1 / 18

Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás

Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás. A hulladék:. „A társadalom (ill. élőlény, életközösség) tevékenysége során keletkező adott helyen, adott időben/ideig létező hasznavehetetlen anyag ”. Osztályozása: Termelési és települési (=lakossági, kommunális), megoszlása 5-20x .

nicholai
Télécharger la présentation

Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás

  2. A hulladék: • „A társadalom (ill. élőlény, életközösség) tevékenysége során keletkező • adott helyen, adott időben/ideig létező • hasznavehetetlen anyag” Osztályozása: Termelési és települési (=lakossági, kommunális), megoszlása 5-20x USA (2004): kb. 4,9 milliárd t (6 is volt) – 230 millió t (300 fölöttről csökkent vissza) Magyarország (2004): 60-80 millió (100-ról csökkent le) – 10-11 millió t (térfogata többszörösére nőtt 1990 óta!!!!)

  3. A települési hulladék • Magyarországon évi 2-3%-kal növekszik • Szilárd: kb. 4,5 millió (20 millió m3), folyékony: kb. 5 millió, szennyvíziszap: kb. 1 millió t. • A szilárd hulladék 0,5-1,5 m3/főnek felel meg • A szilárdból begyűjtött: kb. 4 millió t, ennek 2/3-a háztartási, 1/3-a intézményi, ismeretlen sorsú kb. 0,6 millió t. Még ma is nagyobb része nincs újrahasznosítva • USA: fa üveg gumi.bőr,text. papír fém műa. kerti hulladék élelm.hull.

  4. A lakossági hulladék megoszlásának alakulása (USA)

  5. Magyarországon: • Papír: 20%, várhatóan itthon is nő (25%-ra 2010-ig) • Komposzt: télen 10-20, a melegebb évszakokban 40-50 % is lehet, csökkenni fog • Fém: 3-5, néhol 10% (fémdobozok), nő • Üveg: 3-4%, nő, mert már alig van visszaváltható • Műanyag: 5-10%, erősen növekszik • Kis része veszélyes hulladék (lásd később)

  6. A hulladék sorsa: • USA: kb. 15 %-át elégetik, 25-30 %-át újrahasznosítják vagy komposztálják, a többit (kb. 60 %) lerakják Magyarországon átlagban kb. 85%-át rakják le, de Bp.-en csak 40-et: 60%-át elégetik Japánban kb. 50 %-át újrahasznosítják!

  7. A települési hulladék mennyiségi növekedésének tényezői • Nagy lélekszámú városok kialakulása • Nem létfontosságú termékek fogyasztása • Kevéssé tartós termékek • Kidobható termékek, eldobható csomagolás • Kis %-ban újrahasznosítás, visszaforgatás • Nincs érdek a hulladék csökkentése mögött (pl. olcsó az E és a földterület), ill. jó üzlet a hulladék”gazdálkodás”

  8. A hulladéktermelés csökkentésének stratégiái • Három stratégia fontossági sorrendben, ami ma még fordítva jelentkezik • Input (bemeneti) stratégia: a fogyasztást és a csomagolóanyagok mennyiségét csökkenteni, a tartósságot növelni • Throughput (köztes) stratégia:1.újrahasználat, 2.újrafeldolgozás • 1 t újrapapír 17 fát ment meg, és 1/2-1/3-nyi E-t fogyaszt. • Alumínium: 95%-kal kevesebb E • Az USA-ban: üveg 22, műanyag 25-30, papír 48, alumínium 44%.

  9. Az újrafeldolgozás nehézségei • A gyárak termékelőállításra épültek, az újrafeldolgozási technológiák még alulfejlettek • A nyersanyag néha még olcsóbb (lásd pl. papír – újra- papír), részben mert a termék árában a környezeti károk nem jelentkeznek • A szelektív hulladékgyűjtés nehézségei Magyarországon: hulladékudvarok, hulladékszigetek * A hulladékudvarokba a lakosság által beszállítható hulladékok: Újrahasznosítható anyagok(papírhulladék, üveghulladék,műanyaghulladék, fémhulladék, gumiabroncsok, textilhulladék): Mo.-n az összes lakossági szilárd hulladéknak (5 millió t) csak kb. 3 %-a hasznosul! Veszélyes hulladékok(szárazelem, savas ólomakkumulátorok, festékes, vegyszeres csomagolóanyagok, elhasznált étkezési olajok, lejárt gyógyszerek, hűtőgépek, egyéb elektronikai készülékek) Egyéb(építési törmelék, bútor, lom, zöldhulladék)

