Testi és lelki egészségünk összefüggései

1. Testi és lelki egészségünk összefüggései Kopp Mária, Skrabski Árpád 2006. november 22. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Informatikai Kar www.magtud.sote.hu

2. Mi az emberi fejlődés célja? • Legfontosabb cél: boldogság, „egész”-ség • A felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél • feltételezték, hogy a fokozódó "jólét" a "jól-lét", well-being jelentős javulásával fog együtt járni • A nemzetgazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javult az emberek "jól-léte", • afölött már egyáltalán nem javul sem az elégedettség, sem a jól-lét

3. A fejlődési paradoxon: • Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, • az emberek nem érzik jobban magukat, • a mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő • Juhász Pál: TSz neurózis • Afrikai vizsgálatok

4. Az evolúciós pszichológia magyarázata: • az emberiség genetikailag évezredeken át a vadászó-halászó, illetve földműves életformához alkalmazkodott, • génjeink nehezen tudnak megbirkózni az igen gyors, elsősorban pszichológiai válaszokat igénylő kihívásokkal. • Teljes életforma váltás: • a korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása, • a lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása, • a nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése, • a tömegtájékoztatás norma és értékközvetítő szerepének előtérbe kerülése. • Következmények: a magányosan szorongó, manipulálható, „fogyasztói” embertípus gyakorivá válása

5. Mi kellene legyen a fejlődés célja? • a fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia • „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei • ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések)

6. A modern világ személyiség paradoxona: • A verseny, a valóban soha nem látott gazdasági fejlődés • a "fogyasztói" embertípus nagyipari előállításának kedvez • Modern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó, • az ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki a legkönnyebben manipulálható.

7. A fogyasztói embertípus jellemzői: • Alapvető célja a fogyasztás maximalizálása: jobb kocsira, jobb partnerre cserélni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak • Következmény: • társadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya, • állandó rivalizálás, • a közös erkölcsi elvek semmibevétele (anómia), • a másik legyőzése érdekében minden eszköz megengedhető, • ellenségesség önrontó körei

8. A fogyasztói boldogság ideál: • Fogyasztói társadalom: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, • „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége • bevásárlóközpontok, mint a kikapcsolódás forrása, drog, valóságshow, virtuális valóság • mivel nem belső tartás, életcélok az alapvetőek, állandó elégedetlenség, lemaradás érzés, • veszélyeztetése szorongást, negatív érzelmi állapotot vált ki, • manipulálható tömeg- rivalizáló manipulátorok világa

9. Következmények: a lelki egészség zavarai, civilizációs megbetegedések A WHO vizsgálatai alapján A 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez 2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után) a modern világ legfőbb gyilkosai az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezők szerepe alapvető Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)

10. Depresszió súlyossági csoportok

11. Az érett személyiség jellemzői: • Az emberi létezés alapvető funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van • az élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles- az erények lehető legteljesebb gyakorlása, ez különböztet meg az állatoktól • A pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem önindította, belső aktivitást

12. Az önindította, belső aktivitás, életcélok alapvető jelentősége: • Az unalom, a belő üresség érzete, az önindított cselekvés motivációjának hiánya a fogyasztói típus legfőbb jellemzője • Grastyán Endre MTA székfoglalója: • a játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében • A játék fontossága- kreativitás, életcélok • hiánya: szorongás, depresszió, önkárosító magatartásformák

13. A pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya: • A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség • a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható • a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, • a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

14. Elkötelezettség • Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow” • Csikszentmihályi Mihály • Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya • Családi harmónia-bizalom, együttműködés • Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

15. A mai magyar helyzet: alapvető probléma az idő előtti halálozás: • Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon • csupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt • ez az arány Ausztriában 82%. • a nők esetében Magyarországon 84 %, Ausztriában 91 %

16. Az egészségügyi ellátás európai szintű teljesítménye: • Akisgyermekkori és a 65 évnél idősebb népesség életkilátásai európai összehasonlításban is viszonylag jók • Mit bizonyít ez? • A koragyermekkorban és az idősebb korban kapott egészségügyi ellátás európai színvonalú, minden nehézség ellenére

17. Az emberi és társadalmi tőke nagyfokú romlása • az aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós összehasonlításban is! • ez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami az ország gazdasági fejlődésének alapvető hiányossága • ennek hátterében a társadalmi tőke erodálódása, a fogyasztói értékrend meghatározó szerepet játszik

18. Probléma • A 45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget • amelyet közép-kelet-európai egészség paradoxonnak neveznek világszerte

19. Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

20. Idő előtti halálozás: • Miért halnak meg 60 éves kor alatt a férfiak közül ma 23 %-kal többen, mint 1965-ben? • Miért halnak meg a ma férfiak közül 60 év alatt 60 %-kal többen, mint a nők közül? • Miért védettebbek európai összehasonlításban is azok a férfiak, akik már elérték a 65. évüket?

21. Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? • 1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában • Várható élettartam Magyarországon: • Férfiak 68.6, nők 76.9, férfi/nő különbség 8.3 év – 2.5 év veszteség! • Várható élettartam Ausztriában: • Férfi 76.4 - 7.8évvel tovább élnek, • Nők 82.2 - 5.3évvel tovább élnek

22. Life expectancy of men in 1965 and 1992 Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson Michael

23. Life expectancy of women in 1965 and 1992

24. Mi magyarázhatja a Közép-Kelet-Európai egészség paradoxont? Ez a súlyos visszaesés nem magyarázható az egész-ségügyi ellátás állapotával, mivel ezek alatt az évek alatt jelentősen csökkent a csecsemő és időskorú halálozás, és az egészségügy sok szempontból fejlődött. 1960 és 1989 között a GDP folyamatos növekedése volt tapasztalható. A társadalmi különbségek 1930-ban nagyobbak voltak

25. Társadalmi-gazdasági különbségek? • Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon • ma csupán 64 %, • az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt • ez az arány Ausztriában 82%. • a nők esetében Magyarországon 83.5 %, • Ausztriában 90.7 %

26. Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében

27. Kérdések: • Miért sérülékenyebbek a férfiak? • Miért a középkorú férfiak? • Miért fontosabb a társadalmi-gazdasági lemaradás a férfiak között? • Mi magyarázza a rendkívül rövid idő alatt lezajlott jelentős változásokat? Lehetnek-e genetikai faktorok? • Milyen más magyarázat lehet: • Anyagi helyzet? Egészségügyi ellátás?

28. Az általános adaptációs szindróma három fázisa közül: • A stressz modellek általában az akut vagy viszonylag rövid tartamú stresszorok hatását vizsgálják • A harmadik, kimerülési fázis, a krónikus stressz a károsító hatások szempontjából a meghatározó

29. Az öregedés folymatának pszichoszomatikus háttere: • Krónikus beteg ill. egészséges gyermekek édesanyjai • Észlelt stressz vizsgálata • Hogy jut a stressz a „bőr alá”? • A vér mononukleáris sejtekben szignifikánsan alacsonyabb telomeráz aktivitás, • Szignifikáns telomér rövidülés (9-17 évvel idősebb celluláris öregedés) • Epel ES, et al (2004) Accelerated telomere shortening in response to life stress, PNAS,101,7,17312-17315.

31. Inger (stresszor) Minősítés Megbirkózás Stressz reakció A stresszorok hatásmechanizmusa: McEwen: N Engl J Med:338(3):171-9

32. Szabályozási rendszerek: Vegetatív idegrendszer Paraszimpatikus IR Szimpatikus IR Neuroendokrin rendszer (HPA) Neuroimmun rendszer Tracey, Nature (2002), 420:853-59

33. Miért fokozottan érzékenyek a leszakadó rétegek (korai stressz vulnerábilitás): • “Szociális stressz modell:”: anya-gyermek kapcsolat, kötődés zavara- a leszakadó rétegekben ma gyakoribb • Ez nem érvényes a korábbi „természetes” környezetre • “protest, despair, detachment”- sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban • Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter

34. A társas támogatás pszichofiziológiája, protektív szerepe: • Oxitocin, vasopressin központi szerepe- • S Knox, SW Porges munkássága • a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot- társadalmi tőke- védőfaktor! • 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle

35. Tanult tehetetlenség modell (Seligman,1965) • Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: • -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3,4 piramis sejt) károsodás

36. Tanult tehetelenség-depresszió • Seligman: magatartási depresszió- limbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens • Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe • ezt befolyásolja: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás,pszichológiai tényezők!

37. A depresszió kialakulását befolyásoló faktorok: • Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: • biológiai • koragyermekkori, családi • kognitív reprezentáció,önértékelés • szociális kompetencia, adaptív coping • életesemények • bio-pszicho-szociális egység

38. Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: 20.902 személy Hungarostudy 1995: 12.463 személy Hungarostudy 2002: 12.640 személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

40. Módszerek Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés) Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők 12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

41. HUNGAROSTUDY 2002felmérés kérdőívei Kérdőívek: Életminőség és egészségi indikátorok: -WHO életminőség kérdőív -egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·    Beck Depresszió Skála, · Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·      dohányzás ·      alkohol ·      drog ·      munka és kapcsolati stressz      ·      életesemények szükségletek Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség -        impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők ·     viszonylagos lemaradás mutatói

42. A „státusz szindróma” jelentősége • M. Marmot: Status syndrome: angol közalkalmazottak vizsgálata • Nem az abszolút anyagi helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szerepe alapvető • Mik a közvetítő tényezők? • Depresszió- kontrollvesztés • Krónikus stressz! (Lemaradás élménye, munkanélküliség, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás)

44. Miért veszélyezteti a férfiakat inkább a státusz szindróma? • Etológiai magyarázat: a férfiak számára a hierarchia sorrendben való lemaradás súlyosabb stressz faktor (állatvilág analógiák) Réthelyi J, Kopp MS (2004) Hierarchy disruption:Women and men, Behav Brain Sci.27,2,305-307. • Társadalmi értékrend, elvárások: férfi önértékelés lényeges eleme- ez változott az 1960-as évek után A nők elvárásainak alapvető szerepe Kopp MS, Skrabski Á, Réthelyi J, Kawachi I, Adler N (2004) Self Rated Health, Subjective Social Status and Middle- Aged Mortality in a Changing Society, Behavioral Medicine,30, 65-70.

45. A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége: • A nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére • A nők anyagi lemaradottsága a férfiak számára veszélyeztető faktor( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) • Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (in press) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health

46. A női és férfi szociális helyzet és a középkorú férfi halálozás összefüggései Korrelációs együtthatók, középkoró férfiak halálozása

47. A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

48. Depresszió súlyossági csoportok

49. A pszichés tényezőkkel összefüggő egészségromlás háttere: • Általában: krónikus stressz, kontrollvesztés, depresszió, vitális kimerültség, reménytelenség Kopp, M., Falger, P, Appels, A. ,Szedmák, S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease, Psychosom. Med.60, 752-758. • Önmagunk vagy helyzetünk negatív minősítése: az értékek központi szerepe, ha a cél az anyagi sikeresség (globalizáció üzenete!) , ez a férfiakra inkább jellemző, mint a nőkre vagy a nyugdíjasokra

50. Az idő előtti halálozás háttere: • Általában: krónikus stressz, kontrollvesztés depressziós tünetegyüttes, reménytelenség • Önmagunk vagy helyzetünk állandó negatív minősítése okozza • az értékek központi szerepe, ha a cél az anyagi sikeresség (globalizáció üzenete!) másokhoz képest, ez a fiatal férfiakra inkább jellemző, mint a nőkre vagy a nyugdíjasokra • ebben a társadalom, a nők felelőssége