350 likes | 494 Vues
SZAKMAI NAP 2011. március 23. TERMÁLENERGIA ÉS TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS JOGI HÁTTERÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Némethy Tímea igazgató ATI-KTVF. Vázlat. Bevezetés Alapfogalmak Jogszabályi háttér Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása.
E N D
SZAKMAINAP 2011. március 23. TERMÁLENERGIA ÉS TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS JOGI HÁTTERÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Némethy Tímea igazgató ATI-KTVF
Vázlat • Bevezetés • Alapfogalmak • Jogszabályi háttér • Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása
1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény alapján: • termálvíz:minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;
XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései • A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak. • Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet. • Nagyobb települések balneológiai célra hévízkutakat fúrattak. • A ‘60-as években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését. Bevezetés
A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50-es évektől fellendülés, a ‘60-as években tetőzés, majd csökkenés volt tapasztalható • A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén. • A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %). • Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelő fürdők száma: 16 db
Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak talphőmérséklete
A Dél-alföldi termálkutak jellemzői és hasznosításuk • A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elő. • A nagyobb mélységben lévő vizek fölött több helyen vízrekesztő agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő. 1 m3 vízzel több m3 gáz is felszínre kerül ezekből a rétegekből. A gáz főként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is előfordul.
Engedélyezési eljárások • Környezetvédelmi engedélyezés • Bányahatósági engedélyezés • Vízjogi engedélyezés
Hatályos szabályozás • 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény15. §. (3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosításcéljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” • Balneológiai vízhasználatok következtében keletkező használt termálvizek esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé a használt vizek visszasajtolását.
Környezetvédelmi engedélyezés(„keret-engedély”) • A 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” • 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. • 3. melléklet 80. pont alapján. Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel - termál karsztvízből az 500 m3-t - termál rétegvízből a 2000 m3-t meghaladja (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)
Környezetvédelmi engedélyezés(„keret-engedély”) • 1. melléklet 56. pontja alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától a rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles tevékenység • 1. melléklet 34. pontja alapján: Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtől.
Környezetvédelmi engedélyezés(„keret-engedély”) • 3. § (1) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amelya 3. számú mellékletben szerepel, • 3. § (7) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri elvagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges. • 5/A. § (1) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely • a) az 1. számú mellékletben szerepel,
Környezetvédelmi engedélyezés(„keret-engedély”) • Az előzetes vizsgálati, előzetes konzultációs (is), környezeti hatásvizsgálati dokumentáció egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken- a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el
Eljárási díjak A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke • Előzetes vizsgálat (I. 49.) 250.000 Ft • Előzetes konzultáció 250.000 Ft • Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV. 20. 4) 1.200.000 Ft • Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles (II. 12.) 1.350.000 Ft
Megosztott engedélyezési jogköröka múltban • A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény alapján • 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése; • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény alapján • 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: d) a vizek hasznosítása, hasznosíthatóságának megőrzése és a vízkészletekkel való gazdálkodás; Amennyiben a geotermális energia hasznosítás vízkivétellel járt, az eljáró hatóság a KTVF-ek voltak.
Megosztott engedélyezési jogkörökjelenleg A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény alapján: • Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. • „Zárt terület”:meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.
Engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén Új létesítmény : • Elvi vízjogi engedély • Környezetvédelmi engedélyezés • Vízjogi létesítési és üzemelési engedélyezés 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény15. § (3) alapján a kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. A mentesség csak 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezőkre vonatkozik!
Vízjogi engedélyezés • 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet alapján történik. • A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a 18/1996. (VI. 2.) KHVM rendelet előírásainak kell megfelelnie. • Elvi vízjogi engedély (1. §) • Létesítési vízjogi engedély (2. §) • Üzemeltetési vízjogi engedély (3. §) Az elvi vízjogi engedélyezés megelőzheti a környezetvédelmi engedélyezést!
Vízjogi engedélyezés • A hévízkutatás és - termelés - függetlenül a hasznosítás módjától - a 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik. • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozást és a vízkútfúrás szakmai követelményeit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szabályozza. • A tervezésnél figyelembeveendő jogszabály a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormány rendelet.
Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 10-11. § alapján támasztott követelmények közül néhány: • A kizárólag energetikai kitermelési célú vízilétesítményeket úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse károsan a források és a karsztforrások hozamát és hőmérsékletét. • A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni. • A vízveszteség, amely az energetikai célra kitermelt felszín alatti víz hitelesített vízmérővel mért, kivett és a visszatáplált mennyiségének különbözete, nem haladhatja meg a kutak karbantartásához feltétlenül szükséges - vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott-technológiai vízmennyiséget, figyelemmel a vízmérők mérési hibájára is.
Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén • Meglévő létesítmények esetén: • A vízgazdálkodási Trv. alapján vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv - a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energia hasznosítási célú termálvíztermelés esetében - kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek. Hatályos: 2009. XII. 17-től
Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén • 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról (hatályos: 2010. V. 14.-től) • 78. § (4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdése alapján a visszatáplálási kötelezettség alól a kizárólag energia hasznosítás céljából termálvizet kitermelő vízjogi engedélyes • a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben gyenge vagy romló mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2014. december 22. napjáig, • b) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2020. december 22. napjáig mentesül.
Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén • 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről • 1. A Kormány vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően közzéteszi. • 2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet érintő és arra jelentős hatást gyakorló, átfogó gazdaságfejlesztési stratégiákat fel kell mérni és azoknak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel való összhangját biztosítani kell.
Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén A 10. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget (3) A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni. az engedélyesnek a termálvíznek nem minősülő felszín alatti vizek energetikai célú hasznosítása esetében 2014. december 22. napjáig kell teljesíteni. Ennek érdekében a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyeket hivatalból módosítja. Ha a 77. § alapján 77. § 2012. december 22. napján hatályukat a vesztik a 10. § (3) bekezdésében és a 60. §-ban meghatározott tevékenységek vonatkozásában kiadott, az e rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokban hozott a) határozatlan időtartamú vízjogi üzemeltetési engedélyek, valamint b) a 2012. december 22. napja után lejáró vízjogi üzemeltetési engedélyek. a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély a hatályát veszti, akkor a vízkitermeléssel járó vízhasználat 2014. december 22. napjáig csak akkor engedélyezhető, ha a vízkitermeléssel járó vízhasználatra irányuló vízjogi engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a visszatáplálásra vonatkozó vízjogi létesítési engedély iránti kérelem a vízügyi hatósághoz benyújtásra kerül.
Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól • 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. • Technológiai határértékek • Területi határértékek • Egyedi határértékek • A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik.
Eljárási díjak • Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében: • a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 %-a (I. 28. pont) • szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-a (I.29. pont) • módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 80 %-ának 50 %-a (I.28. pont és 51. pont)
A termálkutak üzemeltetése során fizetendő különböző díjak, járulékok, bírságok • Vízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról) • Vízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet) • Bányajáradék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)
A termálvíz visszasajtolása esetében nem kell fizetni: vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékot
Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket. A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot. Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás meddig jöhet számításba? A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása a jó környezeti állapot megteremtése fenntarthatósága járulhat hozzá. A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel.
Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő. • A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie.