Jelentés a fizetési rendszerről

1. Jelentés a fizetési rendszerről Bartha Lajos MNB Klub 2012. július 12.

2. A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)! Forrás: MNB Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

3. Jelentős erőforrásokat lehetne megtakarítani az elektronikus fizetési módok intenzívebb használatával • A pénzforgalom fejlesztése a hatékonyság és a biztonság növelésével • Az elektronizálással évi 100 milliárd forintos nagyságrendű erőforrás-felhasználást lehetne megtakarítani Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

4. Javítani kell a hozzáférést az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz • A készpénzmentesítésben kiemelt szerepe van a fizetési számláknak és kártyáknak • Szükség van egy széles körben elérhető alapszámla konstrukcióra • A lakossági használat ösztönzése szükséges az állami és a vállalati ki- és befizetések elektronizálásán keresztül is Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

5. Fejleszteni kell a készpénzmentes fizetéseket elfogadó infrastruktúrát • Földrajzi egyenlőtlenségek az infrastruktúra fejlettsége terén • Jelentős lemaradás nemzetközi összehasonlításban • Cél, hogy a lehető legtöbb helyen lehessen használni az elektronikus fizetési módokat • Fontos szerepe lehet a Magyar Postának és a Takarékszövetkezeteknek Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

6. Szükséges a POS-terminálok telepítésének támogatása az elfogadóhálózat fejlődésének gyorsítása érdekében • A kisebb kereskedőknél jelenleg nem éri meg terminált telepíteni, mert az alacsony forgalom miatt nem térül meg • A támogatási program finanszírozása lehetséges európai uniós forrásokból vagy a piaci szereplők hozzájárulásával • Tavasszal kidolgozásra kerültek a piaci szereplőkkel közösen a pályázat szakmai részletei az NFM és az NFÜ kérésére, a pályázat kiírása azonban eddig nem történt meg • Egy berendezés 100-150.000 forintos összköltségét tekintve kb. 10-15 ezer db POS-t lehetne kihelyezni másfél milliárd forint pályázati forrásból, ami egyszeri közel 20%-os plusz növekedés a hálózatban • Elősegítené a SZÉP kártya (és hosszú távon az Erzsébet utalvány) elfogadó-hálózatának bővítését is Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

7. A fizetésikártya-elfogadás fejlesztése érdekében szabályozói beavatkozás indokolt • Szükséges a bankközi jutalékok szintjének jelentős csökkentése • A kártyaelfogadás költségeinek csökkentése • A pénzforgalmi szolgáltatók közötti verseny erősítése • Szükséges a kártyaelfogadás fokozatos kötelezővé tétele és a készpénzhasználat korlátozása a kiskereskedelemben • A POS terminálok telepítésének támogatása és a bankközi jutalékok csökkentése nem elegendő a rejtett gazdaság jelentős mérete miatt • Célszerű az érintett kör fokozatos szélesítése • A vállalatok közötti tranzakciók esetén is korlátozni kell a készpénzhasználatot. Első lépésnek jó a másfél milliós javaslat. Széll Kálmán Terv 2.0 Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

8. A rendszeres fizetések esetén átlátható és az alapszolgáltatástól elkülönülő árazás indokolt • A készpénz és a készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) látszólagos ingyenessége hátráltatja a hatékonyabb fizetési módok elterjedését • Nem volt szerencsés egyes szolgáltatók korábbi gyakorlata a sárga csekk díjának megjelenítésére • A fogyasztóvédelmi törvény tavaszi módosítása hosszabb távon is konzerválhatja a kevésbé hatékony fizetési szokásokat • Megoldás: átlátható és az alapterméktől elkülönülő árazás, de ez nem vezethet burkolt áremeléshez • Az új fizetési megoldások (pl. EBPP) szintén növelhetik a rendszeres tranzakciók hatékonyságát, de szükséges közös szabványok létrehozása Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

9. A jegybanki szabályozás és ellenőrzés hatékony eszköz az MNB pénzforgalmi céljainak eléréséhez • A pénzforgalmi szabályzás két szinten zajlik: • Pénzforgalmi törvény • Pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet • MNB szabályozási és ellenőrzési filozófiája: • Információs asszimetria kezelése • Beavatkozás az önszabályozás kudarca esetén • Információs asszimetria: • 2009-től érvényes új pénzforgalmi szabályok rendszeres megszegése (teljesítési szabályok, haladéktalan jóváírás, értéknapozás, fedezetlen megbízások kezelése) • 2011-ben 16 ellenőrzés kapcsán 7 szereplőnek összesen 21,4 millió forint bírság • Önszabályozás kudarca: • A napközbeni elszámolás bevezetéséhez szabályozásra volt szükség, mert a szereplők önszabályozása nem vezetett eredményre • 2012. július 2-tól kétóránként, napi öt ciklusban történik meg az elektronikus átutalások elszámolása Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

