Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

1. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés • Hulladék fogalma • Hulladékok csoportosítási szempontjai • halmazállapot szerint • eredet szerint • veszélyesség szerint • Hulladékképződés alakulásának rövid története • Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

2. A hulladékgazdálkodás célrendszere Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

3. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv: • 2002 júliusában a parlament fogadta el; 2003-2008 közötti időszakra tervez • I. fejezet: Bevezetés • II. fejezet: Hulladékgazdálkodás helyzete -hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása -szabályozás és követelmények -intézményrendszer -gazdasági eszközök

4. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • III. fejezet: 2003-2008 között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök -országos intézkedések és programok -programok nem veszélyes hull.-ra veszélyes kiemelt anyag és hulladék áramokra • IV. fejezet/2. : Átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer: termékdíj; adórendszer; igénybevételi járulék; betéti- és letéti díj;

5. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; Szakmai programja: • 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást • 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is • 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

6. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni • 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést • 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat • 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét • terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben • 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

7. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében Pénzügyi források: KAC, kohéziós alap, termékdíj, csomagolóanyagok licencdíja, betétdíj, letéti díj; • Kohéziós Alap: komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások támogatása (korábban ISPA, PHARE) • Strukturális Alap: felhasználásuk érdekében fogadták el az NFT-t • LIFE programok: fenntartható fejlődés támogatása • INTERREG programok: határokon átnyúló kezdeményezések

8. Az I. OHT megvalósulása

9. gazdaság egészén belül a szolgáltató ágazatok növekedése összességében lassult, azonban a hulladékkezelési szolgáltatások színvonala és kínálata folyamatosan bővült • Építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye csökkent, ami az ágazatok „hulladéktermelésének” csökkenését is eredményezte • a legnagyobb dinamika az ipart jellemezte, de a fejlesztések jellege következtében ez nem járt a hulladékképződés növekedésével • a termelésből származó hulladékok mennyisége mintegy 30%-kal csökkent

10. a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető • a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett • hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladékrészbeni visszaszállítása

11. Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); • Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). • 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely 2010. december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet

12. hulladékgazdálkodásban a „kiterjesztett gyártói felelősség” alkalmazásaként megjelenő azon előírások, amelyek egyes termékek gyártóit kötelezik termékeik olyan kialakítására, hogy a hulladékképződést a megelőzési prioritásnak megfelelően csökkentsék, illetve kerüljék egyes toxikus anyagok alkalmazását (többnyire higany, ólom, kadmium, krómVI) • hazai, önkéntes nemzeti környezetbarát termék minősítő pályázati rendszer 1994. óta működik, fejlődése az elmúlt 10 évben töretlen volt. • Eredményeit jól alátámasztja a kidolgozott 52 minősítési feltételrendszer és a közel 500 termék

13. 2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk • aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el • 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek

14. a hulladékok rendszerbe sorolása 2004-től az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai szerint történik • hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatások kiinduló pontja az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszer (OKIR) részeként működő Hulladékgazdálkodási Információ Rendszer (HIR). • A HIR 2004. elejétől üzemel, évente közel 25 ezer adatszolgáltatást fogad • hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosak, a HIR-bena bejelentett és nyilvántartott adatok feldolgozása után az információk az interneten bárki számára elérhetők

15. Támogatási lehetőségek • 2007. év folyamán az adózóknak lehetőségük volt a 2006. évi SZJA 1%-ának felajánlására az illegális hulladéklerakás (elhagyott hulladékok) felszámolásának feladataira. • A felajánlások összege mintegy 257 millió Ft-ot tett ki, amelyet a KvVM 2008-ban teljes egészében megpályáztatott a települési önkormányzatok és a társadalmi szervezetek által szervezett felszámolási programok támogatására. • A pályázati keretet a tárca 350 millió Ft-ra egészítette ki, így 2008-ban összesen 133 pályázó részesülhetett támogatásban

16. Társadalmi attitűd • legfőbb környezeti ügyek megítélésben a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal (első helyen a klímaváltozás áll), ugyanakkor pl. a biodiverzitás csökkenése és a nem fenntartható fogyasztási szokások számunkra kevésbé tűnnek fontosnak • 2009 májusában végzett szociológiai felmérés adatai szerint a magyar lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy kisebb-nagyobb erőfeszítések árán, de tudna a mindennapi tevékenységein változtatni azért, hogy védje a környezetet. • bio-és szerves hulladékok komposztálására a háztartások közel háromnegyedének lenne lehetősége, de csak 44% komposztál rendszeresen

17. Társadalmi attitűd • háztartási hulladék mennyiségének csökkentése a felnőttek közel háromnegyede szerint egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a környezet állapotára. Az idősebbek jobban, a fiatalabbak kevésbé bíznak e pozitív hatások bekövetkeztében • felnőtt népesség háromnegyede tudja, hogy mit jelent a hulladékok szelektív gyűjtése • szelektív hulladékgyűjtést döntő többségük elsősorban a hulladékban lévő anyagok újrahasznosítása miatt tartja fontosnak

18. Társadalmi attitűd • lakosság fele úgy véli, hogy ma már a városok mellett a kisebb falvakban is van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére • Minden öt felnőttből négy biztosan tudja, hogy lakóhelyén van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére • háztartási veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a háztartások negyedére jellemző, a fémhulladékok szelektív gyűjtése pedig 10%-ukra • szelektív hulladékgyűjtést kényelmesebbé tévő szolgáltatásokért (pl. háztól gyűjtés) minden tízedik válaszadó lenne hajlandó többet fizetni

19. Az OHT-I. programjainak megvalósulása • keletkező hulladék mennyisége 2000. óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően • csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt • Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: 22.647 millió tonna;

20. a képződő vörösiszapmennyiség 2004-től az ipari nem-veszélyes hulladékok között jelenik meg • az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente 4-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni • települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2006. között kismértékben emelkedett • a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett

21. hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt (2004-2006.) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%-kal növekedett • a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült • a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása.

22. Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya • hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal • Ezek értéke 1-4 % csupán • igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti

23. Megvalósult projectek • a legnagyobb jelentőségű előrelépést a komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása jelentette. • Az EU társfinanszírozású 12 ISPA projekt 3,8 millió lakos ellátását szolgálja. A projektek a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások mellett regionális lerakók kiépítését és a régi lerakók rekultivációját is tartalmazzák. • 2008-ra a beruházások többsége megvalósult vagy befejezéshez közelít (Hajdú-Bihar, Miskolc, Szeged, Tisza-tó, Szolnok, Duna-Tisza, Sajó-Bódva, Nyugat-Balaton, Dél-Balaton projektek).

24. Mind az anyagában történő, mind az energetikai hasznosítás részesedése nőtt, és ezzel párhuzamosan a lerakási hányad csökkent. • Az eredmények ellenére azonban sem a hulladékhasznosítással, sem a hulladéklerakással kapcsolatos számszerűsített célkitűzéseket nem sikerült elérni. • A települési szilárd hulladék hasznosítási aránya az összes képződött hulladék tömegéhez viszonyítva a tervezett 40% helyett csak 24% volt, a lerakás 60% alá csökkentése helyett pedig csak 73%-os arányt sikerült elérni.

25. országban 2002-ben egy PHARE projekt 2667 db olyan helyszínt mért fel és értékelt környezeti veszélyeztetés szempontjából, ahol 1950 után települési hulladék került lerakásra • Ezek közül közel 1000 üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent • 2008-ban már csak 212 lerakó működött, ebből 132 lerakót 2009. július 15-ig be kellett zárni • 2009-ben kialakult országos rendszerben a beszállítási távolság nem haladja meg az 50 km-t

26. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • I. fejezet: általános rendelkezések -törvény célja -törvény hatálya -alapfogalmak -hull.gazdálkodás alapelvei • II. fejezet: Követelmények és kötelezettségek; hull.gazdálkodás általános szabályai • III. fejezet: hulladék kezelés és hulladék hasznosítás • IV. fejezet: települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

