AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ

1. AZIGAZSÁGSZABADDÁ TESZ Jn 8:32 „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.”

2. AZ IGAZSÁG LELKE • Hogy milyen utak mentén változtatjuk tartózkodási helyünket azt a környezetünkkel együtt mi határozzuk meg. Az időnk iránya, egyszerre múlt->jelen->jövő, és jövő->jelen->múlt. Kölcsönhatásainkban, azon a ponton vagyunk szabadok, amikor mi hatunk a környezetünkre, amikor környezetünk jövője a mi múltunktól is függ. Ahhoz, hogy szabadok legyünk ismernünk kell a jövőnket, életünknek a célját, amelyhez igazítani tudjuk jelenünket. • Erősen bízhatunk Jézus ígéretében: ” Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek.” • Jn 16:12-13

3. VALÓSÁGAKKOR TUDUNK MAGUNKRÓL, HA MÁSRÓL IS TUDUNK.AKKOR TUDUNK MÁSRÓL, HA MAGUNKRÓL IS TUDUNK. • Isten az, aki van. Vö. Kiv 3:14 • Mi a valóságot, csak töredékesen, egymásmellettiségben és egymásutániságban, térben és időben tapasztaljuk. • Ezzel szemben a valóság, egymásban valóság és egyszerre valóság. Ez az IGAZSÁG! • Bolberitz Pál • Rövid idő, és a világ nem lát többé, ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok majd. • Azon a napon majd megtudjátok, hogy Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek. Jn 14.19-20

4. EGYSÉG • „Azon a napon majd megtudjátok, hogy Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek.” Jn 14:20 • Aki szeret, az tud a szeretet egyesítő hatalmáról. Ami szeretteinkkel történik az valahol velünk is történik, hiszen szeretteink öröme, bánata egyúttal a mi örömünk és a mi bánatunk is. • Isten szeretetének egyesítő hatalma határtalan. Nem tudunk úgy körülnézni ebben a világban, hogy közben ne tekintenénk arra az Istenre, aki szereti az ő teremtett világát. Ahogy viszonyulunk Isten teremtett világához abban lelepleződik, hogyan viszonyulunk az Istenhez, mert Isten határtalanul szereti ezt a világot.

5. ÍTÉLET • Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Mt 25:31-40

6. KÍSÉRLET • Környezetünk úgy jelenik meg előttünk, hogy akár tudunk róla, akár nem, tőlünk függetlenül is van. Vizsgáljuk meg ennek a jelenségnek az igazságát. • Írjuk le, itt és most nappal van. Este vegyük elő az írást és nézzük meg mi az az igazság ami megmaradt. • A nappal eltűnt, hiszen este van. Ami megmaradt az az itt és most van. Az itt és most tartalma változik. Igazából az itt és most van. Az én ittem és mostom.

7. JELENLÉTÜNK A MINDENSÉGBEN • Két itt és most csak tartalmában különbözik egymástól. Végül is csak egy itt és most van. • Az itt és most átöleli a mindenséget és külön-külön mindenegyes, a legparányibb létezőt is. Van ittje és mostja a Napnak, a Holdnak, a csillagoknak és nekünk is. • Isten mindenhez és mindenkihez közel van. „Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk.” ApCsel 17:28a

8. A MINDENSÉG JELENLÉTE BENNÜNK • A mindenséget átölelő itt és most bennünket is átölel, jelen van bennünk. • Az érzékszerveink, csak az alkalmat szolgáltatják arra, hogy emlékezzünk. • Bennünk van a szépség is, amire emlékeztethetnek bennünket a művészetek. • Művészekké válhatunk mi is, kihozhatjuk magunkból a szépet.

9. KÜLÖNBÖZŐSÉGEK • Z: Az én egyik tulajdonságom, hogy magasabb vagyok nálad 2 cm-el. • B: Az én egyik tulajdonságom, hogy alacsonyabb vagyok nálad 2 cm-el. • Z: Amiben a magasságunk különbözik abban nem különbözünk egymástól, nálad is és nálam is ez 2 centiméter. • B: Nemcsak a magasságunkkal van ez így. • Z: bizonyára így van. Jó lenne tudni valamit a különbözőségekről. • B: Az 11 a 11-től nem különbözik a különbözőségük 00. A 00 a 00-tól szintén nem különbözik a különbözőségük 00. • Z: Itt van a 00, a 01, az 10 és az 11 ez a négy figura, vizsgáljuk meg, hogyan különböznek egymástól. • B: Hasonlítsuk össze a 01-et az 10-val. • Z: Az első helyen különböznek egymástól, és a második helyen is különböznek egymástól, tehát a különbözőségük 11. • B: A 01 az 11-től az 10-ban különbözik, az 10 az 11-től pedig a 01-ban különbözik. • Z: Megállapíthatjuk, amiben én különbözök a különbözőségüktől az te vagy, és amiben te különbözöl a különbözőségünktől az pedig én vagyok. • B: Mi emberek különbözünk az Istentől ez a különbözőség az Istenember. Amiben különbözik az Isten az Istenembertől az az ember, és amiben az ember különbözik az Istenembertől az az Isten.

