A csoport és a team

1. A csoport és a team Csapatépítés – tudnivalók a csapat működéséről

2. csapatépítés • Csoport – csapat: • Emberekből álló formáció, melyben a tagok száma változó (3-8), de egy közös cél elérése érdekében együttműködnek, kialakítják a csoportnormát, a csoport hagyományait. • Típusai: (a bekerülés szempontja) formális informális külső kényszer egyéni elhatározás

3. csapatépítés • Vezetői felkérés – előnyök & hátrányok • Az eljárás gyors • Megfelelő tagok • Titokzatosság • Alkalmas személyek kimaradnak • Egyenetlen terhelést erősít

4. csapatépítés • Önkéntes jelentkezés alapján: előnyök & hátrányok • Bárki jelentkezhet • Bizalom • Egyenetlen jelentkezés • Kiválasztási folyamat • Szocializációs előzmények

5. csapatépítés • A csoport kialakítását befolyásoló tényezők: • A csapatokat „támogató” nemzeti kultúra • Csapatok alakítása, ellenállás • Csoportfejlődés, a hatékony csoport létrehozása • Csoportnorma • Szerepek a csoportban • A hatékony csoport • Hárító mechanizmusok

6. csapatépítés • A nemzeti kultúra sajátosságai: • ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY A KULTÚRÁHOZ TARTOZÓK MENNYIRE ÉREZNEK FENYEGETETTSÉGET BIZONYTALAN VAGY ISMERETLEN HELYZETEKBEN: HOGYAN BIRKÓZNAK MEG A VÁLTOZÁSOKKAL, ÉS A VÁLTOZÁSOKKAL EGYÜTT JÁRÓ BIZONYTALANSÁGGAL. AZ ALACSONY ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK ELFOGADJÁK A BIZONYTALANSÁGOT, VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT. A BIZONYTALANSÁGKERÜLŐ KULTÚRÁK A KOCKÁZATMENTES JÖVŐT RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN, NÖVELIK A BIZTONSÁGOT, FONTOSNAK TARTJÁK A TERVEZÉST, STABILITÁST.

7. csapatépítés • Hatalmi távolság • ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY AZ ADOTT KULTÚRA LEGKISEBB HATALOMMAL BÍRÓ TAGJAI MENNYIRE VÁRJÁK EL ÉS FOGADJÁK EL, HOGY A HATALOM EGYENLŐTLENÜL OSZLIK EL SZERVEZETEKBEN. A MAGAS ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK NAGYOBB ELFOGA-DOTTSÁGA JELLEMZI.

8. csapatépítés • Individualizmus - kollektivizmus • Annak a mértéke, hogy a társadalom és annak szervezetei mennyire bátorítják és jutalmazzák az egyéni cselekvést és hozzájárulást. • Individuális kultúrák: csak laza kötelékek vannak az emberek között. • Kollektív kultúrák: szoros kötelékek az emberek között. „Beleszületés” olyan csoportokba, melyek megvédik a csoporttagokat.

9. csapatépítés • Férfiasság – nőiesség • Magabiztosság – rámenősség • (assertively – aggressively) • Társadalmi szerepek szerint • (gender roles)

10. csapatépítés • Teljesítményorientáció • Annak a mutatója, hogy az az elégedettség, amit a sikeres teljesítmény nyújt, milyen mértékben számít értéknek. Ahol ez magas, abban a kultúrában az emberek attól éreznek kielégültséget, boldogságot, hogy dolgoznak. Maguk szabják meg az elégedettséghez szükséges munkateljesítmény színvonalát, de ezt akár anyagiak és saját szabadidejük feláldozásával is

11. csapatépítés • Jövőorientáció • A tervezés, előrelátás, a jövő eseményeire való felkészülés jutalmazásának mértékét mutatja a kultúrán belül; mennyire késlelteti a javak azonnali felélését a jövőbeni fejlődés biztosítása érdekében. • Előnyben részesíti a tervezést a spontaneitással szemben, illetve a múlt felé fordulók konzervatív – konzerváló álláspontjával szemben.

12. csapatépítés • Humán orientáció • A méltányosság, önzetlenség, nagylelkűség, támogatásának mértéke egy kultúrán belül. A társadalmi normák, törvények betartásának értékelése; az elesettek, a kisebbségek támogatásának mértéke. • Szervezeti szinten a humán orientáció a jó munkahelyi légkör, egészséges munkafeltételek biztosítása, a munkatársak tiszteletének mértéke, s a jóllétükre fordított törődés mértékében érhető

13. csapatépítés • Ellenállás a csoportok alakításakor • Szervezeti struktúra:hierarchia; egyirányú kommunikáció; kockázat kerülő szervezeti kultúra; erős szervezeti csoportok • Vezetői szinten:félelem a tekintély- és hatalomvesztéstől; nincs delegálás; nincs képzés, támogatás • Egyén szintjén:egyéniségvesztés; többletmunka szerepkonfliktusok