10. Az elektronikus pénzforgalomban alacsony a visszaélések aránya • A fizetési kártyák chipesre cserélése jelentősen felgyorsult 2010-ben • A hazai kártyaelfogadóknál már érezhető a chipmigráció hatása, jelentősen csökkent a hazai pénzforgalmi szolgáltatók és kereskedők által leírt veszteség • Az új típusú visszaélések (internet, telefon) ellen a szabályozás véd és jönnek az új biztonsági megoldások Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

11. Az utalványpiac működésével kapcsolatos kockázatok indokolttá teszik a szabályozói beavatkozást • Számos utalványtípus van jelen a pénzforgalomban, melyekhez eltérő mértékű kockázatok kapcsolódnak • Egyszer használható (pl. étkezési) és forgatható (pl. helyi pénzek) • A kockázatok alapvetően a kibocsátókhoz kötődnek: fedezetként lerakott ügyfélpénz eltűnik, visszaváltás feltételei változnak, ügyfeleket nem (vagy félre) tájékoztatják • Bár nem pénzhelyettesítő, de a fogyasztók annak érzik, emiatt reputációs kockázata van a pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő hatóságoknak • Az MNB a szabályozásra vonatkozó szakmai koncepcióját eljuttatta az NGM-nek • A forgatható utalványok szabályai a Hpt-be kerülnének és az MNB ellenőrizné, a nem forgathatóké egy kormányrendeletbe és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal felügyelné • A szabályok gyakorlatilag ugyanazok, mivel a kockázatok is hasonlóak Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

12. A fizetési, értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felvigyázása alapvető jegybanki feladat A felvigyázás Magyarországon kiterjed: a VIBER-re, a BKR-re és a Értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszerre . A felvigyázói munka keretét két szempont adja, a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékonyműködése. Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

13. 2011-ben a szolgáltatás ellátásának kockázata mindhárom felvigyázott rendszerben alacsony volt Magas rendelkezésre állás Kapcsolódó rendszerkockázatok is csökkentek Forrás: MNB Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

14. Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat a VIBER-ben alacsony volt • A napközbeni likviditás (számlaegyenleg+hitelkeret) rendszerszinten és egyedi banki szinten is bőséges maradt. • A likviditásellátottságot tovább segítette a 2010 novemberében bevezetett, 2-5% között szabadon választható tartalékráta intézménye. • Átlagosan alacsony a hitelkeret-kihasználtság, de néhány szereplőnél magas • A szabadon választható kötelező tartalékráta intézménye javította több nagyforgalmú résztvevő likviditását. Forrás: MNB Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

15. Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat a BKR-ben alacsony volt • A BKR-ben a likviditás (ugyanaz, mint a VIBER-ben) bőséges volt, az esetenként előfordult sorállások mögött nem likviditási problémák álltak. • A napközbeni rendszer bevezetésével megváltozhat a helyzet, folyamatosan nyomon követjük, ha kell beavatkozunk Forrás: MNB Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július

16. A KELER-KSZF által garantált piacokon a nem-teljesítések gyakorisága megnőtt, azonban a rendezésükre minden esetben sor került • Az azonnali piacon az elszámolási és kiegyenlítési kockázat növekedett az előző évhez képest, de a nem-teljesítések rendezésére az elszámolási napon, illetve a rákövetkező napon sor került. • Azonnali piac teljesítési határideje 2012-ben 11.30-ról 14.00 órára kitolódott, amely várhatóan csökkenti a nem-teljesítések bekövetkezésének valószínűségét. • Az energiapiacokon az elszámolási és kiegyenlítési kockázat egy gázpiaci klíringtag nem-teljesítése miatt átmenetileg megnőtt, de később minden pénzügyi kötelezettségét rendezte. • Felvigyázói ajánlások: energia és tőkepiaci elszámolás szétválasztásának megvizsgálása, készfizető kezességvállalás modelljének megszüntetése (tőkerendezés). Forrás: MNB Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július