PTE-TTK Szentágothai Szakkollégium Szülő-orientációs Program

1. PTE-TTK Szentágothai Szakkollégium Szülő-orientációs Program Szülői értekezlet prezentáció Trükkök és jótanácsok szülők számára, akiknek gyermeke a hazai felsőoktatásba készül Dr. PAULER Gábor egyetemi docens, PTE-TTK IATT 7622 Pécs, Ifjúság u. 6. B104 Mobil: 30/901-5488 E-mail:pauler@t-online.hu Skype: gjpauler NAGY Laura (Lotti) MSc hallgató PTE-TTK Biológus Szak Mobil: 30/322-4804 E-mail:nagylottii@gmail.com Facebook: Egyetemre megy a gyerekem

2. Az előadás tartalma • Trükkök és jó tanácsok azon szülők számára akiknek gyermeke a magyar felsőoktatásba készül: • Hagyjam a gyerekemet önállóan választani, vagy segítsek? • Hogyan válasszunk intézményt és hogyan ne? – Tippek. • Ha már egyszer bejutott a gyerek, hogyan érdemes nyomon követni? • Mik egy esetleges kibukás korai figyelmeztető előjelei? • Hogyan landoljon jó állásban a gyerek a tanulmányai után.

3. Segítsek gyerekemnek választani, vagy hagyjam rá? • Manapság nem „trendi” szigorú szülőnek lenni, az uralkodó liberális nevelési rendszerek szerint nem szabad a gyereket korlátozni, rá kell hagyni, hogy ki tudjon bontakozni, meg tudja valósítani önmagát, stb., stb. • Ezzel szemben: a gyereknek majd egy egyre szigorodó gazdasági környezetben kell 3-5 éven belül állást találni és megélni • Pont a multi cégeknél sokszor szigorúan szervezett csapatokban dolgozva, máshoz alkalmazkodva, határidőket pontosan betartva • A magasztos liberális eszmék nem a káeurópai nagy magyar valóságról szólnak!!! • Felméréseink szerint a hallgatók családi háttér szerint durván 2 csoportra oszthatók: • A hallgatók 25%-ánál működik a szülő és a gyermek közti kommunikáció, a szülőnek van szerepe, orientáló hatása a pálya/iskolaválasztásban. Ezen csoport átlagos tanulmányi eredménye is jobb • A hallgatók 75%-ánál minimális a szülő és a gyerek közti kommunikáció, a gyerek pálya/és iskolaválasztási döntésére leginkább a referencia csoportja „bandavezére” van hatással, mert iskola- és lakhelyváltással kapcsolatos félelmeit úgy akarja feloldani, hogy csapatostul mozog, függetlenül az egyedi érdeklődési körtől és képességektől!

4. Társadalmi és pszichológiai tényezők • Mi a helyzet egy egyetemre bekerülő 18-19 éves fiatallal? • Egy mai 18-19 éves fiatal sokkal inkább önállótlanabb, sokkal inkább gyermek, sokkal inkább - szülői - segítségre szorul – mint egy pl 20 évvel ezelőtti. • Nem csak anyagilag önállótlan, a középiskolában végig „fogták a kezét”, hirtelen mindent egyedül kell elintéznie. Addig volt kihez fordulni a problémákkal, de egyszerre minden a saját gondja lesz: éppen az ő diákigazolványa nem készült el, a leckekönyvét rosszul nyomtatták, elfelejtették aláírni, vagy esetleg azt sem tudja, hol a csudában a A/402-es terem…? Sem tanulmányi, sem más ügyben nem tud és nem is jogosult már segíteni rajta a szülő. • A trend az, hogy a hirtelen mélyvízbe dobott, önálló értékítéletre még csak korlátozottan alkalmas 18 éves gyerektől azonnal teljes önállóságot várnak el, teljes önrendelkezéssel él, tapasztalatok nélkül, miközben ezernyi problémával kell megküzdenie: teljesen új életkörnyezetben, addig teljesen ismeretlen stressz-tényezők között. • Ilyenkor még szembesülnek a késő pubertáskori zavarokkal, problémáikat pedig a legtöbbször nem szülőjükkel fogják megosztani.

