Newton

1. Newton http://hps.elte.hu/oktaeder/KuSzeZe/newton.htm

2. Eredeti irodalom • Newton: A Principiából és az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest 1981) • Newton: A világ rendszeréről (Magyar Helikon, Budapest 1977) • Newton: Válogatott írásai (Typotex, Budapest 2003) - válogatás az előző két kötetből

3. Másodlagos irodalom • Sz. I. Vavilov: Newton (Szikra, Budapest 1948) • Vekerdi L.: Így élt Newton (Móra, Budapest 1977) • P. Strathern: Newton (Elektra, Budapest 2001) • J. Gleick: Isaac Newton (Pantheon, New York 2003)

4. Korai filozófiai-teológiai kérdések • Newton élete és munkássága – áttekintés • A Newton-kéziratok • Newton kora – történeti kronológia • Vallási mozgalmak Newton korában • Newton teológiai nézetei • Newton filozófiai feljegyzései

5. I. Newton élete és munkássága

6. II.1. Egy késői kéziratlap • közegellenállásos mozgás (a Principia 2. kiadásához?) • feljegyzés valutákról • teológiai megjegyzések a Logoszról (Λόγος)

7. II.2.a. A kéziratlapok sorsa 1785-ig • 1717 – Newton unokahúga, Catherine Barton férjhez megy John Conduitthoz (aki Newtont követi a Pénzverde élén, és aki őrzi a kéziratokat Newton halála után) • 1740 – egyetlen lányuk, Catherine férjhez megy John Wallophoz (a későbbi Earl of Portsmouth) • 1779-85 – Samuel Horsley megvizsgálja az iratokat (miközben Newton munkáit sajtó alá készíti)

8. II.2.b. A kéziratlapok sorsa 1855-88 • 1855 – David Brewster betekinthet a kéziratokba (miközben könyvet ír Newtonról) • 1872-1888 – Portsmouth grófja átadja a kéziratokat katalogizálásra a Cambridge-i Egyetemnek (a matematikai, kémiai, csillagászati tárgyúak és a levelezés egy része ott is marad, a többi visszakerül)

9. II.2.c. A kéziratlapok sorsa 1936-tól • 1936 – a Sotheby’s aukcióra bocsátja a maradék alkímiai, teológiai, pénzverdei és személyes feljegyzést • Wiscount Wakefield a Pénzverdének adja az adminisztratív feljegyzéseket • John Maynard Keynes a Cambridge-i Egyetemnek adja az alkímiai iratokat • Abraham Yahuda a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtárnak (Jeruzsálem) adja a teológiai írások egy részét

10. III.1. Newton kora 1642-1650 • 1642 – polgárháború a király és a parlament között • 1648 – presbiteriánus képviselőket (140) távolítanak el a parlamentből • 1649 – I. (Stuart) Károlyt lefejezik; a köztársaság

11. III.1. Newton kora 1651-61 • 1652-4 – az első angol-holland háború • 1653- – Oliver Cromwell diktatúrája • 1658 – Cromwell halála • 1660 – II. Károly király • 1661 – Boyle: TheSceptical Chemist

12. III.2. Newton kora 1662-70 • 1662 – a Royal Society megalapítása • 1664-5 – pestisjárvány (London 460.000 lakosából 75.000 hal bele); Hooke: Micrographia • 1665-7 – amásodikangol-hollandháború • 1666 – a nagylondoni tűzvész

13. III.3. Newton kora 1671-85 • 1672-4 – a harmadik angol-holland háború • 1673 – intézkedések a katolikusok és a protestáns másként gondolkodók ellen • 1675 – a Greenwich-i Obszervatórium • 1679 – a Habeas Corpus törvény; Papin • 1685 – II. Károlyhalála; II. Jakab(katolikus) király;sikertelen lázadásDNy-Angliában

14. III.4. Newton kora 1686-1702 • 1687 – Newton: Principia Mathematica • 1688 – a dicsőségesforradalom; Vilmos és Mária • 1689 – türelmi rendelet • 1698 – Savery első eladott gőzgépe • 1702 – Vilmos meghal; Anna királynő

15. III.5. Newton kora 1703-10 • 1704-9 – csatanyerések a franciák ellen; Gibraltár elfoglalása; Newton: Optika • 1707 – Anglia (+Wales) és Skócia egyesülése

16. III. 6. Newton kora 1711-1727 • 1712 – Newcomen gőzgépe • 1714 – Anna halála; I. (Hanoveri) Györgykirály • 1719 – Defoe: Robinson Crusoe • 1723 – Wren halála • 1726 – Swift: Gulliver utazásai • 1727 – I. György halála; II. György király; Newton halála

17. IV.1.a. Vallási mozgalmak 1. • Az anglikán egyház • 1534 – szakítás Rómával (VIII. Henrik) • az anglikán egyház feje Anglia uralkodója • a kolostorok visszaszorítása • protestáns reformok (VI. Edward) • 1553 – rekatolicizálási kísérlet (Mária) • 1558 – a függetlenség visszaállítása(I. Erzsébet) • A puritán mozgalom • 1642-51 – polgárháborúk • 1649-60 – a köztársaság

