. Ez a magyar negatívum, ez a be nem töltött szerep az élet, főleg a termelés fázisaiban és intézményeiben, ez az el nem végzett munka, ez az elpocsékolt és elhenyélt erő, ez adta meg a lehetőséget és alkalmat a zsidóságnak a maga szédületes hatalmi előnyomulására. Amit a magyar nem akart elvégezni, elvégezte a zsidó, amiből a magyar kivonta magát, oda bevonult a zsidó, amit a magyar elmulasztott, azt pótolta a zsidó, amit a magyar elherdált, megvette a zsidó, amit a magyar maga számára megtartani nem tudott, megszerezte a zsidó. (…) A keresztény magyar közigazgatott, politizált és szónokolt, a zsidóvállalatokat és bankokat gründolt. A keresztény magyarnak derogált a kereskedés és az újságírás, a zsidó kereskedett és újságot írt. És közvéleményt csinált.”

26. Zsilinszky véleménye (3) „Ha (…) a felelősség kérdését vizsgáljuk, habozás nélkül ki kell mondanunk: a felelősség ezekért a fejleményekért elsősorban nem a zsidóságot, a részt, hanem a magyar nemzetet, az egészt s annak túlnyomó többségét, a keresztény magyarságot terheli.”

27. Zsilinszky véleménye (4) Ha büntetni nem is, korlátozni mégis a zsidóságot kell, mert: „…vérében, idegrendszerében, múltjából beidegzett lelkiéletében és etikájában más, lényegesen más, mint a magyar. Sokkaltatávolabb álló a velünk együtt élő germán és szláv vagy latin néptöredéknél.” „Ne azzal (…) bíbelődjünk, faj-e (…) destruktív-e a zsidóság in abstracto a zsidóság lelki felépülésénél fogva (…) arra a (…) le nem tagadható tényre tegyük a hangsúlyt, hogy minden faji, vallási csoport, réteg vagy osztály, mely fölvétetvén egy nagyobb népközösségbe, azon belül hatalmi túlsúlyra jut, destruktív in concreto(…) azért, mert a fölvevő nagy többség eredeti faji szellemét, annak fennmaradását és érvényesülését veszedelmezteti.”

28. Következtetés ZSIDÓ sikeres MAGYAR sikertelen De: • Nem a sikertelennek kell változnia, tanulnia a sikerestől, hanem • A sikereset kell korlátozni a sikertelen javára, hogy utóbbi olyan maradhasson, amilyen volt. Fel sem vetődik:ha olyan marad, amilyen volt, változatlanul sikertelen marad – a „vetélytárs” eltüntetése esetén is.

30. Keltz Sándor véleménye „A hivatalos politika pedig mozdítsa elő a magas tenyészértékű párok családalapítását (...) [úgy, hogy] részükre a vitézi székek mintájára otthont és földtulajdont biztosít, ezekből a fajnemesítési telepekből mintaközségeket (…) szervez, a férfiakat karhatalmi (…) és ellenforradalmi szolgálatra neveli, tehát jogot és hatalmat ad nekik a korcsokmegfegyelmezésére. (…) Aki méltatlan és aki fajrontó házasságot köt, az kiselejtezendő.” (Fajvédelem mint világnézet. – ÉME-kongresszus – 1924) „Gyökeres megoldás csak egy lehet: a zsidó faj, a zsidó típus tökéletes kiirtása.” (Konzervatív világrend I. 284. – 1923.)

31. Hatások 1. A fenti idézetetek – SZAVAK Zsilinszkyvel: „közvélemény-formáló” SZAVAK 1941: III. zsidótörvény 9. §. : „Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.” 1944:

32. Hatások 2 1944