E N D
A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka.Trópusi,illetve száraz égövi tájakon nem létezik.Tavasszalfelélénkülazélet, virágbaborulnak a növények, kizöldellnekazerdőkés a mezők.A Föld északi féltekéjén március,április és május,míg a Föld déli féltekéjén szeptember,október és november a tavasz hónapjai. A csillagászatitavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart,tehát azészakiféltekénközelítőleg március 21.-június 21,a déliféltekénpedigközelítőleg szeptember 23.-december 21. közé esik.Ezazazidőszak, mikoremelkedikazátlaghőmérséklet, hosszabbodnikezdenek a nappalok, ésszeszélyesséválikazidőjárás. Ebbenazévszakbanesik a legtöbbeső, ennélfogva a nagy áradások is erreazidőszakraesnek. A vándormadarak általábanilyenkortérnekvisszafészkelőhelyeikre.
A tavasz kezdete • A tavasznakkezdeténektöbbféledátumot is szokástekinteni: • • csillagászati (március 21. körül): a tavaszinapéjegyenlőségidőpontja • •meteorológiai: azidőenyhülésévelés a virágzónövényekvirágzásávalkezdődik • •naptári (március 1.):a 3 tavaszihónapmiatt • Természet • Vannak madarak,melyek nem töltik az egész évet egy adott területen,hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak(például:fecske,gólya).Ezen madarak a tavasz beálltával visszatérnek.Ilyenkor szoktak a fák rügyezni.
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.Azévszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól. Ripánál a tavasz mirtuszkoszorús leány, keze telis-tele virágokkal, körötte vidám növendék állatok. A tavaszpontot egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenlően osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal).
Népi hiedelmek a tavaszról “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget” – tartja a népi mondás, melyet idén a természet is igazolt. Igazi tavaszi időnk volt az elmúlt hetekben. Sándor napját a néphiedelem régóta tartja a tavasz hírnökének. Évszázadok óta úgy gondolják, hogy ezek a napok ér véget a fagyos tél és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz. “Statisztikailag ez az év egyik legerősebben melegedő időszak, így mindenképpen van alapja a hiedelemnek” – támasztotta alá a mondókát. Népi megfigyelések erre a hónapra: - március, ha nedves, gazdának nem kedvez- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves- fú és havaz, úgy lesz tavasz- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek- tavaszbúza ravaszbúza- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz