1 / 20

Vulkánosság

Vulkánosság. Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság.

omana
Télécharger la présentation

Vulkánosság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Vulkánosság

  2. Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt, hanem az alacsonyabb hőmérsékleti szintre érve a magmakamrákban megreked, és mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Pl: gránit, gabbró. Ha a magma a felszín felé haladva a földkéreg felső részében szilárdul meg, lencséhez, gombához hasonló kőzeteket (lakkolitot) képez. A kőzetrepedésekbe behatoló magma teléreket hoz létre.

  3. Felszíni vulkánosság Vulkánosságról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét. A magma felszínre lépési helyén képződik a vulkán, a felszínre ömlő magmát pedig lávának nevezzük.

  4. Vulkánok típusai A vulkáni működés és a felszínre kerülő magma jellege a magma kémiai összetételétől függ: A magmát szilikáttartalma (SiO2) alapján csoportosítjuk: • Savanyú: 65%< • semleges: 52-65% • bázisos: 42-52%

  5. Vulkánosság távolodó lemezszegélyeknél A nagy mélységből származó anyag SiO2-ben szegény, bázisos (mélységi magmás kőzetek közül ilyen a gabbró, kiömlési párja a bazalt) Az óceánok mélyén kibuggyanó bazalt jellegzetes kerekded formában szilárdul meg (párnaláva) A bazaltláva hígan folyós, ezért a szárazföldre kerülve elterül. Így jöttek létre Földünk nagy bazaltfennsíkjai és pajzsvulkánjai pl: Manua Loa, Dekkán-fennsík

  6. Manua Loa

  7. Dekkán-trapp

  8. A szarvaskői párnaláva

  9. Vulkánosság közeledő lemezeknél Az árkokhoz kötődő tűzhányók magmája nem az asztenoszférából származik, hanem az alábukó és megolvadó kőzetlemezből. Ezek szilikátokban gazdag, savanyú vagy semleges kőzetek (gránit – riolit, diorit – andezit) Az itt kiömlő láva sűrű, ezért vulkáni kúpok keletkeznek. A kitörések gyakran heves robbanással járnak.

  10. Rétegvulkán • A magmacsatornán felnyomuló anyag a központi kürtőn keresztül kerül a felszínre. A kürtő a felszínen a kráterben végződik. A kráter tetejét egy heves robbanás a magasba röpítheti, így jönnek létre a kalderák. • A vulkán megszilárdult lávacseppeket, ökölnyi vulkáni bombákat is kidobál. • A bombáknál kisebbek a lapillik, a gömb, vagy lencse alakú lávacseppek.

  11. Rétegvulkán

  12. Vulkánkitörés Kaldera

  13. Vulkánkitörés a kőzetlemezek belső területein A vulkánok láncszerűen helyezkednek el Kialakulásukat a forró foltokkal magyarázzák. E pontokon a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba és így jönn létre a vulkáni tevékenység.

  14. Hawai-szigetek

  15. A vulkáni utóműködések(posztvulkáni tevékenységek) • fumarolák: sok oldott anyagot tartalmazó vízgőzkitörések • Szolfatára: kénes kigőzölgések (200-400 fokos) • Mofetta: szén-dioxidos kigőzölgések (Torjai Büdös-barlang) • Gejzírek: a kőzetrepedésekbe kerülő víz forráspontig emelkedik, a meginduló buborékképződés hatására a vízoszlop a magasba lövell. • Iszapfortyogók: meleg vize sok agyagásványt old ki a kőzetből • Szénsavas források: savanyúvizek (Mátra – csevice)

  16. Fumarola

  17. Szolfatára

  18. Mofetta

  19. Gejzír

  20. Iszapfortyogó

More Related