A nemzetközi politika elmélete

1. A nemzetközi politika elmélete A tudomány keletkezése és tematikája

2. A tudomány születését megelőző tényezők • a nagyhatalmi egyensúly vége • a haladás optimizmus emberképének vége • az I. világháború anyagi és emberi áldozatai • a háború kiküszöbölésének igénye és a tartós béke biztosítása „válságtudomány” • a pozitivizmus mint filozófiai irányzat – társadalomtudományok virágzása

3. A tudomány „összetevői” • nemzetközi jog • történettudomány – külpolitikai, diplomáciai és hadtörténeti vonatkozásai • politikaelmélet – politikai filozófia (számos eredményt vett át a szociológia, a közgazdaságtan és a politológia területéről)

4. A tudomány tematikája • nemzetközi politika és a nemzetközi kapcsolatok közötti különbség: • nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi rendszeren belül megnyilvánuló interaktív akciók összessége (feltételezi az állami és nem állami résztvevőket) • nemzetközi politika: államok egyirányú akciója a külpolitikán keresztül

5. Részletes tematika • nemzetközi kapcsolatok /politika szereplői: egyén, társadalmi szervezetek, államok, nemzetközi szervezetek, régiók, civilizációk természete • nemzetközi folyamatok: a szereplők közötti kölcsönhatás, illetve külpolitikai folyamatok • a nemzetközi rendszer, mint struktúra vizsgálata – nemzetközi rend, törvényszerűségek

6. A tudomány tematikájával kapcsolatos álláspontok • normatív – értékszempontú: • Mikor és milyen fokig legitim az erő alkalmazása? • Melyek azok a kötelezettségek, amelyekkel az államok irányában tartozunk és melyek azok amelyeket másoktól elvárunk? • Hol van a moralitás helye a nemzetközi kapcsolatokban? – intervenció kérdése • analitikus – elemző: Az államok szerepét vizsgálja, a rend, a hatalom, a biztonság, gazdasági és katonai erő kapcsolata, a konfliktusok természete és az együttműködés lehetősége

7. A tudomány művelésének helyszínei • kormányzati politika /külügyminisztériumok pl. brit Royal Institute of International Relations vagy az amerikai Council for Foreign Relations • kutatóintézetek és tudományegyetemek: pl. London School of Economics, Deutsche Hochschule für Politik (Berlin) vagy Párizs, Genf (Rockefeller, Carnegie alapítványok, népszövetségi támogatás

8. A tudománnyal szembeni kifogások • amerikai szemlélet dominanciája • hivatalos kormánypolitika kiszolgálása • eklektikus, túl sok területtel foglalkozik • a nemzetközi politikai élet folyamatai nem jelezhetőek előre, nem rendelkeznek objektív törvényszerűségekkel, nem küszöbölhető ki a háború – tudománytalanság vádja, főleg 1945 és 1990-ben

9. idealizmus – neoidealizmus realizmus – neorealizmus civilizációelméletek globalizmus- és világrendszerelméletek korábbi irányzatok módosított változatai Fő területei: kik a szereplők? melyek a meghatározó folyamatok? mi a nemzetközi politika célja? állam jellege nemzetközi rendszer szimbóluma A nemzetközi politika elméletének fő irányzatai

10. Politikaelméleti irányzatok • idealizmus: XVIII-XX. század eleje (1919) • realizmus: 1945-1979 • civilizációelméletek: XX. század (1910-es évek, 1930-as évek, 1990-es évek) • globalizmus-és világrendszer elméletek: 1970-es évek közepétől napjainkig • neoidealizmus: 1970-es évek közepétől-napjainkig • neorealizmus: 1979-napjainkig

11. Az idealizmus belső tagoltsága • pacifisták: béke megteremtése, államok által elfogadott nemzetközi jogi normák tiszteletben tartása és érvényesítése mentén • utópisták: világállam eszméje iránti lelkesedés (NSZ, ENSZ) • legalisták: nemzetközi jog normáinak érvényesítése minden nemzetközi kérdésben

12. Az idealizmus előfutáraiXVIII-XIX. században • John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatóköréről és céljáról (1680) • Saint Pierre abbé: Az örök béke tervezete Montesquieu, Condorcet • Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből (1784), Az örök béke (1795) • Adam Smith, Jeremy Bentham: szabad kereskedelem, jólét, utilitarizmus

13. A felvilágosodás közös vonásai • a nemzetközi politika kizárólag európai politika • külpolitika a belpolitika függvénye (helyes államforma és kormányforma kérdéskörén belül foglalkoznak vele) • az emberről alkotott kép az államok viselkedésének alapja: jóság, béke, egyenlőség • államok közötti természeti állapot felismerése, nincs államok felett álló végrehajtó hatalom • igazságos háború problémája, • európai civilizáció mintaértékűsége • a jog uralma a nemzetközi kapcsolatokban (államok közötti kapcsolat)

14. 6 tétel az államok cseréjének, adásvételének, öröklésének tilalma leszerelés államadósság tilalma „megalázó békeszerződések tilalma szuverenitás tiszteletben tartása ellenségeskedés bizonyos fokának tilalma 3 definitív cikk köztársaság államformája az államok föderatív szövetsége (népszövetségi gondolat előfutára) hospitalitás Immanuel Kant tézisei

15. Az idealizmus irányzatának meghatározó képviselői • magyar politikai gondolkodás 1916-os vitája a XX. század című folyóirat hasábjain a „Mitteleurópa” terv magyar bírálata és az Európai Egyesült Államok lehetőségének felvázolása • W. Wilson amerikai elnök 14 pontja (1918) • F. Tannenbaum: kommunizmus elleni harc, az USA világpolitikai küldetése

16. Politikai eszmék és álláspontok a XX. század hasábjain • 1916 / F. Naumann: „Mitteleurópa” terve • Közép – Európa integrációja alapján az állam jellege és funkciója • szociáldemokrácia • keresztényszocializmus képviselőinek álláspontja. • Érvelés kettős szempont alapján történik: • szociológiai • történeti

17. Ágoston Péter népek önrendelkezési joga – nemzeti állam létrehozása a területi elv alapján demokratikus belpolitika (politikai szabadságjogok biztosítás) + békén és nemzetközi együttműködésen alapuló külpolitika integrált állam jövőbeni lehetősége Szabó Ervin feudális, partikuláris állam abszolút állam nemzeti állam integrált állam 1-4: objektív törvényszerűség kimutatása /tények Jászi Oszkár 1. ausztromarxizmus 2. EEÁ szociáldemokrata/ progresszív nézetek

18. A keresztényszocializmus álláspontja • Giesswein Sándor • szuverenitás problémája a nemzetállam szempontjából • A nacionalizmus kettős jelentéstartalma • nemzeti önrendelkezés, nemzetté válás • nemzeti elzárkózás lehetősége • Megoldás: a szuverenitás felszámolása • föderatív államszövetség /osztott szuverenitás

19. A realizmus irányzata • Előzménye: Machiavelli és Hobbes emberképe: • HATALOM • ÉRDEK • HÁBORÚ • E. H. Carr: Húsz év válsága (1919-39) • H. J. Morgenthau: Politics among nations (1948) a modern „Hobbes” alakja

20. A realizmus irányzatának mozgatórugói • 1945-47: hidegháború kibontakozása • az amerikai külügyminisztérium által készített tanulmányok hatása a nemzetközi politikai folyamatokra • Kennan hosszú távirata, illetve tanulmánya • Matthews memorandum • Clark Clifford tanulmánya • Kennan amerikai és brit bírálata

21. 1946. 02. 22. sztálini külpolitika értelmezése megváltoztatja az amerikai külpolitika irányvonalát Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között. követségi jelentés tartalma szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese Külvilágtól való neurotikus félelem egyezmények és kompromisszumok hiánya Kennan és a „hosszú távirat”

22. H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.) elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában? az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás izolacionizmus vége USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban

23. Clark Clifford „tanulmánya” • 1946. 09. 04. • Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag katonai erővel lehetséges • Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU. • bizonytalan a határok megvonása tekintetében

24. Az amerikai külpolitika első lépései • Truman beszéde a két világrendről • 1947. 03. 12. • független, demokratikus és szabad országok ↔elnyomás, félelem, ellenőrzés • USA feladata: olyan népek szabadságának támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak • Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

25. Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei” • 1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással • a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása • a kommunizmus lényegi motívumai • a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

26. Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata • FELTARTÓZTATÁS Lippmann H. Wallace Churchill reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

27. Lippman és az amerikai „reálpolitika” • a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz. • amerikai erőtartalékok felélése • univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről. • bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét • Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján • kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

28. Churchill és a feltartóztatás politikája • nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése. • szovjet expanzionizmus megállítása • katonai és politikai integráció gyors létrehozása • az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik • SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

29. Henry Wallace és a feltartóztatás politikája • A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem • Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra. • USA ↔N. Br. • A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai egyenlősége • Megoldási lehetőségek: • ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, • nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági segélyek

30. A realizmus megalapozása:Carr: „Húsz év válsága” • 1919-39: nemzetközi jogi és erkölcsi normák rövid életű békét hoztak a nemzetközi rendszerben • Wilson-i pontok↔1919 békekonferencia hatalompolitikai realitása • agresszor csak katonai erővel fékezhető meg • idealizmus és a realizmus különbsége (utópia és realitás) • ész és érdek viszonya, elmélet és gyakorlat • erkölcs, jog és politika viszonya • eltérő történelemfelfogás

31. nemzeti érdek, nemzeti biztonság, nemzeti állam – tudományos vizsgálódás tárgya megfelelő katonai erőt felvonultatni tudó offenzív külpolitika Államférfi példája – racionális mérlegelés, alternatívák közötti választás, az alternatívák a konkrét történeti szituáció termékei realista külpolitika játékszabályai Nemzeti érdek pontos körülhatárolása Más szereplők nemzeti céljainak felismerése Célok összevetése Egyensúly Kompr.kötés módszerei: doktrínerség helyett rugalmas reagálás kompr.kötés a lényegtelen ügyekben gyengébb fél nem dönthet ellenfél akaratának megváltoztatása hadsereg kormányzat befolyásolja a külpolitikát Morgenthau realista elmélete

32. állam és a nem állami szervezetek (társadalmi - civil szervezetek, egyének régiók, NGO) kooperáció, interdependencia fejlődés, haladás, jólét növelése, kölcsönös előnyök konfliktusok csökkentése, béke nemzetközi jogi normák betartása, nemzetközi intézmények fontos szerepe pókháló modell állam nemzeti érdekként felfogott külpolitika vestfáliai (modern állam) hatalmi politikája (kis-és nagyhatalmak) háború, egyoldalú érdekérvényesítés, dependencia erő politikája túlélés, nemzeti biztonság billiárdasztal idealizmus és realizmus

33. Neorealizmus • Kenneth Waltz: 1959: Man, the State and the War. – emberi temészet + nemzeti állam + hatalom 1979: The Theory of International Politics • Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása • H. Kissinger: A diplomácia

34. Kenneth Waltz • 1959: emberi természet, állam és háború kölcsönhatása a nemzetközi politika terepe • 1979: nemzetközi politika mint struktúra, önálló törvényszerűségekkel • anarchia • államok funkcionális azonossága • hatalmi potenciál különbözősége • self – help /önsegélyező terep • feloldhatatlan biztonsági dilemma

35. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása • a nagyhatalmi lét alapja: a gazdasági és technikai fejlődés – bel-külpolitikai tényezők együttes függvénye, társadalmi berendezkedés, földrajzi adottságok • háború: eszköz a nagyhatalommá váláshoz, érdekek érvényesítése • kereskedő és militarizált állam típusa • ciklikusság

36. A nagyhatalmi lét ciklikusságának mintája

37. A nemzetközi politikai rendszerek 1500-2000 • 1500-1660: Habsburg Birodalom hegemón kísérletei Franciaország európai politikából való kiszorítása • 1660-1814/15: francia hegemón kísérletek • 1814/15- 1914: nagyhatalmi egyensúly • 1900-1945: Európán kívüli hatalmak felemelkedése • 1945-1990: bipolaritás • 1990-? új hatalmi egyensúly a világpolitikában

38. Kissinger a nemzetközi politikáról • Három kérdésre kíván választ adni: • Melyek lesznek a nemzetközi rend alapegységei? • Hogyan fognak ezek az egységek hatni egymásra? • Milyen célokat fog szolgálni a nemzetközi rend? A kérdésekre adott válaszok alapja az újkori nemzetközi rendszerek vizsgálata:

39. 1648-1814/15 1814/15-1914 1945-90 A versailles-i rendszer nem működött a két világháború között. Közös jellemvonás: Egyre rövidebb élettartamú egységekkel kell számolnunk A kérdésekre adott válaszok: állam: premodern, vestfáliai, funkcionális hatalmi egyensúly: kontrollált versengés, háborús konfliktus csökkentése, rend, hatalmi politika (wilsoni pontok, 1928. Briand - Kellog paktum) Kissinger: Diplomácia

40. nemzetközi rendszer változó világ vestfáliai paradigma válsága (egyetemes humanitárius intervenció) multietnicitás jelentősége hatalom homogén fogalmának változása (katonai hatalom jelentőségének átalakulása) nemzetközi rendszerek „újraosztályozása” Nemzetközi rendszerek: USA – Európa Ázsia Közel – Kelet Afrika lényegi különbségek a nemzetközi rendszeren belüli változások kihatnak a világpolitikára nem egyforma entitással rendelkeznek Kissinger „Korszakváltás az amerikai külpolitikában?”

