90 likes | 158 Vues
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA. A szerződés a törvényben meghatározott oknál fogva alkalmatlan a célzott joghatás kiváltására. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FAJAI. SEMMISSÉG (feltétlen érvénytelenség) MEGTÁMADHATÓSÁG (feltételes érvénytelenség).
E N D
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA • A szerződés a törvényben meghatározott oknál fogva alkalmatlan a célzott joghatás kiváltására.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FAJAI • SEMMISSÉG (feltétlen érvénytelenség) • MEGTÁMADHATÓSÁG (feltételes érvénytelenség)
bárki, határidő nélkül hivatkozhat rá(≠ bárki keresetet indíthatld. BH1991. 107.) megállapításához külön eljárásra nincs szükség a bíróság hivatalból veszi figyelembe(≠ hivatalból alkalmazza az érvénytelenség 237. §-ban foglalt jogkövetkezményeit) a sérelmet szenvedett fél, vagy akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, írásban megtámadhatja a megtámadási határidő egy év (elévülési jellegű) SEMMISSÉG MEGTÁMAD- HATÓSÁG
AZ ELÉVÜLÉS KEZDETE • a tévedés, megtévesztés felismerésekor • jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor • a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A§ (1), 301/A] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG OKAI BH2005.21 EBH2004.1146
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI • Az eredeti állapot helyreállítása /Ptk. 237. § (1)/ • A szerződésnek a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása /237. § (2)/ • Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése /237. § (2)/(a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna /238. § (1)/. • Az állam javára való marasztalás /237. § (4)/
HARMADIK SZEMÉLYEKET VÉDŐ JOGHATÁSOK 238. § (2) Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti (negatív interesse). Ha az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza (pozitív interesse). Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.
RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG 239. § A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.