Az ápolás minőségügyi standardjai

2. Az ápolás minőségügyi standardjai • WHO 1993: Kiváló minőségű az az eü. ellátás, amely a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximalizálása és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt támasztott elvárásoknak.

3. A minőség  több (négy) komponense van • Teljesítmény (technikai minőség) • Felhasznált erőforrások (közgazdasági minőség) • Rizikómenedzsment (a szolgáltatáshoz kapcsolódó károsodás) • Beteg/ fogyasztó megelégedettsége

4. Minőségvizsgálat Struktúra: a környezet feltételei (épületek, kórtermek, komfort) tárgyi feltételek(ápolási eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszer, élelmezési anyagok, műszerek, informatika, takarítási eszközök) személyi feltételek (személyzet száma, kvalifikáltsága, képzési-továbbképzési rendszer, munkaköri leírások, stb.)

5. Folyamat: az egészségügyi ellátás folyamatai (ápolási folyamat, diagnosztikus eljáráspk, terápiás folyamatok, stb.) irányelvek, standardok • Irányelv: szisztematikusan felépített állítások rendszere, amelyek a gyakorló szakembernek és a betegeknek az egügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő az orvostudomány adott területén. • Standard: előre megfogalmazott elvárások összessége, melynek teljesítése szükséges feltétele a kívánt minőség eléréséhez.

6. Eredmény: • egészségi állapot • nozokomiális fertőzések aránya • a beteg jelenlegi és/vagy jövőbeni eg.-i állapotában bekövetkező változások(az egügyi beavatkozások, ill. szolgáltatások következményeként)

7. Az egügyi szolgáltatások minőségének mutatói jellemzői: • mortalitás • morbiditás • egügyi állapotváltozás • betegelégedettség

8. Az egügyi intézményekben végzett minőségügyi tev. célja annak biztosítása, hogy a betegellátás megfeleljen a betegek, hatósági és szakmai felügyeletek. a tulajdonos és a finanszírozó szakmai elvárásainak. • A minőségjavítás 2 módja: a minőségbiztosítás és a folyamatos minőségfejlesztés

9. Minőségbiztosítás: - a kitűzött célok ismeretében meg kell figyelni a mindennapi gyakorlatot, és ha az eltér a céloktól, akkor korrekciós intézkedéseket kell hozni. • A betegek szempontjából a minőségnek a köv. kategóriái lehetnek az egügyben: • esélyegyenlőség • igényeknek való megfelelés • elfogadhatóság • hatékonyság, eredményesség • választás lehetősége • megfelelő infó.

10. Folyamatos minőségfejlesztés esetében a folyamatokat és eseményeket folyamatosan monitorozva értékelik, annak érdekében, hogy az esetleges hibákat megelőzzék. Ennek érdekében a folyamatok lépéseit aprólékosan leírják. Az egügyi szolgáltató szervezetben a folyamatok fejlesztésére vonatkozó törekvéseket egy mindenre kiterjedő minőségfejlesztési tev. keretében kell elvégezni mert: • a betegellátási tev. egynél több osztályra vagy egységre terjed ki; • több egyéni feladatot foglalhat magába; • a klinikai és vezetési terület több ponton kapcsolódik egymáshoz.

11. A minősítés módjai: • Akkreditáció:egy külsőszervezet az adott egügyi intézményt közvetlenül értékeli és vizsgálja, hogy tev.-i megfelelnek-e az akkreditációs standardoknak(előírásoknak). Az akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült biz. tev-k meghatározott feltételek szerinti végzésére. • Tanúsítás:azt vizsgálja, hogy az adott egügyi intézmény minőségügyi rendszere megfelel-e az előírásoknak, és ezáltal képes biztosítani az ellátás elvárt szintjét, valószínűleg megfelel majd a normáknak. Az akkreditációval szemben nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét.

12. A minőségbiztosítás bevezetésének lépései: 1.       A vezetők egyértelmű elkötelezettsége a minőségbiztosítás mellett. 2.       Az előkészítő csoport létrehozása(megkezdi a minőségi helyzet felmérését, megvizsgálja a lehetőségeket, javaslatot tesz a rendszer jellemzőire, t3erjedelmére) 3.       Rendszerdokumentációk elkészítése(kézikönyv, iratminták, eljárások kidolgozása)  – minőségi kézikönyv – minőségi tervek, folyamatleírások – kapcsolódó dokumentumok.