14. csapatépítés • A sikeres csapat kialakításának menete • Indulás: jövőkép, célok • Megegyezés: célok-határidők, teljesítmény, szerepek, felelősség, működés, belső folyamatok • Félelmek eloszlatása: megnyerés, elbeszélgetés, félelmek eloszlatása • A részvétel ösztönzése: bátorítás, motiváció, információ, feltételek • A csapatszellem megteremtése: elvárások, javaslatok, ötletek, együttműködés, konfliktusok • A hatékonyság ellenőrzése: ellenőrzés, hiányosságok pótlása • Rátermett csoportvezető választása

15. csapatépítés • Csoportnorma: A normák elvárások arra vonatkozólag, hogy az adott csoport mit tekint elfogadható viselkedési módnak, amelyek stabilizálják és szabályozzák a csoportbeli viselkedést, s egyben segítik a csoportokat céljaik elérésében. • Explicit vagy implicit( írott/íratlan) szabályok, melyeket a csoport alakít ki. ( vezető, csoport előtörténete, más helyzetből való átemelődés)

16. csapatépítés • A csoportnorma milyensége, az a motivációs háttér, mely a csoporttagok magatartásának irányultságát adja. • Csoportfegyelem: amikor a csoportnorma betartásának háttérében a vezető részéről alkalmazott szankciók állnak, vagyis a külső nyomás. • Csoportmorál: akkor beszélünk róla, ha a csoportnorma által megkövetelt magatartás nem külső nyomásra, hanem belső meggyőződésből fakad. Ennek egyik eredménye a jó munkahelyi légkör. Tehát ebben áll a vezető szerepe. 

17. csapatépítés • Szerepek a csoportban • Feladat- szerepek • Információ adó • Információ kereső • Kezdeményező, ötletadó • Tisztázó, összefoglaló • Egyetértést tesztelő, véleményt kutató • Kimunkáló, megvalósító

18. csapatépítés • Eljárási szerepek: • Tagok közötti kapcsolatokra vonatkoznak • A feladatszerepeknél jobban kötődnek a személyiséghez • Tanulással módosíthatók • Pozitív és negatív eljárási szerepek

19. csapatépítés • Pozitív szerepek • Támogató – bátorító:jó visszajelző, kommunikációval segíti az introvertáltakat • Összehangoló, közvetítő: átfogalmaz, moderál • Kapunyitó: megszólalásra bátorító • Kihívó: jól tűri a konfrontációt, jóindulatú, racionális, jól érvel

20. csapatépítés • Negatív szerepek • Visszavonuló: nem kommunikál, közömbös • Fékező: másról beszél, destruktív irányba viszi a csapatot • Szerepuraló: gyakran „viccelődik”, domináns és versengő (önmaga és nem a cél elérése a fontos) • Egyéni problémákra koncentráló: saját és mások egyéni problémáinak boncolgatása

21. csapatépítés

22. A hatékony csoportok jellemzői Világos cél Formalitásmentes munka Részvétel Odafigyelés Civilizált ellenvélemény Közmegegyezéses döntés Nyílt kommunikáció Világos szerep és munkamegosztás Vezetés Külső kapcsolatok A stílusok különbözősége Önértékelés (Parker és Glenn) csapatépítés

23. Hallgatás Túlzott beszéd Intellektualizálás Általánosítás, távolítás Eltolás Függőség Megmentősdi Bűnbakképzés Alcsoport alakulás Technikai ellenállás csapatépítés A csoport elhárító mechanizmusai

24. csapatépítés • A bajok jelei: • Nem tudják könnyen megfogalmazni a csoport megbízását; • Az ülések formálisak, fullasztóak vagy feszültek; • Aktív a részvétel, de kevés az érdemi közlés; • Sok a beszéd, de kevés az érdemi közlés; • Az ellenvélemények magánúton terjednek az ülés után; • A döntéseket egyre inkább a vezető hozza, ebbe alig folynak be érdemileg a csoport tagjai;

25. csapatépítés • A tagok nem beszélnek nyíltan, mert kevés a bizalom; • Zavar vagy nézeteltérés van a szerepek vagy a munkamegosztás körül; • A szervezet más részlegeinek dolgozói, akik kritikus szemmel nézik a csoportot, nem működnek együtt; • A csoportban túl sokan vannak olyanok, akiknek teljesen azonos a véleményük, a hozzáállásuk; • A csoport már több mint három hónapja működik, és sohasem foglalkozott saját működésének értékelésével.

26. csapatépítés • A csoport alakulásának fázisai: • Storming – viharzás • Forming – alakulás • Norming – normakialakítás • Performing – működés • Ending – változás, alakulás, megszűnés

27. csapatépítés • A csoportszerkezet vizsgálati módszere: • Szociometriai vizsgálat • Kérdőív • Kölcsönösségi táblázat • Gyakorisági táblázat

28. csapatépítés • Szakirodalom • Bakacsi Gyula (1996): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. • Belbin, Meredith (1998): A team avagy az együttműködő csoport. SHL Hungary Kft., Bp. • Klein Sándor (2002):Vezetés –és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft • Mérei Ferenc (2004): Közösségek rejtett hálózata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. • Spiegel, J. – Torres, C (1998): Csapatmunka. Rész-Vétel Alapítvány