5. Bologna-rendszer: Politikailag ránk kényszerített őrület • A 2 fokozatú (3 év BSc alapképzés + 2 év MSc mesterképzés) Bologna-rendszerű felsőoktatás eredetileg egy egész EU-t átfogó szabvány lett volna: pl. ha valaki Tiranában végzi az alapképzést, akkor is jelentkezhet(ne) Düsseldorfban megfelelő mesterképzésre. • Azonban annyira nem illeszkedik Magyarország hagyományos társadalmi/oktatási kultúrájához, hogy kollektív pénzelfolyatás és őrület lett belőle, jelentősen nehezítve a hallgatók/szülők dolgát: • A rendszer valójában annyira nem működik, hogy PTE-n szerzett BSc-vel gyakorlatilag lehetetlen bejutni még a pesti BME-re is, mert olyan kemény különbözeti vizsgát állítanak a hallgatók elé (szabálytalanul) • Az orvosi és a jogi egyetemek meg egy az egyben elszabotálták és maradtak az osztatlan 5 éves képzésnél, különben emberek haltak volna bele, mert: • BSc-ben kellene megtanulni adott szakma gyakorlati fogásait, és utána MSc-ben hozzá az elméletet. Csakhogy értelmesen majd minden szakmában előbb jön az elméleti alapozás és utána a gyakorlat. Így BSc-n ált. leadják az elméletet, és utána nem nagyon van alkalmazás • A nagy diplomás felvevő multi cégek a félgyarmati gazdasági szerkezet miatt nem is igénylik az MSc-seket, elviszik a hallgatót BSc-vel, aki így előbb válik keresővé, DE az alkalmazást csak adott céghez kötötten tanulja  kiszolgáltatottabb munkavállaló lesz, mintha 5 éves osztatlan képzésben szerzett volna diplomát • A Bolognában hivatalosan nincs a tárgyak közt előfeltételi megkötés, bármit bármely félévben fel lehet venni, a hallgató szabadon válogathat, mivel tölti fel a félévente 25-30 teljesítendő kreditet  ehhez a magyar ember nem szokott hozzá  pl. megbukik Matek1-ből, de nincs pénzünk minden félévben Matek1-et hirdetni  felveszi a Matek2-t, abból is simán megbukik  végtelen kredit-tologatás! • A Bologna egy gazdag országok hülye gyerekeire méretezett rendszer, hogy minél tovább lóghassanak a felsőoktatásban, és ne keletkezzen belőlük munkanélküli  de egy szegény ország belerokkan!

6. Az előadás tartalma • Trükkök és jó tanácsok azon szülők számára akiknek gyermeke a magyar felsőoktatásba készül: • Hagyjam a gyerekemet önállóan választani, vagy segítsek? • Hogyan válasszunk intézményt és hogyan ne? – Tippek. • Ha már egyszer bejutott a gyerek, hogyan érdemes nyomon követni? • Mik egy esetleges kibukás korai figyelmeztető előjelei? • Hogyan landoljon jó állásban a gyerek a tanulmányai után.