27. 2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • 5. fejezet: Veszélyes hulladékok, • 6. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése, • 7. fejezet: hull.gazdálkodási igazgatás, • 8. fejezet: felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért (felelősségbiztosítás, bírság..), • 9. fejezet: hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség, • 10. fejezet: záró rendelkezések;

28. megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásrólHulladékgazdálkodás alapelvei

29. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • V. fejezet: veszélyes hulladékok • VI. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése hulladékgazdálkodási tervek • VII. fejezet: hulladékgazdálkodási igazgatás • VIII. fejezet: felelősség a hull.gazdálkodási szabályok megtartásáért • IX. fejezet: hull.gazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség • X. fejezet: záró rendelkezések

30. Hulladékkezelésáltalános célok • környezetterhelés csökkentése • nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése • természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás • fogyasztáscsökkentés • környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés

31. Hulladékkezeléshulladékgazdálkodási célok • az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá • egy főre eső hulladéktermelés csökkentése • csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest • hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése

32. Hulladékkezelésaz állam felelőssége • megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele • a tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése • a jogszabálytervezetek társadalmi vitája • a jogszabályok felülvizsgálata • támogatási rendszerek környezetbarát termékek részére jogérvényesítés: • kötelező részletes adatszolgáltatás • hatósági monitoring • szabálysértési és büntetőeljárások

33. Hulladékkezelésaz állam felelőssége • életútelemzések • ökocimkék fejlesztése • visszavételi kötelezettség érvényesítése • reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása • fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés • szakképzés • zöld közbeszerzések alkalmazása

34. Hulladékkezelésgazdálkodók felelőssége • környezettudatos termékszervezés • környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása • környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése • EMAS= Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; egyike az önkéntes részvételen alapuló környezet- védelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban

35. Hulladékkezeléskiemelt szereplők felelőssége közszolgáltatók: • hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása • megállapodás a háztartásokkal hulladékgyűjtők és –feldolgozók • kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat • decentralizált feldolgozó rendszerek • hulladékexport háttérbe szorítása

36. Hulladékkezeléskiemelt szereplők felelőssége koordináló szervezetek: • hasznosítási arányok önkéntes növelése • anyagában hasznosítás előnyben részesítése • részvétel a kommunikációban és a szemléletformálásban

37. Hulladékkezeléskoordináló szervezetek elektronikai hulladék: • ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) • Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) • Elektro-Waste Kht. (2005) csomagolási hulladék: • ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht. gumiabroncs: • Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) • HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005)

38. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai direktíva (directive) • leggyakrabban használt típus • általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg • előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni • pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) • speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

39. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai rendelet (regulation) • környezetvédelmi jogszabályok 10%-a • konkrét lépéseket ír elő • kötelező az alkalmazásuk • minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni • pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

40. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai döntés (decision) • direktívák vagy rendeletek kiegészítése • specifikusak és részletesek • minden változtatás nélkül alkalmazandók • hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

41. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai • 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem • 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok • 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) • 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

42. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai 5. akcióprogram (1993-2000): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

43. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai 2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

44. Hulladékkezelés5. akcióprogram céljai • általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést • papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása • települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet • 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

45. Hulladékkezelés5. akcióprogram eredményei • elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva • Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez • az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt • hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

46. Hulladékkezelés6. akcióprogram 2001-2010 között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” • éghajlatváltozás megállítása • természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése • környezet-egészségvédelem, humánegészségügy • természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

47. Hulladékkezelés6. akcióprogram céljai • hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani • végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni • keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

48. Hulladékkezelés6. akcióprogram megvalósításhoz szükséges feladatok: • veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére • fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak • ökotermékek támogatása

50. Hulladékgazdálkodás-költségek • Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. • Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség • A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell.