1 / 22

GAZDASÁGPOLITIKA

GAZDASÁGPOLITIKA. ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT I. 1946. Államosítás (nehézipar, bányászat). A forint bevezetése. 1947. Bankok államosítása. 1948. Minden 100 fő feletti üzem államosítása.

perry
Télécharger la présentation

GAZDASÁGPOLITIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. GAZDASÁGPOLITIKA ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE

  2. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT I. 1946. Államosítás (nehézipar, bányászat). A forint bevezetése. 1947. Bankok államosítása. 1948. Minden 100 fő feletti üzem államosítása. 1949. KGST megalakulása, tőzsde megszüntetése, államosítás kiteljesítése, TSZ-ek erőszakos létrehozása, beszolgáltatási rendszer. 1949-től: Tervrendszer, öt éves tervek. Az első tervet sikerült túlteljesíteni  a tervrendszer hatékony, ill. alultervezték magukat.

  3. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT II. A kezdeti lendület már 1952-ben megtört. Ekkor szovjet mintára: „magas felhalmozási ráta politikája” (beruházások erőltetett növelése). Eszközök: belső fogyasztás leszorítása, külső források igénybevétele. 1952-58: Kifulladt már az újjáépítés lendülete, de továbbra is ragaszkodtak a tervekhez. A célokat folyamatosan módosítani kellett. Felduzzasztották az adminisztrációt létszámát, az erőltetett iparfejlesztés volt az elsődleges. 1958: A KGST-ben Bukaresti árelv.

  4. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT III. 1959-65: A mezőgazdaságban nagyarányú a kollektivizálás, ezzel párhuzamosan a visszaesés. Háttérbe szorult a magántulajdon. 1966-72: A belső fogyasztás növekedésnek indult. Reformkísérletek kezdődtek: 1968. „új gazdasági mechanizmus” 1972: A reform lefékezése.

  5. AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS ELEMEI • A központi tervezés szerepének csökkenése, a vállalati önállóság növelése a termelés és a beruházások terén. • Liberalizálódtak az árak, egyes termékek árai a paci keresletnek megfelelően alakulhattak. • A központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb szabályozás váltotta fel.

  6. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT IV. 1973-1979: 1973: Első olajárrobbanás. Az áremelkedés megállítás a határoknál. Az összes Keleti Blokkhoz tartozó országban elindult a növekedés visszaesése, a válság. A világgazdaságban különböző válaszok születtek a válságra, de a KGST nem vette észre a szerkezetváltás szükségességét. Bukaresti árelv kiigazítása. Első komolyabb hitelfelvételek. 1979. Második olajárrobbanás: újabb hitelek Megkezdődött a külkereskedelem reláció szerinti diverzifikációja.

  7. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT V. 1980-1989: ’80-as évek elejére Magyarország is a fizetésképtelenség határára sodródott. 1982-ben hazánk belépett a Valutaalapba és a Világbank-csoportba a kedvezőbb hitelfeltételek miatt. 1984: Állam tulajdonosi jogainak decentralizálása, üzemek tulajdonosai a vállalati tanácsok Megindul a gazdasági rendszerváltozás. 1987: Két szintű bankrendszer, új adórendszer. 1988: Társasági törvény

  8. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1990-1994 KÖZÖTT I. 1990-1992: Súlyos recesszió, transzformációs válság A visszaesés okai ((Kornai János): • A tulajdonviszonyok átalakulása, beruházások csökkenése. • Az eladók piaca átalakul vevők piacává. • A gazdaság ágazati és termékszerkezetének átalakulása. • A KGST kereskedelmi rendszerének összeomlása. • A vállalati méretstruktúra változása, alacsony kapacitás-kihasználtság. • Az inputkészletek mérséklődése, a kereslet csökkenése.

