Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2007. október 11.

1. Civil szervezetek, társadalombiztosítás Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanárApor Vilmos Katolikus Főiskola 2007. október 11.

2. Szervezetek osztályozása

3. Európai & világszövetségek

5. CIVIL SZERVEZETEK 1 Személyi egyesülésen alapuló Vagyon egyesítésen alapuló Egyesület, szövetségek,KamarákBiztosító egyesület,Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,Magánpénztár. Feltételek:10 tag, éves tagdíjtelephely Finanszírozás:tagdíj, adakozáspályázat Alapítványfinanszírozó (nonprofit)feladat ellátó (not-for-profit)Közhasznú alapítvány,Kiemelten közhasznú... közhasznú társaság Feltételek:alapító tőke, telephely Finanszírozás:tőke hozama, adakozás, pályázat

6. AZ EGYESÜLETEK FAJTÁI Jogi személyiség nélküli – hivatalos eljárás nélkül alapítható, konszenzusos döntést hozhat, etikai kódexet adhat ki, állásfoglalást közölhet, minősíthet, szerződést úgy köthet, ha minden tag aláírja.Jogi személyiségű – egyszemélyes vezetés aláírási joggal, a közgyűlés szabályozza a működését, közgyűlések között elnökségi döntések, a vezetőnek be kell számolnia évenként. Lobby tevékenységet folytathat azon a szinten amilyen a működési területe (helyhatósági, országos, európai, világ) Közhasznú, kiemelten közhasznú – állami és európai pályázatokat nyerhet, támogatást kaphat

7. CIVIL SZERVEZETEK 2 Egyesületek: természetvédők természetjáró lakókörnyezet(kultúrális)szakmai (MPSZ)(háziorvos)tudományos(minden tanszék, tudományág) szülői, iskolai, öregdiákkönyvkiadás(Szt.István T.)lelkiségi csoportok Kolping több lovagrend biztosító Alapítványok: iskolák(Katolikus Egyetemi Alapítvány)plébániák jótékony célú szakmai kórházi (hálapénz) urnatemető Pénztárak: nyugdíj magán nyugdíj egészség önsegélyző

8. EGYESÜLET ALAPÍTÁSA Alapító közgyűlés: taggyűlés keretében történik Bizonylatai: alapító okirat, alapítók aláírása jelenléti ív közgyűlés jegyzőkönyve tisztségviselők elfogadó nyilatkozata bejegyzés iránti kérelem

9. EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY TARTALMA Egyesület neveEgyesület székhelyeEgyesület céljaEgyesület jogi statusaEgyesület tevékenysége (vállalkozók jegyzékéből)Egyesület tagjai (jogaik, kötelességeik)Egyesület szervezete (közgyűlés, választmány és elnök, pénztáros, ellenőrző bizottság)KözgyűlésVálasztmány és elnök, éves beszámolóPénztárosFelügyelő bizottságTagsági viszonyTagdíjAlapítók aláírása

10. 1. Biztosítás kontra társadalombiztosítás 2. Egészségpénztárak, betegségmegelőzés 3. Közvélemény kutatás a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátásról. 4. Társadalombiztosítás reformja. 5. A latin-amerikai neoliberális egészségügyi reform tapasztalatai és haszonélvezői. 6. Beavatkozások a magyar és európai szociális rendszerekbe.

11. BIZTOSÍTÁS KONTRA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

12. Sokunk számára a társadalombiztosítás úgy része a környezetünknek mint a levegő vagy az ivóvíz. A nyolcvanas évek elején Dr. Jankó Béla, a Stanford Egyetem professzora (USA) felhívta a figyelmünket, hogy erre a nemzet-stratégiai intézményre vigyáznunk kell, mert az USA példája mutatja, hogy katasztrófához vezet, ha üzleti biztosítók társadalombiztosítási feladatokat látnak el. Dr. Jankó Béla 1956-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Forradalmi Bizottságának diák titkára volt és a környék harcterein mentette a sebesülteket. Menekülnie kellett. Bécsben megalapította a Szabad Magyar Diákok Egyesületét amely több ezer menekült diáknak szerzett ösztöndíjat. A Stanford Egyetemen volt nőgyógyász egyetemi tanár, osteoporózis kutató.

13. Biztosítás (biztosítás kockázat alapján) 1. A biztosítók tevékenységének lényege a kockázat meghatározása, ennek megfelelő biztosítási díj megállapítása.A klasszikus biztosítások vagyonra, szállítmányra vonatkoznak. A biztosítási díj arányban áll a biztosított fizetőképességével. Az életbiztosítás azt jelenti, hogy ha valaki megél egy adott kort, más esetben, ha meghal egy meghatározott kor előtt, akkor kap ő, vagy a családja a befizetett díj után adott összeget. A kockázat számításhoz ebben az esetben igen komoly apparátust fejlesztettek ki, ahol a szerződő fél állapota, tünetei alapján számos betegségre képesek kockázatot becsülni. A betegség biztosítás nem tartozik a klasszikus ágak közé, ez esetben adott időszakban bekövetkező adott betegségek valószínűsége alapján határoznak meg (költségkorláttal) a biztosítási díjat. Pl.: utasbiztosítás.

14. Biztosítás (nem terjed ki mindenkire) 2. A biztosító a saját kockázatát úgy csökkenti, hogy kizárja azokat a betegségeket, amelyek bekövetkezésének valószínűsége magas. Kizárja a nagy kockázatú személyeket vagy tárgyakat: régi autó, öregek. Erre direkt vagy indirekt módot használnak. Indirekt eljárásra példa: az egészségbiztosítást más pénzügyi szolgáltatásokkal kötik össze, amelynek igénybevétele a társadalom adott csoportjára jellemző. Az egészségbiztosítás paradoxona, hogy a biztosítási díj fordított viszonyban van a beteg és öreg ember fizetőképességével. Ők nem köthetnek biztosítást. Működési költség a pénzintézeteknél 31,2 % (PSZÁF adat) TB privatizáció esetén ez évi 500 milliárd Ft-ot jelentene!

15. Társadalombiztosítás. A társadalomban mindenkire, vagy a társadalom adott csoportjaira terjed ki (Pl.: alacsonyabb jövedelműek) Többszörös szolidaritás érvényesül: mindenkori fiatalok és öregek között gazdagabbak és szegényebbek között alacsony kockázatúak és nagy kockázatúak között Kezeli a biztosan bekövetkező eseményeket, járványokat Célja társadalmi szinten a legkevesebb ráfordítással a legtöbb egészség (egészségben megélt emberév). Megoldja az egyre dráguló gyógyító technológia és az egyre hosszabb várható élettartam közti feszültséget a beavatkozások optimalizálásával. Árleszorító hatás: QALI, generikumok. (Működési költség 1,5%)

16. Az elnevezések jelentősége Belátható, hogy a társadalombiztosítás és a biztosítás lényegében különbözik. A „biztosítás” vagy „biztosító” haszonszerzésre létrejött üzleti szervezetet jelent, amelyik nem képes társadalombiztosítási feladatokat megoldani. Az elnevezések jelentőségét bizonyítja, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakat elnevezésük miatt pénzügyi szervezetté minősítették Magyarországon, pedig ezek a „legcivilebb” szervezetek, a tagok a pénztár tulajdonosai, nem lehet jogi személyiségű tagjuk sem. (1993 ÖKBP törvény)

17. Egy elrettentő magyar példa: a nyugdíjrendszer részbeni piacosítása 1997 évi törvény a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról Ezt megelőző modellezés, majd a Magyar Közgazdasági Társaság 1996 november 25-i ülésén, az MTA Demográfiai Bizottság 1996 dec.4-i ülésén jelenlévő szakemberek teljes köre a törvényt elvetette. A törvény az önkéntes pénztárakhoz hasonló civil szervezeti formában hozta létre a magánnyugdíjpénztárakat. Pályakezdőknek kötelező, (Tisztázatlan jogi helyzet), másoknak önkén-tes. Az állam garanciát vállalt azok számára akik a belépéssel rosszul járnak. A FIDESZ kormány a kötelező jelleget és a garanciát eltörölte. Az MSZP kormány a kötelező jelleget visszaállította de a garanciát nem. Korábban a honvédek, most 150 000 nyugdíjas rosszul járt. Visszaléphetnek a TB rendszerbe ez év végéig. (Pénzintézetek működési költsége, befektetési politikája miatt igen kevés pénzt visznek magukkal). A hiányt vagy az állam pótolja (kormánygarancia) vagy az ellátás rovására megy!!!

18. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS REFORMJA

19. Egészségbiztosítási paradoxon. A kirekesztés gyakorlata! A vagyonbiztosításnál a fizetőképesség legtöbbször egyenesen arányos a kockázattal és a biztosítási díjjal. Az egészségfinanszírozásban azegyéni kockázat és ennek alapján megállapított díj fordítva arányos a fizetőképességgel. Ezen elvek alkalmazása tömegek kirekesztését jelenti az ellátó rendszerekből. Az egészségügyi ellátás finanszírozása terénnem egyénihanem az egész társadalomra kiterjedőbiztosításmatematikai módszereket és társadalombiztosítási eljárásokat kell alkalmazni!

20. A társadalombiztosítási reform elvei (Korányi András Alapítvány) Egységes központosított társadalombiztosítás megőrzése a nemzeti szolidaritás, teljeskörű lefedettség és azonos elérés biztosítása céljából. Gazdálkodás a népesség egészségi állapotával.(Pfisterer Lajos az OTI főigazgatója 1937)

21. EGÉSZSÉGTERVEZÉS Egyéni szükségletekEgyéni egészségterv Korcsoportos közösségi szükségletekKöltséghatékony szolgáltatások Szolgáltatási naturáliákban tervezés Pénzügyi tervezés, gazdálkodás (gdp%) Egyéni hatáskörbe tartozó szükségletek kielégítése Egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások igénybevételeÉletminőséggel felszorzott emberév

22. Intézmény fejlesztés Egészségnyereség maximálás biztosítottak egészségi kockázata szükségletek és szolgáltatások Egészség-alap hosszú-távú stabilitása Járulék fizetés Költségvetési befizetés Szolgáltatás vásárlás Szervezeti működési elvek Motivált személyzet Kommunikáció Stratégia VIR

23. EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK, EGÉSZSÉGVÉDELEM, BETEGSÉG MEGELŐZÉS

25. Európai országoktól kapott támogatás a „mutualité”-k elterjesztésére A 2000. évi WHO ország-értékelésben Franciaország szerepelt az egészségügyi ellátás szempontjából az első helyen. Napjainkig a nemzetközi összehasonlításokban ezt a helyét megtartotta. Franciaországban és Belgiumban szinte mindenki tagja a „mutualiték”-nek. A magyar fejlesztést a francia, a flamand, az angol kormány támogatta. Mitterand elnök személyesen is foglalkozott e kérdéssel és üzenetet küldött a magyaroknak. A magyar oktatás tudományos megalapozásában több USA egyetem, a Concordia egyetem, több angol egyetem és az Erasmus egyetem oktatói vettek részt.

26. A megelőzést célzó intervenció diagramja Intézmé-nyesítés Kutatás strategia tervezés intervenció monitorozás Az egészség- pénztárak szerepe az eredmé-nyek intézmé-nyesítésé-ben A DIMEZIÓ egészségpénztár jelenléte a projektben azt eredményezte, hogy a bizonyítékokon alapuló szolgáltatásokat késedelem nélkül alkalmazták

27. Az egészségpénztárak szerepe a költség-hatékonyság és a piaci viszonyok erősítésében Az egészségpénztárak ahálapénz helyettteljesítmény arányos díjazásttesznek lehetővé, bevonva a hálapénz összegét a finanszírozásba. Hálapénz kiváltása A magyar egészségpénztárak felmérik tagjaik egészségi állapotát, személyre szabott egészségprogramot ajánlanak, ennek keretében javaslatot tesznek acél-irányos gyógyszerfelhasználásra, részben finanszírozzák ésirányítják a tagok ellátását. Egyéni egészség-program Árkontroll Amennyiben a pénztárak tulajdonába vagy kezelésébe kerül a szolgáltatások 10 %-a ezzelhatékonyárszabályozástképesek megvalósítani.

28. Az egészségpénztáraknak kulcsszerep jut a megelőzésben Minden korosztály Az egészségpénztárakelérik a még nem betegde nagy kockázatoknak kitett személyeket Önaktívitás A pénztár tagság vállalkozó készsége, hogy“fogjunk össze és védjük meg az egészségünket saját magunk”jelentős védőfaktor Gyógyító közösség A személy mögött álló közösség“community as provider”bizonyítottan jelentős védőfaktor, az igényes munkáltatók ezért támogatják. Társadalmi tőke Az egészségpénztárak képesek a társadalmi tőke növelésére, ami bizonyított védőfaktor. A svéd népegészségügyi program1. pontja atársadalmi tőke erősítése

29. Az egészségpénztárak egyedülálló szerepe az alkotmányos jogok biztosításában Forrás bevonás Az egészségpénztárakforrást vonnak beaz egészségügyi ellátásban miközben a társadalombiztosításból nem vonnak el forrásokat és nem vonnak ki profitot. Szükségletek kielégítése Az egészségpénztárak kielégítik a társadalomboztosítás általkielégítetlenül hagyott szükségleteket. Politikai feszültség csökkentése Az egészségpénztárakállami felelősséget vállalnak át,így csökkentik az egészségüggyel kapcsolatos politikai feszültségeket.

30. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárakezer fő vagy milliárd forint

31. SZÜKSÉGLETFELVÉTEL A HUNGAROSTUDY 1995 és 2002 KERETÉBEN

32. Elégedettség az orvosi ellátással elégedett: teljes összesen: mértékben elégedett: Családorvosi 35,8 % 47,6 % 83,3 % ellátás Szakellátás 39,8 % 24,8 % 64,6 % Kórházi ellátás 33,7 % 22,4 % 56,1 % Súlyosabb esetek kezelése a szak és a kórházi ellátásban!

33. bizalmi szint nincs köze-pes magas NYUGDÍJ tb.1995 18% 6% 12% 11% 53% tb.2002 4% 3% 6% 15% 72% egpénzt. 1995 45% 12% 14% 14% 15% egpénzt. 2002 47% 8% 10% 18% 17% EGÉSZSÉG tb.1995 17% 6% 10% 12% 55% tb.2002 4% 2% 6% 20% 68% egpénzt. 1995 39% 13% 16% 15% 17% egpénzt. 2002 56% 9% 12% 14% 9%

34. Európai Uniós kritériumok2004-es csatlakozást követő érvényességgel • Társadalombiztosítást kiegészítő szervezet • Egészségügyi és szociális tevékenységet végez törvényben szabályozott módon • Szolidaritás alapján működik ( mindenki számára hozzáférhető kell legyen a szolgáltatás függetlenül többek között a személyes kockázatoktól). • Nonprofit ( nem folytat üzletszerű tevékenységet)

35. Az EU tagokra vonatkozó szabályozás A kritériumokat teljesítő pénztárak nemzeti szabályozás alá esnek A kritériumokat nem teljesítő pénztárak vállalkozásnak minősülnek, esetükben az EU szabályozás érvényes (személyekre, árukra, szolgáltatásokra, tőkére vonatkozó "Szabad áramlás elve", a "Szubszidiaritás elve", a biztosítási direktívák, a verseny törvény) Kivételt képezhet a „Közjó elve” (Pl.: nem-életbiztosításról szóló directíva 54. cikkelye kiveszi a törvény hatálya alól a társadalombiztosítási tevékenységet helyettesítő szolgáltatásokat)

36. „A megelőzés és gyógyítás költséghatékony finanszírozását megalapozó kutatáseredményei” c. UNDP - MTA konferencia 2003 okt. 4. záróközleménye Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény a többszöri módosítás hatására ellentmondásos, elvesztette konzisztenciáját. Fejletlen a pénztárpiac. A törvény EU konform állapotát és konzisztenciáját helyre kell állítani, mivel ezért megbírságolják Magyarországot (lásd. Francia ország).

37. A LATIN-AMERIKAI NEOLIBERÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI REFORM TAPASZTALATAI ÉS HASZONÉLVEZŐI

38. Reform Dél-Amerikában: PrivatizációHealth Policy 71. (2005) 83-96 oldal Brazilia: a TB és az ellátás privatizációja kudarccal végző-dött. Az új rendszer „kaotikus, elitista, korrupt, irracionális és kontrolálhatatlan”. A számlák 90 %-a hibás. (WB tanulmány) Minőség romlott, pl. anya és csecsemő halálozás. (WB közlés) Mexiko: A TB privatizációs kísérletek költségnövekedéssel jártak, a TB privatizációját meghiusították a szakszervezetek. Costa Rica Családorvosi szövetkezeti kísérlet leállt. Növekvő költségek, adminisztráció, hálapénz, gyógyszerár mellett a hatékonyság nem javult. Salvador: Két privát klinikával kísérlet. Az ellenőrzés nagy költségű és sikertelen.

39. Reform Dél-Amerikában: Decentralizáció Mexiko: Nemzeti decentralizációs megállapodás (1983-96) A pénzt szakszerűtlenül és más célra használták. Szegény falusi területek nagymértékű lecsúszása. Bolívia: A kormányzók az egészségügyi és oktatási kereteket útépítésre használták. Kolumbia: A keretekből felesleges kapacitás bővítés történt. Peru: Felesleges kapacitás bővítés és decentralizált gyógyszer beszerzés - eltértek a generikum programtól. Összefoglalva: Az ellátás decentralizációjatönkretételt majd privatizációt eredményezett. A decentralizált gyógyszerbeszerzés igen nagy költségnövekedést okozott.

40. Reform Chilében A régió egyik legjobb, állami finanszírozású, mindenkire kiterjedő egészségügyi rendszere volt. Az 1973-as puccsot követően majdnem maradék nélkül végrehajtották a WB és az IMF neoliberális programját. Finanszírozást városi centrumok (alapellátás) és körzeti centrumok (kórházi ellátás) végzik. Privát biztosítók bekapcsolódtak: 65 éves kor felett és 1990-ig a rossz kockázatúakat visszautasítják, mindenki bármikor visszamehet az állami rendszerbe. A biztosítók profitja 20 % is lehet. Az ellátás extrém módon egyenlőtlen. E szempontból az ország a 191.-ik (World Health Report 2000) Most 56 legsúlyosabb betegségnél max. ár 1 havi kereset.

41. Reform Kolumbiában A WB követelések megvalósultak. Pl. „Egészségvédő” privát biztosítók szedik be és osztják szét a járulékot. Eredmény: költségnövekedés. 1984-97-ig 178%. Magas adósság. 6401 milliárd peso. A populáció lefedetlen. Városiak 79, falusiak 60 %-a Szegényeknél a költség hozzájárulás problematikus. Nővérmunka minősége csökkent. Bizonytalanság, másodállás. Mérhető hatékonyság növekedés nincs. A közegészségügy erodálódott. Fertőzések. Nincs egyenlő elérés.

42. Következtetések Az egészségügy privatizációja csökkenti az ellátás egyenlő elérhetőségét és hatékonyságát. Az USA-ban is ez történt. A latin-amerikai országokban a neoliberális reform következménye több egészségügyi ráforditás csökken a költség-hatékonyság egyre nagyobb %-ban csökken a hozzáférés nő az egyenlőtlenség több az adminisztráció nő a korrupció magasabb gyógyszerárak magasabb külföldi adósság

43. Európai kísérletek: • Szlovákiában most próbálják visszafordítani a nálunk most tervezett kísérletet. • A versengő társadalombiztosítók a társadalombiztositási funkciókat szintén képtelenek állami beavatkozás nélkül ellátni. (Németország, Cseh ország, Lengyelország) • Hollandia úgy engedte be az üzleti bizosítókat a TB ellátásba, hogy megtiltotta a kockázat szerinti díjmeghatározást és a biztosítási csomagok értékesítését. Németországban és Hollandiában a kiegyenlítő alapok működtetése igen nagy állami költséggel jár.

44. Haszonélvezők • Elsődleges haszonélvezők: * Nemzetközi társaságok, akik az irányított betegellátást végzik* Privát egészségbiztosító cégek* A WB és az IMF mögött az US kincstár áll* Az európai és japán nemzetközi társaságok függnek az amerikaiaktól • Nem támogatják, mert nem hoz profitot: *munkahelyi egészségvédő programok,*népegészségügyi feladatok, *generikumok támogatása, *alapvető gyógyszerek, *erőszak elleni programok, *az egészség oktatása. • Másodlagos haszonélvezők: * WB stáb * tanácsadó cégek * egyetemek kutatócsoportjai

45. BEAVATKOZÁSOK A MAGYAR SZOCIÁLIS RENDSZEREKBE

46. A társadalombiztosítás mint nemzetstratégiai intézmény a külföldi behatolás célkeresztjében 1942 – 43 között – A nyilasok megpróbálnak befolyást szerezni az OTI -ban. A szélsőséges politikának ellenálló, s az OTI elveit korábban is töretlenül védő Baráti Huszár Aladárt az OTI elnökét (1934 – 44-ig ) a GESTAPO 1944 március 19.-én letartóztatja. Mauthausenba hurcolták, s megölték.

47. A társadalombiztosítás a kommunista diktatúra célkeresztjében A második világháború után Dr. Fóris Ákos főigazgató (1942-1950-ig) dolgozott az OTI újraindításán és kiterjesztésén. 1950-ben az OTI-t megszüntették. Dr. Fóris Ákost az ÁVH halálba kergette, 1952-ben öngyilkos lett.

48. A társadalombiztosítás államosítása • 1950 szeptember 14.-én a Népgazdasági Tanács ülésén Gerő Ernő Államminiszter elnökletével döntöttek • a Társadalombiztosítás államosításáról, • az OTI megszüntetéséről, • a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjának létrehozásáról, ami az 1950/36. számú rendelet felhatalmazásával a társadalombiztosítás igazgatási feladatait látta el. • Azóta folyamatos a társadalombiztosítás irányításában a „kézivezérlés”. (Gerő Ernő kézzel írt bejegyzései az ágyszámokról)

49. Mindezideig sikertelen kísérletek a dél-amerikaihoz hasonló társadalom-biztosítási reformok bevezetésére 1989 áprilisában Amerikai tanácsadók érkeznek a Szociális – Egészségi minisztériumba. (Lásd: Mit tanácsolnak az amerikaiak a társadalombiztosításnak? Népszabadság 1989 ápr. 18. kedd.) Dunamenti Biztosító Rt. 1989. decemberi alapításának ötletét a Nemzeti Kerekasztal szakértői szintű Egészségügyi Kerekasztala elvetette azzal az állásfoglalásával, hogy , „(…) A társadalombiztosítás üzleti biztosítóban részesedést nem szerezhet” (1989 december 12.) 1989 dec. 13.-án az Országgyűlés Társadalombiztosítási Bizottsága megerősíti ezt a határozatot.

50. A latin-amerikai országokkal párhuzamosan kísérlet a magyar társadalombiztosítás privatizációjára 1991-ben a Világbank javasolta a Chilei modell bevezetését. Az Augusto Pinochet diktátor által, amerikai tanácsadók segítségével 1981-ben megvalósított társadalombiztosítási privatizációt. 1992-ben kormánydelegáció utazott Chilébe a privatizált egészségbiztosítás tanulmányozása céljából. 1992 június 10.-én a demokratikus chilei kormány szociális államtitkára Monterolla úr hazánkba látogatott és beszámolt a „Pinochet reform” negatív társadalmi – gazdasági - politikai következményeiről, a társadalombiztosítás területén.