13. 1.szint: Minőségirányítási kézikönyv: meghatározza a rendszer felépítését • 2. szint: Eljárási utasítások; Osztályos működési rendek; Szabályzatok; Szerződések, jogszabályok. • 3. szint: Betegellátási utasítások; Munkautasítások; Szakmai irányelvek; Munkaköri leírások; Minőségügyi feljegyzések.

14. 4. Minőségbiztosítást végzők képzése • 5. A minőségbiztosítás bevezetésének ütemezése. • 6. A rendszer gyakorlati alkalmazásának megkezdése, a gyak. foly. ell., a tapasztalatok alapján a dok. javítása, véglegesítése. • 7. Próba-audit (audit: az alkalmazható standardok/eljárások teljesítésének értékelése) • 8. Ha megfelelő eredménnyel zárul le, akkor kiválasztják és megbízzák a tanúsítót, aki a vizsgálatok alapján értékeli a minőségbiztosítási rendszert.

15. Az ápolók szerepe és funkciói a minőségbiztosítási rendszerben: • individuális ápolás tervezése, végrehajtása, eredmények értékelése; • az ápolási folyamat precíz dokumentálása; • ápolási dokumentáció fejlesztése; • ápolási protokollok kidolgozása; • szakmai továbbképzéseken és tudományos rendezvényeken való részvétel; • részvétel az ápoláskutatásban; • A minőség folyamatos fenntartása érdekében a célokat,irányelveket, standardokat rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

16. Az Európai Tanács ajánlását figyelembe véve, nálunk az 1997. Évi CLIV. Törvény: Kötelezővé tette minden eü. intézményben a belső minőségügyi rendszer működését A belső minőségügyi rendszer célja • A szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése (lehetséges hibák megelőzésének tervezése is) • A szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéshez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése

17. A hiányosságok okainak feltárása, az azokból adódó költségek, károk csökkentése • Megfelelés a szakmai és minőségügyi követelményeknek, és a saját követelményrendszer fejlesztése • ISO 9000:2000, MES • Standard: az alkalmazattak felé támasztott olyan specifikus követelmény, amelyet egy bizonyos tevékenységben vagy eredményben határoznak meg, amelyhez az alkalmazottak tevékenységét viszonyítják.

18. Szakmai, ápolási standardok→bizonyítékokra épülnek, mérhetőek, folyamatos fejlesztés • Dokumentáció, laboratórium, tűzvédelem, veszélyes hulladékok, radiológiai vizsgálatok, gyógyszerek tárolása • Bizonyítékokon alapuló ápolás: milyen  bizonyítékaink vannak arra, hogy az alkalmazott eljárások megfelelnek a tudomány mindenkori állásának, hatékonyak, alacsony kockázatúak

19. Szükségletfelmérés • Hogyan? • Mikor? • Ki?

22. Maslow

23. EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG WHO Az egészség teljes testi, lelki és szociális jóllét, és nem csupán a betegség és fogyatékosság hiánya. Az egészség dimenziói: • Biológiai: szervezetünk megfelelő működése • Lelki: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, ill. a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni béke jele • Mentális: tiszta és következetes gondolkodásra való képesség • Szociális:másokkal való kapcsolatok kialakításának képessége

24. A betegség a testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza az embert a mindennapos tevékenysége elvégzésében, és a társadalmi életben való részvételben. • Homeosztázis: tökéletes alkalmazkodás a külvilág  behatásaival szemben.

25. BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK KÜLSŐ OKOK • Élő • Élettelen

26. BELSŐ KÓROKI TÉNYEZŐK • Immunológiai reakciók • Genetikai állomány károsodása • Pszichoszociális okok, pszichoszomatikus betegségek Élő kóroki tényezők: egy v. többsejtű kórokozók Kórokozók bejutása: bőr, légutak, tápcsatorna Fertőzés elleni védekező mechanizmusok • Sérülésmentes bőr- és nyálkahártya felszínek • Légúti nyák, csillók, reflexek • Normálflóra • Gyomorsav

27. Károsodás: közvetlen v. közvetett úton sejt-és szövetkárosodás, autoimmun betegségek, daganatos betegségek • Baktériumok, 1-2 µm, gömb, pálcika, spirál, toxinok, • Vírusok, 20-400 nm, nincs anyagcseréjük, sejt pusztulása, osztódása, lappangó fertőzések kialakulása • Gombák, 1 v, többsejtű, telepes, mérgező vegyületek,felszínes, mélyfertőzések, normál flóra

28. Protozoonok,20-400µm,  egy részük élősködő, terjesztő állat kell hozzá, toxoplasmosis, malária pneumocystis, cryptosporidiosis • Férgek, többsejtű élősködők, széklet/talaj, szennyezett ételek, kéz, nyers hús • Rovarok, szúnyog, légy, kullancs, külső okok, élettelen Környezeti ártalmak, táplálkozással kapcsolatos betegségek Kémiai anyagok, légutakon, tápcsatornán, bőrön, Fizikai tényezők: mechanikai, hő, elektromos-, sugár- ártalmak,

29. Kémiai hatások • Kémiai anyagok, gyógyszer, vegyszer→sejtkárosodás, módosítás→immunrendszer idegenként ismer fel, • rosszindulatú daganatok

30. Fizikai hatások • Mechanikai erők, balesetek • Hőhatás, égés, fagyás, hőguta, kihűlés • Elektromos hatás: égés, szívizom fibriláció, légzés, keringés      központ károsodása • Sugárzás: mennyiség, behatás függő, UV, égés, bőrrák • Ionizáló:atombomba, reaktor balest, rtg, • Nyomásváltozások : légnyomás, keszon • Oxigénhiány

31. belső okok • Immunológiai reakciók Normális reakció, védelem, elpusztítja a kórokozókat, ellenanyagok, falósejtek, kilökődés Túlérzékenységi, allergiás reakciók: szervezetbe jutott anyagot felismeri, ellenanyagot termel, hízósejtek felszínén rögzülnek, következő alkalomkor a hízósejtekben tárolt anyagok kiáramlanak Autoimmun betegségek Immunhiányos betegségek: immunrendszer működésének részleges v. teljes hiánya, veleszületett, szerzett, betegségek, terhesség, külső kórokok • Genetikai betegségek, genetikai állomány károsodása Veleszületett Szerzett, örökítőanyag károsodása(DNS)

32. Pszichoszociális kórokok Pszichoszomatikus –szomatopszichés betegségek gyomorfekély, hypertónia, szívinfarktus, depresszió-csökkent immunválasz Szociális hatások: anyagi helyzet, elismerés, biztonság

33. BETEGSÉGEK LEFOLYÁSA, JELLEGZETESSÉGEI • HEVENY (akut) 1-2 naptól néhány hétig, heves tünetek • FÉLHEVENY (subakut) lassúbb kifejlődés, nem heves   tünetek, elhúzódó lefolyás • IDÜLT (krónikus) évekre, évtizedekre elhúzódó, lassú lefolyású, tünetei kevésbé szembetűnők, de heveny fellángolások előfordulnak

34. Lappangási szakasz: kórfolyamat elindulásától a tünetek jelentkezéséig, fertőző betegségek, daganatok, • Bevezető szakasz: a betegség általános tünetekkel jelentkezik, védekező mechanizmusok aktiválódása (láz, fvs emelkedés), élettani folyamatok felborulása • Kifejlődési szakasz: betegségre jellemző tünetek

35. Módosító tényezők: öröklött, szerzett Élettani: nem, életkor Szerzett, nem specifikus: védekező mechanizmusok károsodása A BETEGSÉG KIMENETELE • Gyógyulás, teljes, részleges • Maradandó elváltozások • Komplikáció, újabb betegség társul • Kiújulás (recidíva) • Halál, klinikai, agyhalál

36. A SZERVEZET REAKCIÓI • adaptációs mechanizmusok A szervezet alkalmazkodóképessége genetikailag meghatározott anyagcsere-folyamatok teljesítőképességén múlik. • Normális • Kompenzált: kóros körülmények között is működőképes, új egyensúlyi állapot alakul k • Dekompenzált: viszonylagos egyensúly felborulása, sejt, szerv, szervezet nem tud alkalmazkodni

37. Sejtek alkalmazkodása: • Növekvő igénybevétel-hypertrófia ( osztódásképtelen )-hyperplázia(osztódásra képes sejtek) • Kedvezőtlen hatások- atrófia-involúció • Metaplázia: hám v. ktsz-et másik típusú hám v. ktsz. Vált fel • sejtkárosodás Ha az ártalom adaptációs mechanizmusokkal nem ellensúlyozható, sejtkárosodás alakul ki.

38. Visszafordítható (reverzibilis) sejtkárosodás: • sejtek, szervek duzzadása (vesékben O2 hiány) • zsíros elfajulás (máj, energiaigényét zsírok lebontásával fedezi), O2 hiány, mérgek Visszafordíthatatlan (irreverzibilis) sejtkárosodás • Sejthalál: nekrózis, vérzéssel, vérzés nélkül • Programozott sejthalál- öngyilkos sejtek a károsító hatást követően energiaigényes folyamatsort indít el. Normálisan is előfordul

39. – beteg fogadása – beteg elhelyezése – beteg áthelyezése – tájékoztatás – értékkezelés – dokumentációs feladatok – beteg távoztatása – ápolási zárójelentés

40. Textíliák • Csoportosítás • Kezelésének szabályai • Átvitt fertőzések elkerülésének lehetőségei • Munkaruha

41. Az élősködők (paraziták) olyan élőlények, melyek más élőlényeken vagy bennük (gazdaszervezet) élnek és annak kárt okoznak. Bejutási hely: • szájon át: lenyeljük,a bélben maradnak vagy a bélfalon átjutva más szervekhez vándorolnak • bőrön át :közvetlenül átfúrják, vagy fertőzött rovarok csípése (vektor) révén, mezítláb járó ember talpbőrén át hatol be

42. Kimutatása: • véréből • székletéből • Vizeletéből • Szövetminta

43. Életciklusuk: • egysejtűek, a gazdaszervezeten belül szaporodnak • bonyolult életciklusuk van, melyben a peték vagy lárvák hosszú ideig maradnak a természetben vagy valamely ízeltlábúban, mielőtt fertőzőképessé válnak • Ha petével szaporodó élősködő telepszik meg a tápcsatornában, petéi a széklet mikroszkópos vizsgálatával megtalálhatók. Az antibiotikumok, a hashajtók és a savkötők (antacidumok) csökkenthetik a paraziták számát, kimutatásuk a székletben körülményessé válik. • Az ételekben, az italokban és a vízben gyakran vannak élősködők a világ olyan tájain, ahol a tisztaság és a fertőtlenítés nem áll magas fokon. • A fejlődő világban ezért étkezéssel kapcsolatban érdemes megszívlelni a "süsd meg, főzd meg, hámozd meg, vagy dobd el" tanácsot. • Bizonyos élőlények a fagyasztást is túlélik, így akár a jégkocka is fertőzhet, ha nem tiszta vízből készítették.

44. Rühesség (scabies) • A rühesség (scabies) atkafertőzés, mely apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. • A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban. • Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket. • A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A lárvák néhány napon belül kikelnek.

45. A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike. Különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járványszerűen. Erősen fertőző.

46. Tünetek: • erős viszketés, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt, amely éjszaka a legkínzóbb • Atkajáratok:  felhámban ferdén lefelé haladva annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, onnan a bőr felületével párhuzamos irányban halad előre, keskenyek, 1-2 cm-nyi hosszúak, legtöbbször kacskaringósan futnak. • Szabad szemmel általában nem láthatók, külső nyílásuk a belé jutott piszoktól sötétebb, belső, vakon végződő végükben  egy fénylő fehér pontocska ül - ez az atka. Kedvelt tartózkodási helye: • azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, • hónalj és kezek.

47. leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén • Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. • A járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el. • Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják a felmaródott, 1-2 mm átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások), amelyek elszórtak, nem tömörülnek szorosan egymás mellé.

48. Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet Megfigyelés szempontjai: • A jellegzetes tünetek, a viszketés és járatok együttese • Kaparék vétele a járatokból,  mikroszkópos vizsgálat • anamnesztikus adatok:  esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása. • Megfigyelés nővéri, dg. orvosi feladat • dokumentálás

49. Kezelés • atkák és peték megsemmisítése • chlor-ciclohexan tartalmú emulzió vagy zselé, ill. benzil-benzoát oldat (Linimentum scabicidum) • Zuhanyozás után, majd fél órával később megismételve az egész testet le kell kenni a nyaktól a lábujjakig. • 24 órán keresztül bekenve, lemosás nélkül. • Makacs fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni.

50. Következmények: • vakarás olyan sebeket ejthet a bőrön, amelyek elfertőződhetnek, ezért a vakarást meg kell próbálni elkerülni. • nagyon erős a viszketés csillapítása. • Ha valamennyi atka elpusztult, az elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. • kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy nagyon érzékeny bőrű a beteg, az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, sokszor hosszú időt vesz igénybe.