7. Hogyan nézzünk az intézmények hirdetései mögé? Működés1 • Ha plazmatévét veszünk, természetes, hogy alaposan összehasonlítjuk a termékeket, mielőtt döntünk. • Az egyetemi oktatás mára nem a „tudomány szent temploma”, hanem piaci termék, és jóval drágább a plazmatévénél, így alaposabb összehasonlításra van szükség. • Kellemetlen kérdések, amit fel kell tenni tájékozódáskor: • Van-e az intézménynek elektronikus tanulmányi rendszere? – Ha nincs, nehéz nyomonkövetni a gyerek teljesítményét elfoglalt szülőként: • A következő félévtől a PTE valamennyi karán kizárólag elektronikus úton zajlik a jegyek vezetése: nem lesz többet mód a leckekönyvek ellenörzésére. • Milyen módja van mégis a gyerek „ellenőrzésének”? Az Egységesített Tanulmányi Rendszerből lekérhető „hallgatói törzslap”. Ehhez a hallgató fér hozzá, de egyetlen kattintással kinyomtatható. Félévente kétszer érdemes ezt lekérdezni és elkérni a gyerektől: a tantárgyfelvétel lezárultakor és a félév végén:ez tartalmazza a felvett tárgyakat, illetve a félév végén kapott érdemjegyeket. • Mire érdemes figyelni: a hallgatóknak félévente átlagosan 30 kreditet kell teljesíteni. Ez van, hogy kevesebb az ajánlott tanterv szerint, például 27, de aki 2 félév alatt nem teljesít 30 kreditet összesen, az átkerül költségtérítéses szakra. • Az évfolyam Facebook-csoportját vagy a mi Facebook csoportunkat érdemes lehet felkeresni: itt megjelennek majd a hallgatói időszakok: mikor zárul le a tantárgyfelvételi időszak: amikor már végleges a félév tanrendje, illetve: mikor zárul le az egyes karokon a vizsgaidőszak: ekkor kérhetők le az etr-ből a jegyek.

8. Hogyan nézzünk az intézmények hirdetései mögé? Működés2 • A kurzusok hány százalékát viszi valóságban is az a rangosabb oktató, aki a honlapon szerepel? – A kevésbé színvonalas helyeken a „nagy emberek” csak papíron léteznek... • A kurzusok hány százalékánál van kettőnél több félévközi számonkérés? – Jóval olcsóbb kurzust tartani, ha csak félév végi vizsga van, de nincs közben visszajelzés a hallgatónak és a szülőnek) • A kurzusok hány százalékát tartja céges vendégoktató, aki a tehetségesebb hallgatók közül előválogat munkahelyekre embereket

9. Hogyan nézzünk az intézmények hirdetései mögé? Kimenet1 • A hallgatók hány százaléka jut ki ERASMUS vagy más program keretében Nyugat-Európába tanulmányútra? – min. 25% • A hallgatók hány százalékának van lehetősége szakmaibeli cégnél legalább 4 hetes szakmai gyakorlatra? – min. 30% • Van-e az intézményben diplomás pályakövetési rendszer? – Tudnak-e válaszolni kapásból arra a kérdésre, hogy adott szakon a végzés után egy évvel a hallgatók hány százaléka talál munkát a szakmájában? • Ellenőrizzük, hogyazadottszakkal PONTOSAN mihezlehetmajdkezdeni a valóéletben:Lehet, hogyvalakitérdekelmondjuk a biológia/fizika/stb., de lehet, hogynemtudja, hogymitkezdhetvele, ha elvégzi (sokközépiskolásnak a "kutató" nemmond pl. semmit) Azérdeklődőszülőknekát tudjuk adni végzős/végzett hallgatók elérhetőségeit, akik tájékoztatják őket a tapasztalatokról

10. Az előadás tartalma • Trükkök és jó tanácsok azon szülők számára akiknek gyermeke a magyar felsőoktatásba készül: • Hagyjam a gyerekemet önállóan választani, vagy segítsek? • Hogyan válasszunk intézményt és hogyan ne? – Tippek. • Ha már egyszer bejutott a gyerek, hogyan érdemes nyomon követni? • Mik egy esetleges kibukás korai figyelmeztető előjelei? • Hogyan landoljon jó állásban a gyerek a tanulmányai után.

