VI. KÖTŐELEMEK

1. VI. KÖTŐELEMEK

2. A kötőelemek csoportosítása Oldhatatlan kötésmódok Szegecselés Hegesztés Forrasztás Ragasztás Oldható kötések Szegek Csapszegek Csavarok

3. CSAPSZEGEK (J.3.1.10.1, S.3.10. pld., R/M 9.2.)

4. A csapszegek általános jellemzése Fő részeik Céljuk Lazán elforduló alkatrészek összekötése Csuklós kapcsolatok kialakítása Dugattyú—forgattyús tengely kapcsolatok kialakítása Illesztésük: H8/h11 vagy H11/h11 Anyaguk: E295, E335, C35 Szabványos méreteik S.3.9.-S.3.12.

5. A csapszegek főbb változatai S.3.9.-S.3.12. (56-59.o.), R/M TB-9-2 Csapszeg 16×50×40 MSZ 2227-5.8 Fejes csapszeg 16×50×45 MSZ 2229-5.8 Menetes csapszeg 16×100×80 MSZ 2231-5.8

6. A csapszegek megengedett feszültségei J.3.5. tábl. (55.o.)

7. A csapszegek méretezése

8. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Szerkezeti ábra

9. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre A csapszeg terhelése

10. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre A csapszeg igénybevételei

11. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Erőábra szerkesztése

12. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Nyíróerőábra szerkesztése

13. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Nyomatéki ábra szerkesztése

14. 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Maximális hajlítónyomaték: Maximális hajlítófeszültség: Maximális hajlítófeszültség: d: dinamikus tényező (J.2.3.) meg: megengedett feszültség (J.3.5.)

15. 2. Szabványos átmérő kiválasztása d-hez legközelebbi dnkiválasztása S.3.9.-S.3.12. táblázatból

16. 3. Ellenőrzés nyírásra

17. 3. Ellenőrzés nyírásra

18. 3. Ellenőrzés nyírásra A csapszeg tényleges nyírófeszültsége tmeg a csapszeg megengedett nyírófeszültsége (J. 3.5. tábl.) A csapszeg megfelel, ha

19. 4. Ellenőrzés palástnyomásra

20. 4. Ellenőrzés palástnyomásra A csapszeg tényleges palástnyomása pmeg a csapszeg megengedett felületi terhelése (J. 3.5. tábl.) A csapszeg megfelel, ha

21. SZEGEK (J.3.1.10.2., R/M 9.3.)

22. A szegek főbb változatai Hengeres szegek Kúpos szegek Hasított szegek

23. A szegek általános jellemzése Céljuk Alkatrészek pontos helyzetének biztosítása (illesztőszegek) Alkatrészek egymáshoz rögzítése (kötőszegek) Alkatrészek együttartására (biztosítószegek) Túlterhelésvédelem (törőszegek) Illesztésük: Illesztőszegek: H9/m6 Rögzítőszegek: H9/h8 Szabványos méreteik S.3.13. (60.o.), R/M TB 9-3 (94.o.), GI.S. 6.43-44. (263. o.)

24. A hasított szegek működése Beverés előtt Beverés után

25. Szegek méretezése 1. Méretezés palástnyomásra (J. 3.5. tábl.) 2. Ellenőrzés nyírásra (J. 3.5. tábl.)

26. SZEGECSKÖTÉSEK (J.3.2.1., R/M 7.)

27. A szegecskötések általános jellemzése Céljuk Lemezek oldhatalan összekötése Lemezek tömítő kötése Alkalmazási területük Ma már alárendelt (a hegesztés kiszorította)

28. A szegecskötések kialakítása

29. A szegecsek főbb változatai [S.3.1. (46-47.o.), R/M Bild.7.2.] Sűllyesztett fejű szegecs Lencse fejű szegecs Csőszegecs Félgömb fejű szegecs

30. Példák szegecskötések alkalmazására Hídszerkezet csomólemeze Lemezek lapolása

31. Szegecsek méretezése Felületi nyomásra pmeg=150-200 N/mm2 Nyírásra tmeg=60-90 N/mm2

32. HEGESZTETT KÖTÉSEK (J.3.2.2, S.3.11. pld., R/M 6.)

33. A hegesztések főbb változatai Ömlesztő hegesztés ívhegesztés, gázhegesztés, termithegesztés, plazmahegesztés, stb. Ellenálláshegesztés ponthegesztés, vonalhegesztés, stb. Sajtoló hegesztés kovácshegesztés, dörzshegesztés, ultrahanghegesztés, stb.

34. A hegesztések jellemzése A hegesztések alkalmazási területei Acélszerkezetek (szegecselés helyett) Kazánépítés (szegecselés helyett) Általános gépészet Öntött, kovácsolt darabok helyett Súlycsökkentés igénye esetén Rövid gyártási idő igénye esetén A hegesztések hátrányai Anyagminőség-változás veszélye (pl. beedződés) Maradó belső feszültségek veszélye Vetemedésveszély Érzékenység a hegesztési (szubjektív) hibákra

35. A varratok főbb változatai és rajzi jelölésük

36. A hegesztések méretezésének alapgondolatai [J. 3.13. (66. o.), S. 3.2. (48-50. o.]

37. Konstrukciós irányelvek I.

38. Konstrukciós irányelvek II.

39. FORRASZTOTT KÖTÉSEK (J.3.2.3., R/M 5.)

40. A forrasztások általános jellemzése A forrasztás lényege fémek összekötése alacsonyabb olvadáspontú olvasztott (ömlesztett) fémmel A forrasztás főbb csoportjai Kemény forrasztás (T>450°) Réz (T=900-1100°) Sárgaréz (T= 800°) Ezüst (T=620-860°) Lágy forrasztás (T<450°) Ón, ólom (T=230-300°)

41. A forrasztások rajzi jelölése Körbe forrasztás

42. A forrasztások előnyei és hátrányai Előnyei Nem eredményez anyagminőség-változást (TForrkicsi) Nem eredményez termikus belső feszültségeket Nem eredményez vetemedést Hátrányai Viszonylag kis szilárdság Gondos előkészítésigény A forrasztóanyag költséges

43. Konstrukciós irányelvek Tompa ütköztetésű forrasztás (kerülni kell) Átlapolt kötésű forrasztás (erre kell törekedni)

44. A forrasztások méretezése I. Méretezés nyírásra (Átlapolt kötés esetén) Tényleges nyírófeszültség: Sík felület esetén Cső forraszásakor Tönkremeneteli feltétel tBf a forrasztóanyag nyírószilárdsága J. 3.14. (73. o.), R/M TB 5-2 (55.o.)

45. A forrasztások méretezése II. Méretezés húzásra (tompa kötés esetén) Tényleges húzófeszültség: Tönkremeneteli feltétel sBf a forrasztóanyag szakítószilárdsága J. 3.14. (73. o.), R/M TB 5-2 (55.o.)

46. RAGASZTOTT KÖTÉSEK (J.3.2.4., S.3.12.pld., R/M 4.)

47. A ragasztások általános jellemzése A ragasztás lényege fémek összekötése műanyaggal vegyi kapcsolat révén

48. A ragasztások rajzi jelölése

49. A ragasztások előnyei és hátrányai Előnyei Egyenletes terhelésátadás Termikus károsodások elmaradnak Sokféle anyag párosítható a kötésben Zajcsökkentő hatású Hátrányai Viszonylag kis szilárdság Hőhatásra érzékenyek Kivitelük speciális körülményeket igényel (nyomás, hőmérséklet, vegytisztaság)

50. Néhány ragasztó jellemzése (R/M TB-4-2 (53. o.)