18. IV.1.b. Vallási mozgalmak 2. • A presbiteriánus mozgalom • 1640- – befolyásuk csúcspontja • 1648 – vereséget szenvednek Cromwelltől • 1658 – a párt újjáalakul, de hatalmát sosem nyeri vissza • A kongregacionalisták (függetlenek) • befolyásuk csúcspontja a köztársaság idején (Cromwell)

19. IV.2. A puritán erkölcs • Isten dicsőségénekhirdetése • A közjó szolgálata • Rendszeres,módszeres,szorgalmas munka • A tétlenség kerülése(bűnös gondolatokstb. ellen)

20. IV.3. A tudósok és a puritán erkölcs • F. Bacon: a tudományos tevékenység célja „a Teremtő dicsősége és az emberi sors könnyítése”. • Boyle: a tudomány „a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és az Emberiség Javára tanulmányozza”. • Ray: „ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl alantas a tanulmányozáshoz”.

21. V.1. Newton teológiai nézetei • 1656- – Dániel könyve (a próféciák), Jelenések könyve • 1662- – Istennel és Krisztussal kapcsolatos nézetei • A kereszténység Jézus eredeti tanításaiból származik • a Szentháromság tagadása • 1675 – II. Károly felmenti a papi szentség felvétele alól

22. V.2.a. A Szentháromság • A Szentháromság-tan • „Tehát hárman tanúskodnak: a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek; és ez a három egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.” (János 1. levele 5:7-8) • A Fiú maradéktalanul emberi és maradéktalanul isteni egy személyben, egylényegű (homoúsziosz) az Atyával. Egy Isten: Atya, Fiú, Szentlélek.

23. V.2.b. Az arianizmus • 318, Alexandria – Areiosz (Arius) • Órigenész (185-254) – Isten fia (a Logosz) Isten és a világ között foglal helyett • A Fiú az Atya (habár isteni) teremtménye, nem egylényegű vele (homoiúsziosz) • Mária nem istenanya • Krisztus nem megváltó (és tulajdonképpen nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz) • 325 – nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt kiközösítik, száműzik • Szent Atanáz (kb. 295-373) kemény fellépése Alexandriában

24. 381 – konstantinápolyi zsinat • „Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született minden idő előtt, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtetett, az Atyával egy lényegű, és általa lett minden. …”

25. V.3.a. Newton Istene 1. • Isten az örök és végtelen, abszolút tökéletes, mindenható és mindentudó, élő és hatalmas Úr(alkodó); a Teremtő • mindig és mindenütt jelen van (a testekben is, és kitölti az űrt) → gravitáció • „Az Atya mozdulatlan, mivel a természet örök szükségszerűségéből semmilyen helyen nem lehet kevésbé vagy jobban, mint ahogy van: minden más dolog helyről helyre mozoghat.” → abszolút tér

26. V.3.b. Newton Istene 2. • Isten hozta létre a világegyetem törvényeit • A Szentháromság-tan a Biblia meghamisítása, istenkáromlás és bálványimádás

27. VI.1. „Némely filozófiai kérdések” 1. • Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész (Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?), Descartes (latin válogatás), Galilei (másodkézből), Charleton (Physiologia Epicuro-Gassendo-Charltoniana), More (The Immortality of theSoul), Boyle • Questiones quædam philosophicæ • az anyag oszthatóságáról • az atomokról

28. VI.2. „Némely filozófiai kérdések” 2. • reális tulajdonságok • Galilei: határ, alak, nagyság, tér- és időbeli hely, mozgásállapot, érintkezés, szám (de nem a szín, íz, szag stb.) – matematikailag kezelhető • Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret, mozgás (de nem a szín, súly, keménység stb.) – a változatlan tulajdonságok • Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet, állag – tapasztalati kérdés • Locke: szilárdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot, szám – a (nem megfigyelhető) atomok tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a változások (különösen osztás) során megmaradó tulajdonságai

29. VI.3. „Némely filozófiai kérdések” 3. • Newton: kiterjedés, keménység, áthatolhatatlanság, mozgás, tehetetlenség – „A testek azon tulajdonságai, amelyek nem mutatnak fokozati növekedést [intension] vagy csökkenést [remission], és amelyek a tapasztalataink körébe eső minden dologhoz hozzátartozni látszanak, mindennemű test univerzális tulajdonságainak tekintendők. Minthogy ugyanis a testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból ismerjük, mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan tapasztalható; és ami nem csökkenhet, az nem is tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le a tapasztalati evidenciákról álmok vagy hiú ábrándok kedvéért; és nem adhatjuk fel a Természet analógiáját, mert a Természet mindig egyszerű és összhangban van magával.”

30. VI.4. „Némely filozófiai kérdések” 4. • vákuum • mennyiség, hely (végtelensége) • idő és örökkévalóság • mozgás, égi anyag és pályák, Nap, csillagok, bolygók, üstökösök (Descartes alapján?) • gravitáció és levitáció • kényszermozgás • mágneses és elektromos vonzás • növények, ásványok

31. VI.5. „Némely filozófiai kérdések” 5. • érzékelés, fény, látás, színek, hangok • emlékezés, képzelet, fantázia • a tenger áramlása és visszaáramlása • a teremtés,a lélek • alvás ésálom