  10. A budapesti szelektív hulladékgyűjtés („A hulladék nem vész el, csak átalakul”): • 2000-ben kb. 500 ezer t, ennek túlnyomó része ipari gyűjtés Megoszlása: fém 350, papír 150, műanyag 5, veszélyes hulladék (főleg akku) 3,3, zöldhulladék 2,5 ezer tonna • A fővárosban mintegy 80-100 hulladékátvevőhely (főleg színesfémre) és több mint 10 lakossági hulladékudvar üzemel (Info: Fővárosi Közterület-fenntartó RT, tel.: 1 312- 5490, www.humusz.hu) • A hulladékudvarokban összesen évi néhányszáz tonna, tömeg%-ban: papír 50-60, üveg 30-40, fém, akku, gépek 3-5.

  11. Az output (kimeneti)-stratégia: minél hatékonyabb és környezetkímélőbb tárolás/megsemmisítés • 1. Hulladéklerakás:megfelelő földterület, földmunka, kialakítás, szigetelés, tömörítés, karbantartás, a fejlődő biogáz kezelése. USA: lerakás a tengerbe stb. • Mo.: 2002-ben kb. 750 lerakó, ebből <50 (!) megfelelő hosszú távon, kb. 130 pedig 2010-ig, + kb. 2000korábbi, bezárt vagy engedély nélküli, illegálisan működő lerakó. OHT: 2010-re max. 100 lerakó legyen • Bp.: a hulladék 40 %-a: 1/5 a dunakeszi (szinte betelt), 4/5 a pusztazámori, lerakóba. (66 millió m3-ra, 50 évre tervezték) • 2. Komposztálás: szervesanyagok aerob bomlása – trágyázás. Európa: Benelux álla- mok, Anglia, Olaszo., Izrael. Nagyüzemi hátrányai, háztáji előnyei.

  12. 3. Égetés:2/3-ára csökkenti a hulladékmennyiséget, + hőt, villamosE-t termel. USA: 15, Svédország, Hollandia 30, Dánia 60 %. USA-átlag: 1 t szemét = 1 hordó olaj. • Problémák: a hasznos anyagok egy része is elég, a hamut/salakot el kell helyezni  veszélyes hulladék (pl. nehézfémek). Szelektív hulladékégetők. Drága üzemeltetés  több településre terveznek  újabb problémák. • Mo.-n 1 lakossági égetőmű: Rákospalota. 2005-ben felújítva, átadva, évi 350-400 ezer t kapacitással

  13. A termelési hulladék • A társadalom kevésbé szembesül vele – „gyárkapuk mögött”. • Mo.-n 50-60%-át, Ny-on még többet újrahasznosítanak a keletkezés helyén vagy távolabb • Kisebb része veszélyes hulladék: tűz- és robbanásveszélyes, korrozív, reakcióképes, mérgező, fertőző, radioaktív anyagok • Kategorizálása Mo.-n: I.o: növ.védőszerek, ólom-, galvániszap, cianid, fenol, savhulladék, kórházi hulladék; II. o.: vörösiszap, fáradtolaj, festék, lakk, ragasztó, mosószer; III. o.: olajos papír, ecetgyártási iszap, üveg- és kerámiaipari hulladék A veszélyes hulladék típusai, származása az USA-ban

  14. A termelési hulladék Magyarországon: • Ipari hulladék(bányászati meddő, kohóipari salak, iszap, pernye, olajfinomítási hulladék stb.) kb. 20-40 millió t • Mezőgazdasági hulladék 35 millió t, ebből biohulladék 30 millió t, élelmiszer-, húsipari hulladék, élelmiszerip. szennyvíziszap 5 millió t • Veszélyes hulladék kb. 5 millió t, ebből vörösiszap (lúgos fémoxidok timföldgyártásból) 0,8 millió, feldolgozóiparból-élelmiszeriparból 1,5-1,5 millió, erőművek, hulladékégetők égési maradéka 1 millió t • A gyárakban, üzemekben becslések szerint 70-100 millió t veszélyes hulladék halmozódik! • Igen kis része lakossági veszélyes hulladék: • A hulladék sorsa: • 15-20% hulladékégetőkbe, • 50% újrahasznosul, • a többi lerakókba.

  15. Évi többszázezer t veszélyes hulladék sorsa ismeretlen! • 1988: Monorierdőn a kutak vize szennyeződött – Cr-tart. anyagot ástak el • 1989: a Kiskunsági NP területén ástak el 1982 óta 10 ezer hordó gyógyszergyári és festékhulladékot • 1980-as évektől: Garéi hull.lerakó: a Budapesti Vegyiművek 65 ezer hordó klórtartalmú benzolszármazékot tett le (gyomirtószer-gyártásból)  talajba szivárgás  1999-2001 között a hordókat elvitték, 17 ezer t-t német, osztrák égetőművekbe + azonban ma is szennyezett a föld • 1990-es é.: Vácon a Chinoin telepéről szivárgott a vizekbe vegyianyag • 1990-es é.: Ürömön a Főv. Gázművek hulladéklerakójából cianidszennyezés a mélybe • 2000-es é: osztrák bőrgyárakból: habzás a Rábán és más határfolyókon

  16. USA: • Szövetségi szabványok szerint évente 50-70, az államiak szerint 200 millió t veszélyes hulladék, ebből (becslés) 40 millió kikerül az ellenőrzés alól • 1970-es é.: a Love-csatorna ügye • Sokezer hasonló lerakó az USA-ban: 1) ivóvíz és felszínalatti vizek szennyezése, 2) élőhelyek tönkretétele, 3) betegségek terjesztése, 4) hatalmas anyagi teher a társadalomra • A világ legnagyobb vegyi szerencsétlensége, 1984: Union Carbide vegyigyár, Bhopal (India), 24 t metil-izocianát, 2500 áldozat, 80-100 ezer ember szenvedett sérülést

  17. A veszélyeshulladék-kezelés stratégiái • Törvénykezés: megelőzés, büntetések, bírságok. Mo.: 1995. évi LIII. környezetvédelmi tv., 1995. évi LVI. tv. a kv. termékdíjról, 1995. évi XLII. tv. a helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről, 102/ 1996. korm. rendelet a veszélyes hulladékok kezeléséről, 1996-os rendeletek szállításukról, ártalmatlanításukról, 2000: hulladékgazdálkodási tv. • Export: még ma is létező gyakorlat, holott már a legtöbb ország tiltja (Mo. is). Világszerte: millió tonnás nagyságrend! • Mo.-n korábban (1980-as é.): hulladékimport Ausztriából, Németországból, transzfer K-ebbi volt szocialista országokba • A gyakorlatban követett stratégia: ártalmatlanító/ megsemmisítő technológiák. • 1. a keletkezés helyén techn. javítás, felhasználás • 2. átalakítás, ártalmatlanítás : fizikai átalakítás/megsemmisítés, savas-lúgos közömbösítés, olaj-vízfázis szétválasztása, kishőmérsékletű hevítés, lebontás stb. • 3. égetés: Mo.-n elsősorban a dorogi égetőműben – 2004-ben súlyos ivóvízszennyezés! Garé, Rudabánya: csak tervezik. További 30 kisebb égető, napjainkban jelentős átalakításokkal (EU-szabványok). Ausztria, Dánia, Hollandia, Norvégia, és Belgium, Svédország: hulladékégető-adó • 4. lerakás – Mo.-n hivatalosan Aszódon, ill. regionálisan Nyíregyháza, Eger, Hernádkércs, Balmazújváros, valamint kisebb helyi lerakókban (30 fölött). Kis és közepes veszélyességű hulladékok: más-más szabványok

  18. A radioaktív hulladék kezelése • Nagy veszélyességű hulladék: Elsősorban kiégett fűtőelemek, ill. biológiai, kísérleti hulladékok • Végleges lerakó a világon még nincs! • Mo.-n Püspökszilágyon kisebb radioaktivitású hulladékok (már nem üzemel), a fűtőelemek Pakson „állomásoznak” (korábban visszavitték a SzU-ba, ill. Oroszo.-ba). • Nagy veszélyességű fűtőelemek: elvi elhelyezés világszerte atektonikus területen, vízátnemeresztő kőzetekbe (pl. gránit, sótömzs, agyag), beton-, üvegburokban • Mo.: 2049-ig (?) „meg kell oldani” a paksi fűtőelemek elhelyezését (kutatások: pl. Bodai aleurolit). Kis- és közepes veszélyességű radioaktívhulladék-lerakó építése Bátaapátiban (2009-ig) • Szövetségi-állami konfliktusok az USA-ban. „Not in my backyard” • Súlyos időbeli kihívás, mivel az atomerőművek időtartama csak néhány évtized, a hulladékot valahol el kell helyezni.

More Related