1 / 22

A deviáns magatartásformák

A deviáns magatartásformák. A magatartászavar egyéb faktorai. Az alkohollal, droggal való visszaélés. Öngyilkosság, mentális zavarok. A viselkedészavar a családon kívüli kontextusokban Szegénység, hátrányos társadalmi helyzet kontextusa

quito
Télécharger la présentation

A deviáns magatartásformák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A deviáns magatartásformák A magatartászavar egyéb faktorai. Az alkohollal, droggal való visszaélés. Öngyilkosság, mentális zavarok

  2. A viselkedészavar a családon kívüli kontextusokban Szegénység, hátrányos társadalmi helyzet kontextusa Szegénység és kognitív képesség, iskolai teljesítmény, externalizáló viselkedés (fiúknál) összefüggése Az összefüggés mechanizmusa: Szegénység… stressz nevelés stílusának megváltozása magatartászavar a gyereknél Csak kisebbségi csoportnál nem jelentős (Guerra, 1995) Ok: relatív szegénység (észlelt státusz) módosítja a kockázat nagyságát Szomszédság, lakóközösség kontextusa Nagyváros belső területein 2-szer nagyobb a vis.zav. aránya a külső területekhez képest /Anglia, Svédország/ (Rutter, 1975) szomszédság hatása?

  3. Szomszédság kriminális cselekedete gyerekek viselkedészavarának bejóslásához hozzájárul • Mechanizmus? Gyermek életkorától függ • 10 éves kor alatt: családon iskolán keresztül közvetett hatás • Nagyobb gyereknél: közvetlen hatások • 1. Kortársi kapcsolat • 2. Szomszéd mint modell • Iskolai kontextus • Iskolai kudarcok viselkedészavar, bűnözés kialakulása • Iskolai klíma szerepe • Iskolai klíma kialakulása: tanári, és gyermeki oldal • Iskola hatása: kortársai kapcsolatokon keresztül is – direkt (társas) és indirekt (teljesítmény kudarcok) mechanizmusok

  4. A kortársi kapcsolatok kontextusa Agresszió és társas kapcsolatok (elutasítás) Agresszív (proaktív) gyerekeket elutasítja a csoport nagy a kockázata az antiszociális csoportba kerülésnek, későbbi bűnözésnek Elutasított gyerek agresszíven viselkedik Agresszió: oka vagy következménye az elutasításnak? Dodge (1990): viselkedészavart mutató gyermeknél új csoportban is agresszív viselkedés csoport kizárja Olson (1992): csoport agressziója is növekszik problémás gyermek agressziója fokozódik (evokatív genotípus – környezet viszony) (a hírnév hatása a társaktól származó megítélésre) Affiliáció 9-10 éves korban: saját társas csoportja alakul ki az agresszív gyerekeknek Milyenek az antiszociális gyerekek baráti kapcsolatai?

  5. Dishion (1995): 13-14 éves fiúk csoportjának vizsgálata • Barátok: szomszédságból • Aktivitásuk strukturálatlan • Sok negatív, kevés és meg nem erősített pozitív interakció • Kényszerítő, erőszakos interakció • Rövid ideig tartó barátság • Nem tanul meg proszociális viselkedést Antiszociális csoport hatása az egyénre: • Attitűdök összeolvadása • Egyéni agresszió kifejezőeszköze • Konformizmus irányában történő nyomás • Antiszociális viselkedés irányába történő nyomás (önszabályozás megszűnése miatt)

  6. Serdülők kapcsolódása a bandához (Cairns, et al., 1997): • Deviáns csoport vonzza az agresszív gyereket • Agresszív gyerek belesodródik a bandába • Mennyire vonzó a („jó”) gyerek számára a deviáns csoport? • A csoport befolyása a döntő? (=differenciális asszociáció teória) • Vagy: az agresszív személyiségű gyerek keres hasonló társakat? • Benda et al. (1995): nézetek kortárs választás jutalom bűnelkövetés • utánzás • Vitaro et al. (1997) • Mérsékelt agresszió esetén (serdülőkor): a csoporttal való kapcsolat bejósolta az agresszív viselkedést • Súlyos (korai) viselkedészavar esetén és átlagos (nem problémás) gyerekeknél: nem befolyásol a csoport (esetleg a súlyos vz-nél erősítheti a csoport az agr. viselkedést) • Tehát: 1. személyiségvonás közvetíti a csoporthatást • 2. Csoporthatás erősebb lehet serdülőkorban kezdődő viselkedésnél, mint a gyerekkorban kezdődőnél

  7. Folytonosság vagy változás az antiszociális viselkedésben Folytonosság (rövid és hosszú távú vizsgálatokban): minek a számlájára írható? Alapja: egyéni érzékenység kezdési életkor: a kezdés időpontja Egyéni érzékenység Hiperaktivitás (temperamentum impulzivitás és motoros nyugtalanság komponensek) bejósolta a fiatalkorú bűnelkövetést Neuropszichológiai deficit, kognitív és iskolai teljesítmény alacsony szintje: mérsékelt kapcsolat az VQ és a felnőttkori kriminalitás között (kommunikációs problémák miatt) Intellektuális és figyelmi problémák alacsony isk. teljesítmény (Maguin, Loeber, 1996) bűnözés (csak korai kezdés esetén)

  8. Kezdés időpontja • Korai kezdés: legerősebb előrejelzője a viselkedészavar folyamatosságának • Mofitt (1993): két fejlődési vonal: • Korai kezdés + sok kockázati tényező = viselk. zavar fennmaradás felnőttkorig • Serdülőkori kezdés + kevés korai kockázat = bűnözés: státusz frusztráció miatt + kortársak utánzása miatt • A stabilitás és változás mechanizmusai: személy környezet interakció • Szociális kogníció torzult jellege: felhalmozódó tapasztalatok • Self: (múltbeli tapasztalatok + önértékelés + jövőbeli elképzelések + személyiségjegyek); bűnöző fiataloknál nincs lehetséges self

  9. Felerősítési hatás (Elder, Caspi, 1990): új tapasztalatok is a meglévő mintázatot erősíti meg; ok: stressz esetén régi belső cselekvési forráshoz tér vissza Környezet kontinuitása Környezet kiválasztása és formálása: korábbi életkorban evokatív hatás, későbbi életkorban aktív választás (kortárscsoport, élettárs választás, felnőtti szerep korai átvétele) Alkohol és kábítószer használat A következmények kumulálódása: egy fejlődési állomás kedvezőtlen fejlődési eredménye ugródeszkaként működik a még deviánsabb útvonal felé (ugródeszka hatás vagy kumulatív folytonosság) Lánc megtörése: pozitív felnőttkori tapasztalatok (házastárs, munka, új lakóhely)

  10. Alkoholizmus és drogfogyasztás mint deviancia • Szenvedélybetegségek (addiktológia): bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztása, amelynek során dependencia ( elvonási tünet) alakul ki: nem tud lemondani a szer használatról, noha a testi, pszichés és szociális ártalmakat érzi a személy • Addikció fajtái: kémiai és viselkedési (impulzuskontroll, önszabályozás zavara) • Szerhez hozzászokás alakul ki (habituáció): szer iránti igény egyre nagyobb motivációs erővé válik (elvonási tünet a hozzászokás része) • Szer: tolerancianövekedést vált ki (várt hatáshoz egyre nagyobb mennyiség szükséges) és szenzitizációt (fordított tolerancia) • Milyen anyag okoz dependenciát? Örömérzetet, kielégülés érzését keltő anyagok • Különböző utakon érhető el: • Közvetlenül az idegrendszer belső jutalmazó rendszerére ható anyagokkal: klasszikus kábítószerek (endorfinokhoz hasonló hatás)