11. Mit tehetnek ilyen helyzetben a tanárok és az oktatók? • Tarthatatlan a helyzet, hogy a szolgáltatást nyújtó egyetem/oktatók és az azt finanszírozó szülők közt továbbra is abszolút nulla legyen a kommunikációs kapcsolat, ez óriási hiba és kihagyott lehetőség, ami sokszor még pénzbe sem kerülne! – pl. az USA-ban ennek igen komoly hagyománya van: az egyetem figyel a szülőkre, sokszor nem pénzt kér tőlük, hanem a kapcsolatrendszerüket, bizonyos dolgok megsegítésére – cserében a gyerekre jobban figyelnek: nem engedik át ugyan tanulás nélkül vizsgán, de pl. külön foglalkoznak vele, ha bukásra áll  a minimum az lenne, hogy egy Facebook csoporttal fogjuk össze egy adott évfolyam szülőit • A Facebook nem ellenség, hanem nevelő eszköz: a társadalmi értékválság, a valós követhető minták hiánya miatt nő a kommunikációs rés tanár-diák és szülő-diák, illetve általában a generációk közt  a fiatalok a saját kis Facebook-világukba menekülnek, mikor kamaszként leesik nekik, hogy az oktatók-nevelők-szülők által hirdetett elvek és a mindennapi kis korrupt világunk közt óriási a szakadék  sok tanár üldözi a Facebookot, mert pl. géptermi órán is ezzel foglalkoznak  váltani kell: a tananyagot, a számonkérést, és az értékrendszerünket be kell vinni a fiatalok által használt fő kommunikációs csatornába  pl. nálunk Facebook csoport-alapú kurzus-szervezés kísérleti jelleggel

12. Hasznos kapcsolatok 1 • PTE-TTK Felvételi információ: • Bognár László • ügyvivő szakértő • PTE-TTK Tanulmányi Osztály: A/222 • bognar.laszlo@pte.hu • (72)503-600/24841 • Nagyon fontos, hogy a sikeres karriert nem csak a jó egyetemi szereplés határozza meg. Sőt. Igen fontos az a plusz, amit a hallgatók a kurzusok látogatásán kívül tesznek a fejlődésükért. A Pécsi Tudományegyetemen számos olyan hasznos program van, ami hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy majd a munkaerőpiacon is sikeresek lehessenek.

13. Hasznos kapcsolatok 2 • Az első, amit ajánlani szeretnék, az a KÖSZI Iroda. Már most is érdemes lehet benézni: a Tudásközpont alján található pultnál pályaorientációs tanácsadással is foglalkoznak. Tevékenységeik: • pszichológiai és mentálhigiénés tanácsadás • jogi tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás • grafológiai tanácsadás, álláskeresési és karrier tanácsadás • önéletrajz - írási tanácsadás • egészséges életmód tanácsadás • tanulmányi tanácsadás • életpálya tanácsadás • az Egyetem hallgatói és dolgozói részére sportolási és mozgáslehetőséget biztosít • betegségmegelőző szűrővizsgálatokat és • egészséges életmód tanácsadásokat szervez • kreditált képzéseket szervez és tart • személyes és szakmai kompetenciafejlesztő tréningeket tart • koordinálja a hallgatók szakmai gyakorlatát • szakma-specifikus állásajánlat adatbázisokat készít és kezel • összegyetemi állásbörzét és felkészítő napokat szervez • A másik, amit nagyon fontosnak tartok, az a kurzusokon túlmutató szakmai fejlődés, ebben pedig a szakkolégiumok nyújtanak nagy segítséget: ezúton is ajánlom mindenkinek a Szentágothai János Szakkollégium szakmai programjait: a személyre szóló tehetséggondozási projekteket és szakmai gyakorlatokat, szakmai kirándulásokat, valamint az önismereti tréningjeinket.

14. PTE-TTK Szentágothai Szakkollégium Szülő-Orientációs Program Köszönetnyilvánítások: Dr. HATVANI Zsolt, hivatalvezető, PTE TTK 7622 Pécs, Ifjúság u. 6. Mobil: 30/6184838 hatvani@gamma.ttk.pte.hu Skype: drhatvani 72/503-600/24146 TÉKUS Emese Ügyvivő szakértő PTE-TTK Tanulmányi Osztály mse@gamma.ttk.pte.hu 72/503-600/24831 Facebook: Egyetemre megy a gyerekem