10. VÉGTELEN • Ahol a véges végződik, ott nem a semmi kezdődik. A véges túlmutat önmagán. • A végtelen megvan végesség nélkül is, a véges viszont nincs meg végtelen nélkül. • Ha véges létezésünk közben határokba ütközünk, az életünk, az értelmünk és a szeretetünk határaiba, akkor ebben ütközésben nem a semminek ütközünk, mert a semminek határa sincs. • A szeretet nem szűnik meg soha. • A prófétálás végetér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. • Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. • Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. 1Kor 13:8-10

11. VÉGTELENEK Végtelen dimenziós tér: Ahol egy önmagában végtelen sík, egy két dimenziós tér végződik, ott nem a semmi kezdődik, hanem a három dimenziós tér. Stb. Potenciális végtelen: Minden számnál van nagyobb szám. Aktuális végtelenek: Megszámlálható végtelen: a természetes számok végtelen sokan vannak. Kontinium végtelen: több összeadás van, mint természetes szám. Minden végtelennél van nagyobb végtelen: Általában egy végtelen elemű halmaz műveletei többen vannak, mint a halmaz elemei. (hatványhalmaz) Végtelen értelem: Minden ami van, az ész-szerű. A természettudományok a matematika nyelvén beszélnek a valóságról. Végtelen élet: Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. Jn 6:47 Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust. Jn 17:3

12. Több összeadás van, mint a természetes számok végtelensége BIZONYÍTÁS: • Tegyük fel, hogy mindegyik természetes számhoz hozzárendeltünk egy összeadást. • Készítünk egy összeadás sorozatot, amelyiket egyik természetes számhoz sem rendelhetjük hozzá, amiből az következik, hogy több összeadás van, mint ahány természetes szám van. Összeadás sorozatunkat olyan természetes számokból válogatjuk, amelyekhez olyan összeadásokat rendeltünk, amely összeadások nem tartalmazzák ezt a természetes számot. A táblázatunkban ilyenek a 2, 3 és az 5. Olyan „H” szám, amelyhez sorozatunkat hozzárendelhetjük, nincs. • „H”->2+3+5+.+.+.+.+.+.+.+.+.+.+………. Mert ha „H” nincs benne, akkor benne kell lennie, hiszen azokat válogattuk be, amelyek nincsenek benne. De, ha „H” benne van: • „H”->2+3+5+.+.+.+.+.+.+.+”H”+.+.+………. Ez megint nem lehetséges mert ilyen számot, amely benne van, eleve nem válogattuk be a sorozatunkba. Tehát több összeadás van, mint a természetes számok végtelensége.

13. ISTEN MŰVELETEI • A teremtés csodája: • A végtelent elképzelni nem, csak elgondolni tudjuk. Egy végtelen dimenziós teret el tudunk gondolni, de elképzelni a végtelen dimenziós teret már nem tudjuk. • Hogy a végtelenből bármi véges következzen azt még el sem tudjuk gondolni. A végtelenbe tarthatnak sorozatok, de hogy a végtelenből el lehetne jutni a végeshez, ez számunkra nemcsak elképzelhetetlen, de el sem gondolható. Hogy mégis vannak véges dolgok, ez a teremtés csodája. • A teremtés érthető szerkezete, geometriája és matematikája Isten gondolatait tükrözik. • A természettudományok a teremtett világ érthető szerkezetét végül is, Isten gondolatait kutatják. • Újraegyesítés: • A teremtés csodálatos aktusával létrejött egy kettősség; a véges és a végtelen valóság kettőssége. • Szent Pál apostol vallomást tesz arról a tudásról, amelyet Jézus Krisztus Atyja, a mi Mennyei Atyánk, amit maga az Isten nyilatkoztatott ki neki: • „Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát, azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét,hogy elérkezik az idők teljessége, és • Krisztusban, mint Főben, újraegyesít mindent, ami a mennyben és a földön van.” Ef 1:9-10 • Kezdetben csak az Isten volt az Isten volt a világ a vég ehhez a kezdeti állapothoz hasonló: • „Isten lesz minden mindenben.” Vö.1Kor 15:28, Kol 3:11 • Isten küldi hozzánk az ő Fiát. Erre megkérdezték tőle: "Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot vigyünk végbe?" "Az tetszik Istennek - válaszolta Jézus -, ha hisztek abban, akit küldött."Jn 6:28-29 „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hallja szavamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre.” Jn 5:24 • Isten és az Isten Fia küldik hozzánk közös Lelküket, a Szeretet Lelkét, a Szentlelket. • „De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm.” Jn 16:.7 • És a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. Jn 14:26