  11. Az agyi jutalmazó rendszerre áttételesen ható szerek: szorongás, feszültség kikapcsolása révén (barbiturátok), idegrendszeri készenléti állapot fokozása révén (amfetamin, alkohol), vagy speciális gátlások leépítése révén (alkohol) • Veszélyesség oka: tolerancianövekedés (gyorsasága, a pozitív hatás nagysága, a prolongált hatás károsító következménye szerint változik a szerek veszélyessége) • Dependencia lélektani oldala: szer érték lesz, megszerzés vágya egyre erősebb; így elnyom minden más társas személyes, szociálisan kívánatos értéket, motivációt konfliktus a környezettel elidegenedés a környezettől • Személyiség: testi és idegrendszeri károsodások + tudatosodás, de nem tud ellene tenni: önkárosító örvény, öndestrukció, lassú öngyilkosság (örömérzet nagyobb érték az elkerülésnél, gyógyulásnál) = szenvedély • Ilyenkor már nem tud együttműködni a gyógyításban • Korábban nincs betegségtudata, nem fogad el segítséget

  12. Szenvedélybetegség: abúzus (visszaélés) talaján alakul ki nem táplálkozási vagy terápiás célból, nagyobb adagban történő, nem kulturálisan előírt módon, testi vagy pszichológiai hatás kedvéért történő fogyasztás Szenvedélybetegség: elsődleges (átlagosan ép személyiségnél) másodlagos (pszichiátriai betegség talaján kompenzációként) Alkoholabúzus, alkoholizmus Biztonságos alkoholfogyasztás mennyisége efölött káros A magyarországi alkoholfogyasztás változása Alkoholfüggőség kialakulása (5 fázis) 4.- 5. fázis átmenetének jellemzése: pszichológiai változások (az alkoholista karrier, alkoholos karakteropátia folyamata)

  13. Idült alkoholizmus következményei: • Korsakow-szindróma: amnézia, kóros meseszövés (konfabuláció), tájékozódás zavara (limbikus rdsz. Károsodása) • Idegrendszeri szövődmények: polineuritisz, demencia • Pszichiátriai szövődmények: alkoholos paranoia, depresszió • Alkohollal szembeni veszélyeztetettség • Alkoholizmus kialakulásának pszichológiai tényezői (multifaktoriális betegség) • a) Családi hatások • A családi szocializáció (kórosan szoros kapcsolat, érzelmi kapcs. gyenge) • Családi deviáns minta (ivási szokások értékek) • Családi rejtett interakciós mintázat (kóros egyensúly: bűnbak képzéssel)

  14. Családon kívüli hatások: • Másodlagos szocializációs csoportok (kultúra) • Stressz-fenntartó élethelyzet • Környezeti lehetőségek, elérhetőség • Címkézés, minősítés • (Nincs specifikus alkohollal kapcsolatos tényező) • Felnőttkori alkoholizmus fajtái gyermekkori előzmények • Antiszociális alkoholizmus • Fejlődéssel korlátozódó alkoholizmus vannak • Negatív érzelmi alapú alkoholizmus • Izolált abúzus • Epizodikus alkoholizmus nincsenek • A fejlődéssel kumulálódó alkoholizmus

  15. Drogabúzusok Drogfogyasztás és kultúra, szubkultúra, a drog mint szimbólum Drogfogyasztás alakulása Magyarországon Drogfajták és hatásuk1. Ópiát típusú (klasszikus) kábítószerek: morfinszármazékok Révület, örömérzet (inkább pszichológiai dependencia), gyors hozzászokás, tolerancia gyorsan növekszik; a szer szedésének hosszabb távú hatásai; vénás beadás veszélye 2. Barbiturát típusú dependencia: (altatók, nyugtatók egy része is) altató hatásású (kp-i idegr.); huzamos szedéskor: öröm, feszültség csökkenés, tudati beszűkülés, részegségszerű hangulat (függőség pszichológiai és organikus); toxikus mellékhatások (beszéd, kommumik., mozgáskoord. zavara)

