Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés

2. Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés Az európai forrásból megvalósuló közbeszerzések során indított jogorvoslati esetek sajátosságai

3. I. A Kbt. célja: • a közpénzek ésszerű átláthatóságának • és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése • a verseny tisztaságának biztosítása a közbeszerzések során

4. I. A Kbt. alapelvei: A Kbt. alapelvei • A verseny tisztasága és nyilvánossága. • Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása az ajánlattevők számára. • Nemzeti elbánás az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára. A Kbt. célja és alapelvei nem minden esetben érvényesülnek a Kbt. speciális szabályainak alkalmazása során a közbeszerzési eljárásokban, illetve a jogorvoslati eljárásokban. Speciális sabályok

5. II. A Kbt. alapelveinek érvényre juttatása a jogalkalmazás során Minden jogalkalmazó felelőssége az alapelvek érvényre juttatása: • Ajánlatkérők • Ajánlattevők • Hivatalos közbeszerzési tanácsadók, jogi képviselők • Közbeszerzési Döntőbizottság • Bíróságok

6. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek A kógencia félre értelmezése az alapelvek sérüléséhez, mellőzéséhez vezethet a gyakorlatban.

7. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 1.) Indokolatlan formai követelmények előírása a dokumentációban és ezek következményei: • érvénytelenségi követelmények rögzítése a felhívásban • a dokumentációban előírt formai követelmények: lehetőség a verseny korlátozására • formai okból történő érvénytelenné nyilvánítás következménye: a legjobb ajánlatot adó ajánlattevő kizárása a versenyből • Idevonatkozó KDB határozat: D.104/9/2006. (Fővárosi Bíróság 2.K.31.826/2006/9. számú ítélete): oldalszámozás miatt megállapított érvénytelenség

8. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 2.) A hiánypótlás intézményének kiüresítése a hiánypótlás körének korlátozásával A hiánypótlás intézményének célja: • az érvényes ajánlatok számának növelése, • hozzájárulás az ajánlattevők közötti valódi verseny kialakulásához, • a közbeszerzési eljárások eredményessége esélyének javítása (Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása) • Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások: a Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét (Kbt. módosítás tervezete szerint teljes körű hiánypótlást kell majd biztosítani).

9. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek • a hiánypótlás körét az ajánlatkérő korlátozhatja [Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdése], • ez visszaélésre ad lehetőséget, a hiánypótlás intézményének kiüresítésével járhat: • a hiánypótlás körének indokolatlan korlátozása, szűkítése (pl. csak az oldalszámozást lehet pótolni) • a hiánypótlási határidő versenykorlátozó módon történő meghatározása (külföldi ajánlattevők nem tudják teljesíteni a hiánypótlási kötelezettségüket) • vonatkozó KDB határozat: D.276/18/2006.

10. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 3.) Részvételi határidő versenykorlátozó módon történő meghatározása • gyorsított eljárás: a részvételi határidő a hirdetmény feladásától számított 15. vagy – elektronikus feladás esetén – 10. nap • a részvételre jelentkezőnek azonban max. 5 napja van a részvételi jelentkezés összeállítására (munkaszüneti napok esetében még kevesebb) • legtöbbször csak az tud részt venni az eljárásban, aki „előzetes információval” rendelkezik az eljárásról • külföldi jelentkezők részvétele az eljárásban a gyakorlatban szinte kizárt • kiegészítő tájékoztatás kérésére csak „elvileg” van lehetőség • Idevonatkozó KDB határozatok: • D.556/22/2006. • D.178/25/2007.

11. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 4. Pénzügyi alkalmassági feltételek • negatív mérleg szerinti eredmény előírása a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság kritériumaként • nyereségátadási megállapodás (az anyavállalatnak kifizetett osztalék a mérleg szerinti eredményt minden esetben negatívvá teszi) • a kiemelkedően nyereséges vállalkozás alkalmatlan lehet • mérleg szerinti eredmény = adózott eredmény-osztalék (adózott eredmény előírása célszerűbb) • Idevonatkozó KDB határozat: • D.556/22/2006. „Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése”

12. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 5.) A szerződéskötés megtiltása ideiglenes intézkedésként • a KDB ritkán alkalmazza a Kbt. 332. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedést, a szerződéskötés megtiltását (akkor sem, ha ezzel a jogsértés még reparálható, a magas összegű bírság elkerülhető lenne) • Kbt. módosítás: kötelezővé tenné az intézkedés alkalmazását jogorvoslati eljárás megindítása estén (a szerződés nem lenne megköthető a KDB érdemi határozatának megszületéséig) • Ezzel elkerülhető lenne a jogsértő eljárásban hozott döntés alapján megkötött szerződés teljesítése

13. III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek • jelenlegi szabályozás: gyakorlatilag lehetetlen a jogsértő közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésből eredő hátrányok helyreállítása, a teljes reparáció (eredeti állapot helyreállítása, a jogszerűen nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés) • a szerződés érvénytelenségét megállapító polgári peres eljárás időszükséglete miatt a szerződéskötés előtti állapot – az esetek többségében – már nem állítható helyre • Kbt. módosítás tervezete: a jogorvoslati rendszer átalakításával – Fővárosi Ítélőtábla kiiktatása; az eljárási határidők csökkentése; elektronikus eljárás bevezetése – lecsökkenne a semmisség megállapításának időtartama, és így lehetővé válna az eredeti állapot helyreállítása

14. IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE 6. Ptk. módosítás: A semmisség szabályainak változásai • A semmis szerződésre vonatkozó szabályok: • a bírói gyakorlat és a jogirodalom alapján bekerülne a törvény szövegébe: aki a semmisség okát felróható módon idézte elő, a szerződés érvénytelenségére nem hivatkozhat • az érvénytelen szerződésből származó kötelmi jogi igények csak az általános elévülési időn belül lennének érvényesíthetőek (a – részben – teljesített semmis szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit az elévülés és az elbirtoklás korlátai között lehetne levonni)

15. IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE • Az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok: • az érvénytelen szerződés alapján a szerződés teljesítése nem lenne követelhető • ha az érvénytelen szerződés alapján (rész)teljesítés(ek) történtek: • a bíróság csak kérelemre határozna az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, függetlenül attól, hogy az érvénytelenség semmisségi vagy megtámadhatósági alapon kerül megállapításra, • az eredeti állapot helyreállítása akkor lenne alkalmazható, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetében visszaállítható (reverzibilis dologszolgáltatások esetében, mint tulajdoni igény; pénzszolgáltatás visszafizetését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján rendelhetné el a bíróság)

16. IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE • az eredeti állapot helyreállításával nem rendezett vagyoneltolódásokat a jogalap nélküli birtoklás (vagy a jogalap nélküli gazdagodás) szabályai szerint kellene megítélni • ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet természetben nem lehet visszaállítani – a szolgáltatás eredeti vagy utólagos irreverzibilitása miatt – a szerződő felek viszonyának rendezésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kellene alkalmazni • a bíróság érvényessé nyilváníthatja a szerződést, ha az érvénytelenség oka megszüntethető (de csak kereseti kérelemre)

17. A Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja • „Universale Bau-ügy” • Az eljárási határidőknek és a jogorvoslati eljárásnak meg kell felelniük a 89/665/EGK irányelv célkitűzéseinek és nem korlátozhatják az egyének jogait • Az irányelv célja: a jogellenes döntésekkel szemben a nemzeti jogszabályoknak hatékony és gyors felülvizsgálatot kell biztosítaniuk • Ezen elvek nem zárják ki a jogvesztő határidők alkalmazását, feltéve, ha az eljárás-indító határidő ésszerű

18. A Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja • „Santex-ügy” • A vonatkozó olasz jogszabályban szereplő 60 napos eljárás-indítási határidőt vizsgálta az Európai Bíróság • A bíróság kimondta: e határidő nem tekinthető ésszerűtlennek, figyelembe véve az irányelv célját és a jogbiztonság követelményeit • A bíróság rámutatott: a jogbiztonságot szolgálja, hogy a 60 napos határidő a megtámadni kívánt közigazgatási aktus hivatalos közlésétől vagy azon időponttól indul, amikor a felperes teljes terjedelemben tudomást szerzett a támadni kívánt aktusról

19. A Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja • Összegezve • a Kbt.-ben meghatározott, a jogsértéstől számított 8, illetve 15 napos jogorvoslati határidő nem áll ellentétben a közösségi joggal • A 90 napos jogvesztő határidő összhangja azonban csak konkrét ügyben lenne vizsgálható az Európai Bíróság által

20. A 90 napos jogvesztő határidő összhangja a közösségi joggal • A magyar jogalkalmazói értelmezés szerint a Kbt. 323. §-ában szereplő határidők nemcsak az ajánlatkérő általi, hanem a más ajánlattevők által elkövetett jogsértések ellen emelhető kifogásokra is vonatkoznak • „Santex-ügy”: az Európai Bíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben szereplő eljárási határidők – bár önmagukban nem ellentétesek a közösségi jog elvével – meghatározott körülmények között felvethetik annak sérelmét

21. A 90 napos jogvesztő határidő összhangja a közösségi joggal • A közösségi jog hatékonyságának elvével ellentétes egyedi körülmény lehet a magyar joggyakorlatban kialakult álláspont: - a más ajánlattevők által elkövetett jogsértések esetében ezektől számítva anélkül telik el a kifogásra nyitva álló 90 napos jogvesztő határidő, hogy az érdekeiben sértett ajánlattevő a jogsértésről tudomást szerezne - egyes vélemények szerint a 90 napos jogvesztő határidő ilyen kiterjesztő értelmezése gyakorlatilag kizárja a közösségi jogból származó jogok gyakorlását, ezért ellentétes a közösségi joggal

22. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása • Kérdés: köteles-e a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) az előtte folyamatban lévő ügyet előzetes döntéshozatali eljárás céljából az Európai Bíróság elé felterjeszteni? • A válasz két előzetes kérdés megválaszolását igényli: - A KDB bíróságnak minősül-e, azaz fordulhat-e egyáltalán az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali kérelemmel? - Ha igen, úgy a KDB-t e tekintetben kötelezettség terheli vagy csupán jogosultság?

23. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása • Bíróságnak minősül-e a Közbeszerzési Döntőbizottság? - „Dorsch Consult-ügy”: Az Európai Bíróság megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyek együttes teljesülése esetén valamely szervezet az EGK Szerződés 234. cikke alapján bíróságnak minősül. Ezek a következők: a szervezet törvény alapján végzi tevékenységét, állandó jellegű, kötelező ítélkezést folytat, jogvitákban jár el, jogi normákat alkalmaz és független. - A KDB ezen feltételeknek megfelel, így a Szerződés 234. cikke értelmében bíróságnak minősül, vagyis fordulhat előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz

24. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása • Köteles-e a KDB az Európai Bírósághoz fordulni? -A Szerződés 234. cikke értelmében az a nemzeti bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni, amely határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség - Kbt. 346. § (1) bekezdése: A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Tehát a KDB érdemi határozata ellen fellebbezésnek, illetve rendes jogorvoslatnak nincs helye, azaz olyan bíróságnak minősül, amelynek határozata után a konkrét ügyben a feleknek nincs további rendes perorvoslat benyújtására lehetőségük.

25. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása • A Közbeszerzési Döntőbizottság tehát köteles és nem csupán jogosult az Európai Bírósághoz fordulni előzetes döntéshozatali eljárás céljából. • „CILFIT-ÜGY”: Mikor nem köteles a tagállami bíróság az Európai Bírósághoz fordulni előzetes döntéshozatali eljárás céljából? Három esetben: - A felmerült közösségi jogi kérdés nem releváns az ügy eldöntése szempontjából - Az adott közösségi jogi rendelkezést az Európai Bíróság ugyanilyen összefüggésben már értelmezte - A közösségi jog helyes alkalmazása egyértelmű, vagyis az érintett kérdés eldöntése kapcsán semmilyen ésszerű kétely nem merülhet fel

26. Dezső és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Dezső Attila 1011 Budapest, Fő u. 14-18. Tel: 457-8040 E-mail: office@dezsolegal.net