Az áruk szabad mozgása

1. Az áruk szabad mozgása Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2.

2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések határai • A Bíróság hosszú ideig a Dassonville, Cassis de Dijon ítéletek mentén haladt az egyes tagállami intézkedések megítélésekor • Idővel azonban felmerült olyan nem diszkriminatív intézkedések megítélésének kérdése, melyek ugyan korlátozták a tagállamok közötti kereskedelmet, de nem jelentettek plusz költséget/terhet az importőrök számára a hazai termékek forgalmazóihoz képest (equalburdenrules)

3. A vasárnapi kereskedelem tilalma • 145/88. sz. Torfaen ügy: Az angol jogszabályok tiltották a vasárnapi nyitvatartást kiskereskedések számára. A szabály hatására a kereskedelmi forgalom kb. 10%-kal csökkent, de az előírás azonos módon érintette az import és a hazai termékeket. • A Bíróság a konkrét előírást nem értékelte, azt a nemzeti bíróságra hagyta, de szempontokat fogalmazott meg

4. A vasárnapi kereskedelem tilalma • A Bíróság megállapította, hogy az import termékek forgalmazását az előírások nem tették nehezebbé, mint a hazai termékekét. • Ugyanakkor az áruk szabad mozgásának korlátozása nem megengedett, kivéve ha az igazolható és arányos. • Az érintett angol szabályok olyan politikai, gazdasági döntéseket tükröznek, melyek célja, hogy a munkaidő-pihenőidő megoszlását a nemzeti, regionális társadalmi-kulturális jellemzőknek határozzák meg.

5. A vasárnapi kereskedelem tilalma • C-169/91. sz. Stoke-on-Trentügyben a Bíróság ugyancsak a vasárnapi kereskedelmet tiltó angol jogszabályok kapcsán már egyértelműen megállapította, hogy azok nem minősülnek MEQR-nak

6. A Keck doktrína • C-267-268/91. sz. Keck ügy: Két francia férfi ellen azért indult büntetőeljárás Franciaországban, mert azok a beszerzési árnál alacsonyabban értékesítettek termékeket, amit a francia büntetőjog tiltott • A Bíróságnak azt a kérdést kellett megválaszolnia, hogy az áron aluli értékesítés tilalma MEQR-e.

7. A Keck doktrína • Bizonyos értékesítési módokat korlátozó vagy tiltó nemzeti rendelkezések nem tekinthetőek olyannak, mint amelyek közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen korlátozzák a tagállamok közötti kereskedelmet a Dassonville ítélet értelmében, feltéve, hogy ezek az előírások a tagállam területén működő valamennyi kereskedőre vonatkoznak és hogy azok mind jogilag, mind ténylegesen azonos módon érintik a hazai és a más tagállamból származó termékek forgalmazását.

8. A Cassis típusú és a Keck típusú ügyek elhatárolása • Cassis típusú ügyek: A termék jellemzőire, összetételére, kiszerelésére vonatkozó, termékhez kötött olyan szabályok, melyek nehezebbé teszik az import termék forgalmazását (dualburdenrules). Ezek MEQR-nak minősülnek. Igazolhatóak a 36. cikk, illetve a kényszerítő követelmények alapján • Keck típusú ügyek: értékesítési feltételek, melyek meghatározzák, hogy egy adott terméket hol, mikor vagy ki által lehet értékesíteni. Amennyiben nem diszkriminatívak, nem minősülnek MEQR-nak (equalburdenrules)

9. A Keck ügyet követő joggyakorlat • C-401-402/92. sz. Tankstation ügy: A holland jogszabályok tiltották az üzletek éjszakai nyitvatartását. Ez alól csak a lakott területeken kívül elhelyezkedő benzinkutak boltjai mentesültek, azok is csak bizonyos termékek esetében (motorolaj, gépjárművek tisztításához szükséges eszközök, személyes higiéniához szükséges termékek, snack-ek, jégkrém, alkoholmentes italok

10. A Keck ügyet követő joggyakorlat • Két, benzinkúthoz tartozó bolt tulajdonosai ellen azért indult eljárás, mert azok nem függesztették ki látható módon a nyitvatartási időt, valamint nem tartották elzárva éjszaka azokat a termékeket, amiket nem lehetett volna árusítani • A Bíróság a Keck doktrínát követte: a szabály a boltok nyitva tartására, valamint egyes termékek árusításának idejére, módjára vonatkozik (értékesítési feltétel), azonos módon érinti a hazai és az import terméket: nem MEQR

11. A Keck ügyet követő joggyakorlat • Az olyan értékesítési feltételek ugyanakkor, amelyek hatással lehetnek a termékre (összetételére, jellemzőire, stb.) minősülhetnek MEQR-nak • C-368/95. sz. Familiapress ügy: Ausztriában tiltották, hogy az újságokban található rejtvényekért az újság nyereményeket kínáljon (sajtótermékek nyereményjátékokkal való támogatásának tilalma). A szabályozás hatása az volt, hogy egyes németországi német nyelvű lapok nem vagy csak tartalmi módosítással lettek volna forgalmazhatóak Ausztriában

12. A Keck ügyet követő joggyakorlat • A Bíróság szerint nem értékesítési feltételről van szó, hanem olyan előírásról, ami a termék tartalmára vonatkozik. Az előírás MEQR • Ugyanakkor a tilalom célja az volt, hogy fellazítsa a nagyon koncentrált osztrák sajtóipart (a támogatott termékek nagyon olcsón hozzáférhetőek, a játék vonzalma a minőség rovására megy) • Megjelenik a sajtó sokszínűségének elve, mint kényszerítő követelmény (szólásszabadságból levezetve) • A korlátozás viszont csak akkor igazolható, ha arányos (ha kevésbé korlátozó eszközzel megvalósítható, akkor nem arányos). Ennek eldöntését a nemzeti bíróságra bízta.

13. Reklámozási tilalmak, korlátozások • A termékhez kötődő, illetve értékesítési feltételnek minősülő előírások megítélése szempontjából problematikusak lehetnek a reklámozási előírások • C-405/98. sz. Gourmet ügy: A svéd jog tiltotta az alkohol reklámozását a médiában. • A Bíróság szerint ez a tilalom megfosztja az előállítókat és importőröket annak lehetőségétől, hogy megszólítsák a fogyasztókat. Az előírás jobban gátolja az import termékek piacra jutását, mint a hazai termékekét, melyeket a fogyasztók eleve jobban ismernek.

14. A Keck ügyet követő joggyakorlat • A Bíróság a termékhez kötődő, illetve értékesítési feltételnek minősülő előírás elhatárolását nem mindig tudta következetesen alkalmazni. A joggyakorlatban megjelenő új szempont a piachoz való hozzáférés korlátozásának vizsgálata (market access test).

15. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • C-322/01. sz. DocMorris ügy: Németországban tilos volt gyógyszereket gyógyszertáron kívül más helyen vagy módon árusítani, így tiltott volt a gyógyszerek interneten történő árusítása és kiszállítása. A Doc Morris holland cég nem árusíthatott gyógyszert Németországban virtuális patikán keresztül • Az előírás értékesítési feltétel volt és egyformán vonatkozott a hazai és import árukra

16. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • A Bíróság megállapította, hogy az interneten történő értékesítés tilalma de facto diszkriminatív intézkedés, ezért nem olyan értékesítési feltétel, ami elkerülheti a 34. cikk tilalmát. Az intézkedés MEQR. • Az interneten történő értékesítési tilalom ugyanis jobban sújtja a más tagállamból érkező terméket, mert a piacra jutás egy hatékony módjától zárja el az ilyen termékeket értékesítőket, míg a német gyógyszertárak „helyben” könnyebben elérik a fogyasztókat.

17. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • A kérdés, hogy a tilalom igazolható-e a 36. cikk kivételei alapján? • A Bíróság ennek megítéléséhez kettéválasztotta a gyógyszerek piacát. Vényköteles gyógyszerek A tilalom igazolható közegészségügyi okokból (személyes jelenlét, felvilágosítás) Nem vényköteles gyógyszerek A tilalom nem igazolható (személyes jelenlét nem kell, virtuális felvilágosítás megoldható)

18. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • C-106/09. sz. Ker-Optika ügy: Magyarországon kontaktlencsét csak optikai szaküzletben lehetett árusítani, így tilos volt annak internetes értékesítése • A Pécsi ÁNTSZ megtiltotta a Ker-Optika számára, hogy kontaktlencsét interneten keresztül forgalmazzon. • A Bíróság megerősítette, hogy az interneten történő értékesítés tilalma de facto diszkriminatív értékesítési feltétel. A külföldi termékek piacra jutása nehezebb

19. Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma • Kérdés, hogy a kontaktlencse esetében indokolható-e egészségügyi korlátozás (megfelelő használat betanítása, rendszeres ellenőrzés) • A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a tilalom nem arányos korlátozás, mivel az egészségügyi cél jóval kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhető lenne (szakember tanácsadó biztosítása virtuálisan, megfelelő tájékoztatók a neten)

20. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • C-110/05. sz. Bizottság kontra Olaszország ügy: Az olasz jogszabályok tiltották, hogy motorkerékpárok pótkocsit vontassanak • Nem az áru tulajdonságára, hanem használatára vonatkozó, nem diszkriminatív előírás

21. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • A Bíróság szerint a használati előírásoknak két csoportja van A használatot a termék jellemzőihez kötő vagy térben, időben korlátozó előírás A Dassonville formula alapján kell megítélni A használat abszolút tilalma MEQR a 34. cikk értelmében

22. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • Az intézkedés MEQR, mivel azzal a hatással jár, hogy akadályozza a kifejezetten a motorkerékpárokhoz tervezett pótkocsiknak az érintett piacra jutását, mivel e tilalom jelentős hatással van a fogyasztók magatartására, és mivel akadályozza e piacon a kereslet kialakulását az ilyen pótkocsik iránt (market access test) • Kérdés, hogy a 34. cikkbe ütköző, nem diszkriminatív használati tilalom igazolható-e a 36. cikk vagy kényszerítő követelmények alapján • Új kényszerítő követelmény: a közlekedés biztonsága (a tagállamnak kell igazolnia az indokoltságot és arányosságot)

23. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • C-142/05. sz. Mickelssonés Roos ügy: Motoros vízi sporteszközöket csak olyan vizeken lehetett használni, ami hajózható vízi út volt vagy ahol a tartományi kormányzat azt engedélyezte. Megsértése büntetőjogi felelősséget jelentett. • MEQR-e az ilyen használati korlátozás (nem teljes tilalom)? • Mivel hatásában az intézkedés azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem lehetett ténylegesen ilyen eszközöket használni, az intézkedés korlátozta a más tagállami termékek piacra jutását, mivel a fogyasztók nem voltak érdekeltek abban, hogy ilyen terméket vegyenek.

24. Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak • Kérdés, hogy igazolható-e egy ilyen intézkedés környezetvédelmi indokkal (kényszerítő követelmény)? • Igen, de csak szigorú feltételek fennállása esetében. Ilyen az intézkedés arányossága a környezetvédelmi célhoz mérten, valamint az, hogy a tartományok éljenek azoknak a vizeknek a kijelölése jogával, ahol ezek az eszközök használhatóak.

25. Összefoglalás