  16. 3. Kokain, kannabis, marihuána dependencia Kellemes élmény, feszültségoldás, fáradtságérzés megszűnése, negatív szociális kikapcsolódása, révület, tudatbeszűkülés; viszonylag könnyű abbahagyni a használatát; (kristályos kokain = crack: gyors tudatváltozás, hozzászokás, agresszivitás veszélyes) 4. Amfetamin: Fáradtságérzés csökken, tudati működés felgyorsul, általános késztetésfokozás, lebegésszerű, könnyű közérzet; gyors hozzászokás, tolerancianövekedés lassú; Delíriumot, zavartságot, szorongást, hallucinációt, téveseszmét, percepciós zavart okoz, fizikai leromlás, fogyás, agyi károsodás is; 5. Hallucinogén és PCP típusú szerek: Révületkeltő anyagok, egyes tudati folyamatokat kikapcsolnak, másokat felerősítenek: tudattágító, élményfokozó hatás; gyors hozzászokás, lassú tolerancia növekedés; Személyiség dezintegráció, delírium veszély, erős toxikus hatás

  17. 6. Szerves oldószerek • Tudatbeszűkítő, révületkeltő hatás; lassú tolerancia növekedés; • Erős mérgező hatás, agyi károsodás, intellektuális hanyatlás; • Drogfogyasztók köre • Drogfogyasztás szekvenciája: legális illegális szerek • Drogfogyasztás és egyéb deviáns magatartás összefüggése • Szerfogyasztás környezeti előrejelzői: • Családi hatás • Szülők és testvér drogfogyasztása: modellhatás (?) • Kortársak szerepe • Családi és kortársi hatások összekapcsolódása

  18. Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet • Az öngyilkosságal kapcsolatos elméletek: • Biológiai: génmutáció • alacsony szerotonin szint • 2. Szociológiai elmélet: • Durkheim: társadalmi integráció lazulása: egoista típusú • társadalmi integráció túl erős: altruista típusú • anómiás típusú • 3. Szocializációs elméletek: • Gold (1958): társas környezetből utánzás és azonosulás során tanulja meg az agresszió levezetését • Henry, Short (1954): frusztrációra vezethető vissza (erős vagy gyenge társadalmi kényszert lát a frusztráció mögött)

  19. Kommunikációs elmélet: öngyilkosság = üzenet • Wasserman (1985): 4 kommunikációs mód • verbális nonverbális • Direkt egyértelmű kijelentés gyakorlati előkészületek • Indirekt közvetett leírás, utalás társas izoláció • Pszichodinamikus elméletek • Freud: destruktív késztetés (szuperego) + halálösztön • Abraham (1927): introjektált szeretettárgy elleni támadás + önbüntetés • Horney (1961): öngyilkosság = az ego kudarca 4 alapélménye • (reménytelenség, szenvedés, elidegenedés, dicsőség keresése)

  20. Magyarország: az öngyilkosság számának alakulása, • Öngyilkosság 3 kritériuma: tudatos szándék • módszer képzete • módszer megvalósítása • Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet kapcsolata • Az öngyilkosság lélektani folyamata: preszuicidális szindróma (öngyilkossági triász) (Ringel) • Fokozódó dinamikus beszűkülés (több területen) • Agresszivitás gátlódása • Menekülés a fantáziavilágba • Öngyilkos személyisége

  21. Rizikófaktorok: • Stresszkeltő helyzetek, események • Hangulat és gondolkodás változások • Alkohol és drog használata • Elmezavar • Modellkövetés • Az öngyilkosság okai Magyarországon (Buda, 1997) • Protestáns mentalitás • Modellhatás • Agresszió befelé fordítása (erőszakos bűncselekmények száma alacsony) • Közvélemény jellege • Elterjedt alkoholizmus

  22. 6. Társas kapcsolatok sajátossága • Magyar kultúra személyiségformáló sajátossága • Társadalmi változások hatása (urbanizáció, mobilitás, közösségek változása) • Családi változások a társadalmi hatások következtében • Szociálpolitikai támogatások elégtelensége • Pszichiátriai szolgálat fejletlensége

More Related