  9. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1990-1994 KÖZÖTT II. 1990-1992: 1990: Értékpapír-törvény, tőzsdék megnyitása KGST megszűnése (1991) Komoly lépések a piacgazdaság kiépítéséhez. Megkezdődött a privatizáció (Állami Vagyon-ügynökség). A fogyasztás és a beruházás csökkenése nem volt olyan nagymértékű, mint a GDP-visszaesés. A cserearány 6-10 százalékkal romlott. Magas kamatszint  nem kedvez a beruházásoknak. Államadósság szintje tovább emelkedik.

  10. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1990-1994 KÖZÖTT III. 1992-1994: Felgyorsul a privatizáció üteme Egyre jelentősebb a külföldi működőtőke-beáramlás Recesszió Nyugat-Európában Továbbra is rossz makrogazdasági adatok (ikerdeficit!) Pénzügyminiszterek: Rabár Ferenc (1990), Kupa Mihály (1990-1993), Szabó Iván (1993-1994)

  11. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGÉNEK ALAKULÁSA (1991-2006)FORRÁS: ECOSTAT (2008)

  12. A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ÉS ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN (1990-96)FORRÁS: GÁSPÁR PÁL (1999)

  13. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1994-1998 KÖZÖTT I. Ikerdeficit miatt: 1995. március Bokros-csomag. Szükség volt kiigazításra, bár egyes elemek megkérdőjelezhetőek. A Bokros-csomag elemei: Monetáris, árfolyam-politika: • Forint egyszeri 9%-os leértékelése • Csúszóárfolyam-rendszer (CrawlingPeg) bevezetése • Konvertibilitás megvalósítása folyamatosan

  14. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1994-1998 KÖZÖTT II. Fiskális és jövedelem-politika: Vámpótlék bevezetése (8%) Szociális, egészségügyi kiadások csökkentése (pl.: GYES rászorultsági alapon, fogorvosi ellátás) Felsőoktatási tandíj (3000 Ft/hó) Jelentős reálbér-csökkenés Leépítések a közszférában

  15. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1994-1998 KÖZÖTT III. 1995-1997: Megindul az exportorientált GDP-növekedés (fenntartható növekedési pálya). A külső környezet javul, EU-konjunktúra kedvező. A privatizáció „aranykora” – az államadósság törlesztésére is jutott a bevételekből.

  16. REÁL GDP-NÖVEKEDÉS MAGYARORSZÁGON (%) (1990-2000)FORRÁS: KSH (2011)

  17. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1998-2002 KÖZÖTT IV. 1998-2000: között dinamikus növekedés, kedvező világgazdasági helyzet, 2000-ben több, mint 5 százalékos reál GDP-növekedés! 2001: Világgazdasági helyzet romlik. Választási kényszer: nagyobb növekedés-visszaesés szerkezetváltozással (kínálat-orientált) vs. belső fogyasztásra koncentrálás (kereslet-orientált) kisebb növekedés-áldozattal.

  18. A 2001-ES VILÁGGAZDASÁGI MEGTORPANÁS OKAI • Az informatikai buborék kipukkadása (korrekció) • Vállalati botrányok • Terrortámadás  biztonsági költségek növekedése, turizmus csökkenése Az USA-ban a megtorpanás egy évig tart (2001: 0,8%-os növekedés), Európába begyűrűzik és itt két évig tart.

  19. A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1998-2002 KÖZÖTT V. A 2001-es irányváltás elemei: Fiskális expanzió (állami megrendelések, támogatott lakáshitelek, minimálbér-emelés) Egyensúly megbomlása Monetáris és fiskális politika összhangjának megbomlása Monetáris politikai változások: Árfolyam-lebegtetési sáv kiszélesítése ( ± 15%-ra) Csúszó árfolyam-rendszer megszüntetése Devizaliberalizáció Inflációs célkövetés stratégiájának bevezetése

  20. ÉPÍTŐIPAR, MINT HÚZÓÁGAZAT

  21. MINIMÁLBÉR-EMELÉS

  22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!TOVÁBBI SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!

More Related