Download
1 / 22
220 likes | 338 Vues
Tavak morfológiája. Vízgyűjtő Area-koefficiens Hossz hossz (l) = a lét legtávolabbi pontot összekötő egyenes hossztengelye = szemközti partokat közti felezőpontokat összekötő vonal mélységi hossztengely = a meder legmélyebb pontjait összekötő vonal Szélesség
E N D
Tavak morfológiája • Vízgyűjtő • Area-koefficiens • Hossz • hossz (l) = a lét legtávolabbi pontot összekötő egyenes • hossztengelye = szemközti partokat közti felezőpontokat összekötő vonal • mélységi hossztengely = a meder legmélyebb pontjait összekötő vonal • Szélesség • A hosszúság vonalra merőleges, partól partig tartó egyenes • Legnagyobb szélesség (bmax) • Legkisebb szélesség (bmin) • átlagos szélesség • Mélység • Maximális mélység (zm) • közepes mélység • Relatív mélység • A legnagyobb mélység hány százaléka a tó közepes átmérőjének
Tavak morfológiája • Terület (A) • Planiméterrel határozzuk meg, vagy újabban GIS-sel • Térfogat (V) • Integráljuk a batimetrikus térkép mélységvonalai közti térfogatot • Parthosszúság (L) • Térképről GIS, erre szolgáló eszközzel (rotometer, kurviometer, kartometer) mérjük. • Part tagoltság (DL) • A tó felületének megfelelő kör kerületének a part hosszához való aránya • Meder mélyülése Tetszés szerinti helyen két kiválasztott pont távolságának és vízmélység különbségük aránya. S (%) = 100 * L / h • Tartózkodási idő • Mennyi idő alatt lehet az üres tómedret a természetes befolyók vizével feltölteni. A tó térfogata és a befolyó vízhozamának aránya
Vízmozgások U = sebesség L = a meder referencia hossza = kinematikus viszkozitás • Laminális és turbulens áramlás • Reynolds szám R<500 laminális 2000< R turbulens • Turbulens viszkozitás (jóval magasabb mint a molekuláris) • Áramlások • Langmuir cirkuláció • Szélkeltette áramlás (vízszint kilendülés denivelláció) • Konvekciós áramlás – sűrűség különbség hozza létre • Ki és befolyó víz sodra – kisebb tavakban lehet jelentős • Tólengés (Seiche) • Balaton 10-12 óra, Genfi-tó 73 perc • Dagály (Bajkál : 15 mm; Felső-tó 20 mm)
Hullámzás hullámhossz (L) hullám magasság (H) frekvencia periodicitás advekció – horizontális mozgás – vonszolt részecske – üledéklerakódás
Seiche [szézs] – uninodális, bi-, multinodális Periódus idő (T):
Belső seiche A vízfelszin stabilizálódik, a termoklin mozgása folytatódik
Befolyó indukálta áramlás A befolyó és a tó vizének sűrűségkülönbsége alapján: • ráfolyó • aláfolyó • köztes befolyás
Vizek fényklímája • 200 – 400 nm UV : az összes sugárzás 3 %-a • 380 – 750 nm látható fény (Photosynthetically Active Radiation) 46-48 % • >750 nm infravörös és hő
A fény lehatolása desztillált vízben Red 720 nm Orange 620 nm Yellow 560 nm Green 510 nm Blue 460 nm Violet 390 nm
Vizek fényklímája • Reflexió, transzmisszó és extinció • Albedo - a beeső és a visszavert fény aránya • A behatoló fény fokozatosan elnyelődik. • Fényattenuációs/fényextinciós koefficiens (k) • Eufotikus ill. afotikus réteg (határ a közvetlenül a felszin alatt mérhető sugárzás 1%-a) • Eufotikus réteg (zeu = ln 100 / k = 4,6 / k) • Fényviszonyok mérése: • Fotométerek • Kvantum szenzorok • Secchi korong • Víz alatti fény spektrális összetétele • Átlátszó vizekben a vörös oltódik ki elősző, a kék jut a legmélyebbre • Turbid vizekben először a kék oltódik ki és a vörös jut a legmélyebbre • Jég és hótakaró hatása a fényklímára • Fekete jég átereszti a fényt • Fehérjég visszaveri abszorbeálja • Eu- és hipertróf vizekben fehér jég alatti halpusztulás következhet be. • UV sugárzás és hatása • Az oldott szervesanyag (DOC) elnyeli az UV • A vízi szervezetek pigmentek termelésével védekeznek • Víz alatti látás • A fény csökkenésével a planktonfogyasztó halak akciórádiusza is csökken • Kritikus észlelési (percepciós) mélység (zp) zp=7,8 / k k=fényextinciós koefficiens
Hőmérsékleti rétegzettség • Termoklin: Az a mélységi pont ahol a hőmérséklet csökkenés maximális (> 1 °C per m) epilimnion metalimnion mélység (m) hipolimnion hőmérséklet (°C)
Hőmérsékletváltozás a mélység mentén: hatása a konvekciós áramlásra Relative thermal resistance: az adott két réteg sűrűségkülönbsége viszonyítva a 4°C és az 5°C víz sűrűségkülönbségéhez
Hőmérsékleti rétegzettség • Tavak fő rétegzettségi tipusai • Amiktikus • Egész év során fagyott tavak (Grönland, Antarktisz) • Meromiktikus • A tó rendszeresen átkeveredik, csak nem teljes mélységben. • Monimolimnion nem átkeveredő, mixolimnion átkeveredő réteg • Holomiktikus • Hideg monomiktikus • Az év nagy részében be vannak fagyva, a jégtakaró elolvadásakor teljes felkeveredés • A vízhőmérséklet nem haladja meg a 4 °C-t • Arktikus ill. hegyi tavak • Dimiktikus • Tavaszi és őszi felkeveredés • Hideg mérsékelt övi szubtrópusi magashegyi tavak • Meleg monomiktikus • Soha nem fagynak be. • Meleg időszakban stabil rétegzettség • Melegebb mérsékelt övi tavak • Oligomiktikus • Nem rendszeres felkeveredő tavak • Főként trópusok, de Garda-tó, I • Polimiktikus • Gyakran vagy folyamatosan felkevert állapotban vannak. Sekély tavak, amikben azért múló rétegzettség kialakulhat • atelomiktikus: trópusokon, naponta átkeverdik (nagy napi hőingás)
