Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon

1. Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA, Verseny és Szabályozás 2007, 2008. május 14.

2. Kutatás tárgya • A hazai kiegyenlítő energia piac árazási rendszere elősegíti-e a villamos energia piac biztonságos, de egyúttal takarékos (alacsony tartalék-kapacitások melletti) működését?

3. Kiegyenlítés I. • A villamos energia speciális termék mert: a keresletet és a kínálatot folyamatos egyensúlyban kell tartani, miközben a villamos energia nem tárolható. • A tervezett és a tényleges fogyasztás közötti különbséget a hálózat üzemelésért felelős szereplő az erőművek (fogyasztók) fel- és leszabályozása révén egyenlíti ki. • A kiegyenlítés költségei beépülnek a villamos energia végfelhasználói árába. • Liberalizált piaci környezetben a kiegyenlítő energia beszerzése és értékesítése elkülönült piacokon történik.

4. Kiegyenlítés II.

5. Kiegyenlítő energia beszerzése • Lekötött tartalékkapacitások: 1300 MW (vö.: összes beépített kapacitás: 8700 MW; éves csúcsfogyasztás: 6500 MW) • A beszerzés napi rendszerességgel tartott aukciókon történik. • A rendszerszintű szolgáltatások költsége: kb. 35 Mrd forint évente, kb. 1 Ft/kWh.

6. Kiegyenlítő energia elszámolása • A villamosenergia-piac szereplői (termelők, kereskedők, nagy fogyasztók) mérlegkörökbe szerveződnek. • A mérlegkör felelős (kereskedő) naponta összesíti a mérlegkör tagok tervezett másnapi termelését és fogyasztását és a kiegyensúlyozott menetrendet leadja a rendszerirányítónak. • A negatív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát vásárolnak a rendszerirányítótól. • A pozitív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát adnak el a rendszerirányítónak.

7. Az elszámoló árakkal szembeni követelmények • Ösztönözniük kell a menetrendtartásra: • pontos tervezés (az eltérések „ne legyenek túl nagyok”) • a tervezett/becsült fogyasztással megegyező menetrend • Robosztusnak kell lennie a rendszerirányítás fizikai- és pénzügyi stabilitását veszélyeztető arbitrázs tevékenységgel szemben

8. Kiegyenlítő energia elszámoló árai • Erősen szankcionáló rendszer, • de aszimmetrikusan büntető árakkal: • Deficit költsége: PPKE – P = 6 Ft/kWh • Suffucit költsége: P – PNKE = 14 Ft/kWh • Ezért alultervezésre ösztönöz. PPKE(pozitív kiegyenlítő energia ára) P (nagykereskedelmi vill. energia ára) PNKE(negatív kiegyenlítő energia ára) PPKE = Max{1,5*Pközüzem; Pfelszabályozás} PNKE = Min{0,08*Pközüzem; Pleszabályozás}

9. Kiegyenlítő energia igénybevétel szerkezete • A kereskedők alultervezése miatt az országos mérleg egyenlege jóval többször volt deficites mint szufficites.

10. Következtetések • A kiegyenlítés társadalmi költsége feltehetően magasabb az optimálisnál mert: • a büntető árrendszer a kereskedőket vélhetően az optimálisnál pontosabb tervezésre ösztönzi, • ugyanakkor az aszimmetrikus árrendszer és az időről-időre felmerülő arbitrázs lehetőségek a kereskedőket az alultervezésben teszi érdekeltté, ami felszabályozási többletköltségeket eredményez.

11. Lehetséges megoldások • A kiegyenlítő energia beszerzési árához igazított elszámoló árak – probléma: piaci erőfölény a szabályozó energia piacon. • Választott megoldás (2008-): PPKE = Max{EEXbaseload; Pfelszabályozás} PNKE = Min{EEXbaseload; Pleszabályozás}

12. Köszönöm a figyelmet!