2k likes | 3.66k Vues
A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig). Bonyolult, már-már „modern” időszak. A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó, copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a romantikus stílus és a realizmus
E N D
Bonyolult, már-már „modern” időszak • A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó, copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a romantikus stílus és a realizmus • Egy-egy alkotó sokszor nem is sorolható be egyértelműen egyik vagy másik stílusba • Kezd eltűnni a korstílusok eddigi egyneműsége
A klasszikus ókor más korokban is hatással volt az európai művészetre • Reneszánsz, 20. századi újklasszicizmus stb.
1. A név: klasszikus • Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása • Tökéletes, példaképül ajánlható • Művészeti értelemben: az antik (görög-római) művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e. 5-4. sz.) alkotásaihoz
2. Földrajzi elterjedése • Európán kívül a gyarmatokon, vagy volt gyarmatokon (pl. USA) is jellemző
A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás (tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb.) az egyik kiváltója 3. Szellemisége Voltaire és Rousseau
A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény Az ésszerűség, a szabályok, a renderkölcsi szükségszerűség is
Winckelmann fejti ki, hogy milyen úton kell a művészetnek haladnia, a „Gondolatok a görög művészet utánzásáról a festészetben és a szobrászatban” című művében Nagy művész akarsz lenni?Másold a görögöket!
Német származású régész, művészettörténész Ő különíti el az antik görög művészet alkotásait korszakonként Winckelmann
„Nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi őket, ezt kell elérniük a modern kor művészeinek is saját alkotásaikban Nyugalom, szépség, ésszerűség (a túlzások kerülése), monumentalitás (erő, emelkedett ünnepélyesség) De mi a jellemzője a görög művészetnek Winckelmann szerint?
Az új eszmékért lelkesedők áramlanak Itáliába, a művészetek földjére Az ekkoriban megkezdett pompeji ásatások növelik az antikvitásról nyert ismereteket 5. Az antikvitás divatja
Múzeumok (a tudomány és a művészet temploma) Bankok (kapitalizmus) Állami épületek (politikai hatalom) Új építészeti feladatok: új középületek
Hasábok, kockák (épülettest) Hengerek (kupoladob) Félgömbök (kupola) Szimmetria, áttekinthetőség Nyugodt arányok (aranymetszés) Tiszta tömegek, egyszerű geometriai formák
Zárt falsíkok, visszafogott díszítmények, szabályszerűen alkalmazott antik épülettagozatok (timpanonok, oszloprendek)
Az Európa-szerte ekkoriban épülő gyűjteményi épületek jellemző példája Szimmetrikus, díszudvaros főhomlokzat
A teljes homlokzatot szabályos ión oszlopos folyosó (kolonnád) határolja
A múzeum könyvtára • Az épületbelsőben megjelenik a kupolás, centrális tér motívuma
A kupola tetején lévő köralakú nyílás (opeion, antik idézet: a római Pantheon)
A magyar klasszicista építészet egyik legfontosabb korai alkotása Nemzeti jellegzetességet is mutató (a nemes építőanyagok rideg ünnepélyessége helyett alkalmazott tégla), az alföldi, alacsony építésű városképbe szervesen illeszkedő, széles homlokzatú épület
A kupolás, centrális épület alapfalainak a középkori, tűzvészben elpusztult Szent András-templom alapjaihoz kellet igazodniuk
Péchy centrális tervét anyagi okokból nem tudták teljesen kivitelezni, a módosításokat Rabl Károly építésvezető végezte el A tervezett kupola elmaradása még szélesebbé teszi a szimmetrikus, két tornyos, ión féloszlopokkal és timpanonnal díszített homlokzatot Cegléd
A belső fehérre meszelt, csak építészeti tagozatokkal (pilaszterek, párkányok) díszített falai a református előírásokat követik Ebben az épületben olvasta fel Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben
A legnagyobb magyar klasszicista építész főműve, a magyar klasszicizmus főműve Pollack Mihály
A Széchényi Ferenc felajánlására létrejövő gyűjtemény elhelyezését szolgálta, nemzeti kultúránk jelentős intézménye
Célszerűség és reprezentáció • 2 udvar köré szerveződő, folyosókra fűzöttteremsorok téglány tömbje (célszerűség) • A bejárati szabadlépcső, a nyitott oszlopcsarnok, az előcsarnokok, a 3 karos lépcsőház, a Pantheon-szerű kupolaterem, és a díszterem ünnepi hangulatot teremtenek
Tiszta geometriájú tömegek, sík falak, kiegyensúlyozott, mértéktartó díszítmények
A főtengely reprezentatív térsorát indító portikusz 8 oszlopa és szobordíszes timpanonja
A kazettás kupola és az 1:1 arányú tér klasszikus idézet Az emeletPantheon-szerű körterme