Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G

1. Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig 2007

2. Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába„Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány” (Orlich, 1980.) • Felkészülés az iskolában folyó ének-zene tantárgy oktatására: • Cél- és követelményrendszer • Tananyag • Didaktikai feladatok • Az oktatás szervezési módjai, a differenciálás csoportos és egyéni feladatai • Alkalmazandó módszerek • Az oktatás eszközei • Az ellenőrzés-értékelés kérdései, feladatai

3. Találkozás az iskolával (dr. Szabó Pál, 1970) • A beiskolázott gyermekek heterogenitása: • Testi fejlettség, egészségi állapot • Otthoni környezet • Intellektuális, értelmi fejlettség • Magatartás • Megkönnyíti az átmenetet: • az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez • pótolni kell a szülőt, óvónőt • alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet • minél érdekesebb tanítás • verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket • játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)

4. Ismerd meg!korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit Ének-zene, dalos játék során feltárhatók: • értelmi fejlettségi mutatók • érzelmi fejlettségi mutatók • szociális fejlettségi mutatók • mozgásos fejlettségi mutatók „… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részt. Megszeretteti az iskolát…”(Kodály, 1964)

5. Általános zenei nevelési elvek • Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományából kell kiindulnia • „Együtt támadt vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét fokozza.” • hat a beszéd kialakulására, a szép kiejtésre, segíti a szókincs bővülését • zeneileg értékes anyag, formálja a közízlést • „A magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik” • „A nyelv is énekel a zene pedig beszél.” • az életkori igényeket és fejlettségi szintet leginkább kielégíteni képes Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

6. Az aktív zenélés első lépése az éneklés • alapja minden más zenei élménynek • a személyiség sokoldalú fejlesztésének eszköze • az emberi hang természetes volta • „Nagy e játékok tisztán emberi értéke is, fokozzák a társas érzést, életörömet.” • A zenei nevelést korán kell kezdeni • „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.” • A zenei műveltség mindenki számára elérhető és járható legyen • a dalos játék nemcsak zenei szempontból értékes, hanem a gyermek általános fejlődése szempontjából is Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

7. Ének-zenei nevelés az óvodában„Nyilvánvaló, hogy észszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve ritmikus és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni bonyolultabbakra.” (Kodály, 1966) • Célja: a zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv ápolása • Feladata: személyiségfejlesztés a zene eszközeivel, zenei képességek, készségek fejlesztése és összekapcsolása más fejlesztési területekkel • Tartalma: minél több zenei élmény, játékosan, sok mozgással • Tudatos, tervezett fejlesztési folyamat megvalósítása

8. A zenei nevelés területei az óvodában • Metrumérzék (egyenletes lüktetés) • Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó) • Dinamikai érzék (hangerő) • Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék • Belső hallás • Intonációs készség, hangképzés • Tonalitásérzék • Zenei memória • Zenei improvizáció • Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által

9. A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor • Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel • Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet • Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet • Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák • A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában • Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására • Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)

10. Óvoda-iskola átmenet Probléma: -új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló képességet igénybe veszik -más-más életkorú, adottságú, szociokultúrális hátterű gyerekek Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: • A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi • Elsajátítják a zenei írás-olvasást • Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel • Irányított, közös éneklés, daltanulás • Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés vágyával • Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására

11. Az óvodai zenei nevelés hatásai Előkészíti az írást, olvasást, a számolást, a nyelvtant

12. A zenei fejlesztés transzfer hatásainak vizsgálata a 6-7 éves korosztálynál (2005) • I. Érzékelés, észlelés  vizuális észlelés 1. zártság, globális észlelés, formaészlelés, szem-kéz koordináció: Hilda Santucci vizsgálati módszere 2. analízisre-szintézisre épülő vizuális memória: 3. alaklátás, formaállandóság: Edfeld-teszt  emlékezet 4. reproduktív emlékezet:„Forma-emlékezet és reprodukció” (Fővárosi útm. 1971.mód.vált.) 5. akusztikus emlékezet, tanulási stratégia (Tarbay Ede: Április)

13.  Képzelet 6. a képzelet szintjének feltárása, ötletesség, absztraháló képesség kimutatása (Szilágyi Domokos: Táncol a sárga…)  Figyelem 7. figyelemmegosztás: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet (szelekció + akusztikus memória)  Értelmi képességek, gondolkodás 8. matematikai feladatok (számfogalom, mennyiségek összehasonlítása, gondolkodási szint felmérése)

14. Anyanyelvi fejlettség„A helyes tanulás módszerének kialakítása a tananyag értelmes feldolgozásával kell kezdődjék.” (Salamon J.)  Nyelvi fluenciát, flexibilitást valamint redefiníciós (átfogalmazó) képességet feltáró feladatok: 9. szövegértelmezés, tartalomelemzés 10. szövegkövetés, tartalom képi megjelenítése, rendszerezési képesség 11. tartalomelemzés, témarajz 12. hangzófelismerés, hangzódifferenciálás, lokalizálás

15. A vizsgálatban elért eredményeket tekintve kitűnik: • a zeneisek a figyelemkocentrációt, a figyelemmegosztást, a motorikus és vizuális emlékezetet, követéses képességet, sorrendiség észlelését igénylő feladatokban lényegesen jobban teljesítettek, • a vizsgálat egészére vonatkozóan rendre átlagot meghaladó, kiegyensúlyozott, csoportdinamikailag kiegyenlített teljesítményt nyújtottak.

16. Ajánlott szakirodalom • Döbrössy János szerk. (2004): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó • Falus Iván (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó • Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica • Forrai Katalin (1970): Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság • Dr. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER • Kodály Zoltán (1964): Visszatekintés I-II. Zeneműkiadó • Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó • Kovács Barbara (2002): A zenei fejlesztő játékokról. Novum Kiadó • Dr. Szabó Pál (1970): Találkozás az iskolával In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság • Szőnyi Erzsébet (1984): Kodály Zoltán nevelési eszméi. Tankönyvkiadó

17. Köszönöm a figyelmet, sikeres tanulmányi évet! Hegedűsné Tóth Zsuzsanna tanársegéd