41. Neoidealizmus • J. Burton: World Society 1974 alapja: • békés demokrácia • szabad kereskedelem, jólét (interdependencia jellegű kapcsolatok” • nemzetközi intézmények és normák betartása Eredmény: stabil béke • R. Keohane: aszimmetrikus interdependencia, interdependenica érzékenység interdependencia sérülékenység

42. Civilizációelméletek • Oswald Spengler: A nyugat alkonya • Arnold Toynbee: The Study of History • Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása elméletek közös bázisa: a kulturális és vallási entitással rendelkező, népeket, nemzeteket és államokat magába olvasztó civilizáció, mint a nemzetközi kapcsolatok alapja – az államokkal és az európai történelem kizárólagosságával szembeni ellenérzés

43. Arnold Toynbee civilizációelmélete • ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján • a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai: • barbár népek anarchiája • rendi széttagoltság • ipari forradalom nemzeti állam • világgazdaság, világállam

44. Samuel Huntington civilizációelmélete • a civilizációk szerkezete: • magállam: az az állam, vagy államok együttese, amely az adott civilizáció kulturális és vallási entitását a legtökéletesebben megvalósítja • tagállam: kult. entitás aktív követője és tevékeny részese(i) • hasadó állam: adott állam kisebbsége más civilizációhoz kíván tartozni, mint az állam • elszakadó állam: az adott állam más civilizációhoz tartozik, mint a kulturális entitása magányos állam (pl. Japán)

45. Globalizációelméletek I. • multidiszciplínáris jellegű, globalizálódó kapitalizmus, jóléti demokrácia értékrendjének kizárólagos uralma (F. Fukuyama) • a nemzetközi politikában meghatározó jelentéstartalma: • Ian Clark: International Relations in the Twentieth Century” (1997) • Robert Gilpin: The Political Economy of Internation Relations (1987) Közös jellemvonás: a nemzetközi politika folyamatainak 20. századi tanulmányozása.

46. Globalizációelméletek II. • Milyen új elemek találhatóak az 1990-es évek globalizációjában? • Milyen szerep lesz a jövőben a nemzeti államnak és az állami érdeket kifejező külpolitikának? • „állam vége” • az állam válaszadása a globalizáció kihívására • A globalizáció ellenségeivel szemben milyen fellépésre van lehetőség (intervenció problémája)

47. A globalizációelméletek „előfutárai” • Európa – tervek az újkorban. • neoidealizmus • Wallerstein világrendszerelmélete Az egyes irányzatok a vestfáliai államrendszer politikai, gazdasági és külpolitikai ellenmondásainak feloldására vállalkoznak.

48. A nemzetközi politikai élet szereplői I. nemzeti állam és külpolitika

49. A vestfáliai paradigma jellemvonásai és korszakai • területi alapú politikai egység = állam • külpolitika primátusa, amelyben az állami érdek fejeződik ki. • a nemzetközi politikai rendszert a tartós bizonytalanság és az államok magas autonómiafoka jellemzi • hatalmi politika két változata: hegemónia, hatalmi egyensúly • korszakolás: • dinasztikus legitimitás elve alapján álló abszolút monarchia (XVII-XVIII. század) • nemzeti állam és nemzetállami külpolitika (XIX - XX. század) alperiódusok: 1814/15-1840, 1840-1918, 1918-

50. Az elméleti irányzatok kiindulópontja a vestfáliai béke (1648) Ekkor születik meg a modern állam alapja: állam = nép = terület= hatalom (Lepold von Ranke német történész szerint ez a vestfáliai paradigma) Jean Bodin és Hugo Grotius Jellemzői: területiség a hatalom alapja szuverenitás a bel-és külpolitikában külpolitika elsődlegessége, amelyben az állami érdek jelenik meg merkantilizmus hatalmi érdek és hatalmi egyensúly rendszere, mivel minden állam autonóm a nemzetközi politikában Kor-és elmélettörténeti bevezetés